„II. Gusztáv Adolf svéd király” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: be-x-old:Густаў II Адольф |
a +Kategória:1594-ben született személyek; +Kategória:1632-ben elhunyt személyek (a HotCattel) |
||
42. sor: | 42. sor: | ||
[[Kategória:Svéd királyok]] |
[[Kategória:Svéd királyok]] |
||
[[Kategória:Vasa-ház]] |
[[Kategória:Vasa-ház]] |
||
[[Kategória:1594-ben született személyek]] |
|||
[[Kategória:1632-ben elhunyt személyek]] |
|||
[[en:Gustavus Adolphus of Sweden]] |
[[en:Gustavus Adolphus of Sweden]] |
A lap 2012. március 12., 17:10-kori változata
II. Gusztáv Adolf | |
Született | 1594. december 9. Stockholm |
Elhunyt | 1632. november 6. (37 évesen) Lützen |
Állampolgársága | svéd |
Nemzetisége | svéd |
Házastársa | Brandenburgi Mária Eleonóra |
Élettársa |
|
Gyermekei | Krisztina svéd királynő |
Szülei | IX. Károly és felesége |
Foglalkozása | hadvezér |
Tisztsége | Svédország uralkodója (1611. október 30. – 1632. november 6.) |
Halál oka | bevetésben esett el |
Sírhelye | Riddarholmskyrkan[1][2] |
II. Gusztáv Adolf aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Gusztáv Adolf témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
II. Gusztáv Adolf (Stockholm, 1594. december 9. – Lützen 1632. november 6.) Svédország királya, tehetséges hadvezér, kiváló stratéga.
Fiatalkora
Gondos nevelők keze alatt fejlődött. Atyja korán bevezette a birodalmi tanács és a haditanács ülésibe, 1611. október 3-án követte apját a svéd trónon.
Uralkodása
Trónra lépése és Svédország akkori állapota
Gusztáv Adolf 1611-ben, alig 17 évesen követte apját, IX. Károly svéd királyt (a dinasztiaalapító Vasa Gusztáv harmadik fiát) a trónon. A helyzete nagyon nehézzé vált, mivel egy háborúkkal és nehézségekkel szemben álló országot örökölt apjától. Még trónja is veszélyben volt, mert apja, IX. Károly 1599-ben letaszította a törvényes királyt, unokaöccsét, III. Zsigmondot a svéd trónról. III. Zsigmond nem hagyta annyiban a dolgot, s mivel lengyel király is volt (anyja, Jagelló Katalin révén), ez a viszály Svédország és Lengyelország között több mint fél évszázados háborúhoz vezetett. Emellett Svédország Oroszországgal is háborúban állt, mert IX. Károly svéd jelöltet akart a megüresedett orosz trónra juttatni. Ezen kívül pedig folyt a svéd-dán háború is. Mindehhez belpolitikai válság járult, amelyen a király Axel Oxenstierna kancellár segítségével lett úrrá. A belpolitikában több, hosszú időre kiható reformot vezettek be: újjászervezték az ország közigazgatását, a jogrendet és az iskolarendszert.
Ellenségein való felemelkedése
Gusztáv Adolf egymás után próbált leszámolni külső ellenfeleivel. Dániával , Oroszország-gal és Lengyelország ellen folytatott győztes háborúinak köszönhetően Svédország birtokába került Finnország egy része, Karélia, Livónia, valamint a porosz tengerpart egy szakasza. Igaz, a dánokkal kötött békében a svédek elveszítették egyetlen északi-tengeri kikötőjüket, viszont azzal, hogy elvágták Oroszországot a Baltikumtól, Svédország lett a Baltikum (Skandinávia) vezető hatalma.
A 30 éves háború
1620-ban Gusztáv Adolf feleségül vette Brandenburgi Mária Eleonórát, ezzel rokonságba került az egyik vezető német protestáns fejedelemmel. A svéd sikerek hatására a német protestánsok egyre inkább a szintén protestáns svéd királyban látták a protestáns világ lehetséges megmentőjét a Habsburgokkal vívott harcban. Gusztáv Adolf 1629-ben békét kötött a lengyelekkel, és 1630-ban a német protestánsok megsegítésére hadba lépett a harmincéves háborúban a katolikus Habsburgok ellen („svéd szakasz”), és ehhez még a régi rivális Dán Királyság segítségét is sikerült megnyernie. A Habsburgok fő ellenfele, a franciák támogatásával a svéd csapatok egészen Bajorországig jutottak. Sok sikeres és győzedelmes csata után 1632-ben, a lützeni csata zűrzavarában az ellenség katonái körbefogták és megölték. Bár a csatát végül a svédek nyerték, a király halála súlyos csapás volt nemcsak a svéd nagyhatalmiságra, de a német protestantizmusra is.
Forrás
Lásd még
- ↑ a b Gustav II Adolf (svéd nyelven)
- ↑ Martin Olsson: Riddarholmskyrkan - inventories and graves, 1937. (Hozzáférés: 2019. október 26.)