„Udvarnok (település)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: szélességi paraméterek nevének értelmesre cserélése |
bővítés |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Szlovák település infobox |
{{Szlovák település infobox |
||
| |
|név = Udvarnok |
||
|helyi név = Dvorníky |
|||
⚫ | |||
|kép = |
|||
⚫ | |||
|képméret = |
|||
⚫ | |||
|képaláírás = |
|||
⚫ | |||
|címer = |
|||
⚫ | |||
|zászló = |
|||
| népesség =1973 |
|||
|mottó = |
|||
| magasság =150 |
|||
|becenév = |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
|turisztikai régió = |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
|kerületei = |
|||
|első írásos említés = 1247 |
|||
⚫ | '''Udvarnok''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Dvorníky'') |
||
⚫ | |||
|irányítószám = 920 56 |
|||
|körzethívószám = 033 |
|||
|népsűrűség = 81 |
|||
⚫ | |||
|tengerszint feletti magasság = 163 |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
|szélességi ívmásodperc = 00 |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
|hosszúsági ívmásodperc = 00 |
|||
|szöveg pozíciója = |
|||
|weboldal = |
|||
}} |
|||
⚫ | '''Udvarnok''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Dvorníky'') község [[Szlovákia|Szlovákiában]] a [[Nagyszombati kerület]]ben, a [[Galgóci járás]]ban. [[Szolgagyőr]] tartozik hozzá. [[2001]]-ben 1973 lakosából 1926 szlovák volt. Korábbi névelőfordulásai: [[Nyitraudvarnok]] (1888) és [[Irek (Nyitra vármegye)|Irek]] (Fényes Elek). |
||
==Fekvése== |
==Fekvése== |
||
[[Galgóc]]tól 9 km-re délre fekszik. |
[[Galgóc]]tól 9 km-re délre fekszik. |
||
24. sor: | 40. sor: | ||
*Udvarnok 1247 előtt [[nyitra]]i várbirtok volt. A [[tatárjárás]] alkalmával teljesen elpusztult. A tatárokkal szembeni [[sajómezei ütközet]]ben ott volt a nyitrai zászlóalj is. Legjelesebb vitézei hullottak el. Elesett Jakab, a nyitrai püspök; sokan az udvarnoki jobbágyok sorából s a szolgagyőriek közül. Ez utóbbiakból a Hechei testvérek váltak ki. Mihály elesett, Márton pedig vitézségének jutalmául 1268-ban nemességet kapott. |
*Udvarnok 1247 előtt [[nyitra]]i várbirtok volt. A [[tatárjárás]] alkalmával teljesen elpusztult. A tatárokkal szembeni [[sajómezei ütközet]]ben ott volt a nyitrai zászlóalj is. Legjelesebb vitézei hullottak el. Elesett Jakab, a nyitrai püspök; sokan az udvarnoki jobbágyok sorából s a szolgagyőriek közül. Ez utóbbiakból a Hechei testvérek váltak ki. Mihály elesett, Márton pedig vitézségének jutalmául 1268-ban nemességet kapott. |
||
*A [[tatár]]pusztítás lezajlása után a király adománya folytán számos új nemzetség telepedett le a vármegye területén. Így 1247-ben az [[Aba nemzetség]]ből származott Tamás comesnek Udvarnokot adta [[IV. Béla]] király, mely nemzetség 1268-ban Újlak birtokában fordult elő, 1274-ben [[V. István]] király adományából [[Tavarnok]] és [[Ursed]], 1297-ben csere utján [[Kelecsény]], [[Galgóc]]z, [[Galánta|Galantha]] birtokába jutott. |
*A [[tatár]]pusztítás lezajlása után a király adománya folytán számos új nemzetség telepedett le a vármegye területén. Így [[1247]]-ben az [[Aba nemzetség]]ből származott Tamás comesnek Udvarnokot adta [[IV. Béla]] király, mely nemzetség 1268-ban Újlak birtokában fordult elő, 1274-ben [[V. István]] király adományából [[Tavarnok]] és [[Ursed]], 1297-ben csere utján [[Kelecsény]], [[Galgóc]]z, [[Galánta|Galantha]] birtokába jutott. Az 1247-es oklevél, mely a települést ''"Vduornuc"'' alakban említi egyben a település első írásos említése is. |
||
*Az [[Anjou-kor|Anjouk]] idejében az Aba nemzetségbeli „nagy” Aba, hűtlensége miatt elvesztette Galgóc, Ujlak, Udvarnok, Divich és Saag nevü birtokait, melyeket [[I. Lajos]] király 1349-ben [[Kont Miklós]]nak adományozott. |
*Az [[Anjou-kor|Anjouk]] idejében az Aba nemzetségbeli „nagy” Aba, hűtlensége miatt elvesztette Galgóc, Ujlak, Udvarnok, Divich és Saag nevü birtokait, melyeket [[I. Lajos]] király 1349-ben [[Kont Miklós]]nak adományozott. |
||
40. sor: | 56. sor: | ||
*A Nyitra megyei [[lutheránus]] lelkészség galgóczi fraternitásához tartoztak: Modrova, Hrádek, Vág-Szerdahely, Pöstyén, Drahócz, Keresztúr, Surov, Zéle, Bucsán, Galgócz, Szent-Péter, Udvarnok, Pásztó, Kuti, Melsicz, Vasárd, Attrak és Dióssi. |
*A Nyitra megyei [[lutheránus]] lelkészség galgóczi fraternitásához tartoztak: Modrova, Hrádek, Vág-Szerdahely, Pöstyén, Drahócz, Keresztúr, Surov, Zéle, Bucsán, Galgócz, Szent-Péter, Udvarnok, Pásztó, Kuti, Melsicz, Vasárd, Attrak és Dióssi. |
||
*[[Fényes Elek]] Geográphiai szótára szerint: '' |
*[[Fényes Elek]] Geográphiai szótára szerint: ''"Udvarnok ([[Irek (Nyitra vármegye)|Irek]]), [[Nyitra vármegye]]i tót falu, közel a [[Vág]] vizéhez, utolsó posta [[Galgóc]]tól 1 1/2 órányira. Lakja 1064 katolikus, 1 evangélikus, 26 zsidó. Van benne katolikus parókiális templom. Határa dombos; van erdeje; lakosai dohánytermesztéssel foglalatoskodnak. Földesura gr. [[Erdõdy József]]né".'' |
||
*Az 1888-as helységnévtár szerint megkülönböztetésül [[Nyitraudvarnok]]-nak is nevezték. |
*Az 1888-as helységnévtár szerint megkülönböztetésül [[Nyitraudvarnok]]-nak is nevezték. |
||
46. sor: | 62. sor: | ||
*A 19-20. század fordulóján 1394 római katolikus, kevés izraelita, 106 német és túlnyomóan szlovák lakost számláltak össze. Postája, táviró és vasúti állomása nem volt, a 1 és fél órára lévő [[Galgóc]] volt a központ. 1788-ban épült katolikus temploma, melynek kegyura a faluban nagyobb birtokkal rendelkező [[Erdődy Ferenc]] gróf volt, a 10 plébániával rendelkező [[újlak]]i alesperességhez tartozott. Az izraelitáknak is volt itt imaházuk, amely 1890-ben épült. A faluban szeszgyár is működött. |
*A 19-20. század fordulóján 1394 római katolikus, kevés izraelita, 106 német és túlnyomóan szlovák lakost számláltak össze. Postája, táviró és vasúti állomása nem volt, a 1 és fél órára lévő [[Galgóc]] volt a központ. 1788-ban épült katolikus temploma, melynek kegyura a faluban nagyobb birtokkal rendelkező [[Erdődy Ferenc]] gróf volt, a 10 plébániával rendelkező [[újlak]]i alesperességhez tartozott. Az izraelitáknak is volt itt imaházuk, amely 1890-ben épült. A faluban szeszgyár is működött. |
||
*Ugyancsak a 19. század végén írt forrás fő közlekedéséről az alábbiakat írta: '' |
*Ugyancsak a 19. század végén írt forrás fő közlekedéséről az alábbiakat írta: ''"A sempte–galgóczi törvényhatósági közút a [[diószeg]]–[[nyitra]]–[[kálna]]i állami közútból [[Sempte]] községnél ágazik ki és Udvarnok, [[Bajmócska]] községeken áthaladva csatlakozik Galgóczon a nyitra–galgóczi törvényhatósági közúthoz. Szélessége 5–6 méter, felszíne erősen hullámzatos, a Galgócz melletti somogyi szőlők felé vezető rész 10%-ig emelkedő meredékekkel. Kőalappal ellátva nincsen. Műtárgyai közül 2 boltozott, 1 kőhídfős, fafelszerkezettel és 4 egészen fából épült. Forgalma a galgóczi piaczra irányul és huszonnégy óránként 195 igavonó állat."'' |
||
*A Pallas Nagy Lexikona szerint: "kisközség Nyitra vármegye galgóci járásában, (1891) 1394 tót lakos, postahivatallal és postatakarékpénztárral". |
*A Pallas Nagy Lexikona szerint: "kisközség Nyitra vármegye galgóci járásában, (1891) 1394 tót lakos, postahivatallal és postatakarékpénztárral". |
||
*[[1910]]-ben 1737, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Nyitra vármegye]] [[Galgóci járás]]ához tartozott. |
*[[1910]]-ben 1737, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Nyitra vármegye]] [[Galgóci járás]]ához tartozott. |
||
==Nevezetsségei== |
|||
*A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma [[1788]]-ban épült barokk-klasszicista stílusban a korábbi templom helyén, melyet [[1559]]-ben említenek. |
|||
*[[Szent Vendel]] szobra a 19. században készült. |
|||
*A [[Szentháromság]] szoborcsoport 18. századi. |
|||
*A szolgagyőri településrészen álló harangláb az 1870-es években készült. |
|||
==Vár nyomai (Szolgagyőr)== |
==Vár nyomai (Szolgagyőr)== |
||
82. sor: | 104. sor: | ||
|} |
|} |
||
== |
==Források== |
||
*Pallas Nagy Lexikona |
*Pallas Nagy Lexikona |
||
*[[Fényes Elek]]: Magyarország geográphiai szótára, amelyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leiratik. Pesten, 1851. |
*[[Fényes Elek]]: Magyarország geográphiai szótára, amelyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leiratik. Pesten, 1851. |
||
*[[Borovszky Samu]] (szerk.): Magyarország vármegyéi és városai : Magyarország monográfiája: A magyar korona országai történetének földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Nyitra vármegye. Kiad.: Orsz. Monográfia Társ., Budapest, 1898. XV, 736 p. |
*[[Borovszky Samu]] (szerk.): Magyarország vármegyéi és városai : Magyarország monográfiája: A magyar korona országai történetének földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Nyitra vármegye. Kiad.: Orsz. Monográfia Társ., Budapest, 1898. XV, 736 p. |
||
==Külső hivatkozások== |
|||
==Lásd még== |
|||
*[http://www.dvorniky.ocu.sk/ Hivatalos oldal] |
|||
*[http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=4002&obec=2478&pl=obcesk Községinfó] |
*[http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=4002&obec=2478&pl=obcesk Községinfó] |
||
*[http://www.e-obce.sk/obec/dvorniky/dvorniky.html E-obce.sk] |
|||
*[http://www.statistics.sk/mosmis/eng/run.html Statisztikai HIvatal adatai] |
*[http://www.statistics.sk/mosmis/eng/run.html Statisztikai HIvatal adatai] |
||
A lap 2009. április 15., 21:07-kori változata
Udvarnok (Dvorníky) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Nagyszombati | ||
Járás | Galgóci | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1247 | ||
Polgármester | Ľuboš Gubáň | ||
Irányítószám | 920 56 | ||
Körzethívószám | 033 | ||
Forgalmi rendszám | HC | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2026 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 81 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 163 m | ||
Terület | 25,54 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 21′ 28″, k. h. 17° 47′ 49″Koordináták: é. sz. 48° 21′ 28″, k. h. 17° 47′ 49″ | |||
Udvarnok weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Udvarnok témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Udvarnok (szlovákul Dvorníky) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben, a Galgóci járásban. Szolgagyőr tartozik hozzá. 2001-ben 1973 lakosából 1926 szlovák volt. Korábbi névelőfordulásai: Nyitraudvarnok (1888) és Irek (Fényes Elek).
Fekvése
Galgóctól 9 km-re délre fekszik.
Története
- Udvarnok 1247 előtt nyitrai várbirtok volt. A tatárjárás alkalmával teljesen elpusztult. A tatárokkal szembeni sajómezei ütközetben ott volt a nyitrai zászlóalj is. Legjelesebb vitézei hullottak el. Elesett Jakab, a nyitrai püspök; sokan az udvarnoki jobbágyok sorából s a szolgagyőriek közül. Ez utóbbiakból a Hechei testvérek váltak ki. Mihály elesett, Márton pedig vitézségének jutalmául 1268-ban nemességet kapott.
- A tatárpusztítás lezajlása után a király adománya folytán számos új nemzetség telepedett le a vármegye területén. Így 1247-ben az Aba nemzetségből származott Tamás comesnek Udvarnokot adta IV. Béla király, mely nemzetség 1268-ban Újlak birtokában fordult elő, 1274-ben V. István király adományából Tavarnok és Ursed, 1297-ben csere utján Kelecsény, Galgócz, Galantha birtokába jutott. Az 1247-es oklevél, mely a települést "Vduornuc" alakban említi egyben a település első írásos említése is.
- Az Anjouk idejében az Aba nemzetségbeli „nagy” Aba, hűtlensége miatt elvesztette Galgóc, Ujlak, Udvarnok, Divich és Saag nevü birtokait, melyeket I. Lajos király 1349-ben Kont Miklósnak adományozott.
- Az okleveles említések szerint egy rév, mely a galgóczi várhoz tartozott, Udvarnokon volt. Miután azonban ezt a vámot Lajos király a Konth-féle hídra helyezte át, oly rohamos sülyedésnek indult, hogy 1363-ban már kérdés támadt az iránt, birnak-e a Vágon révvel az udvarnokiak? Az esztergomi káptalan vizsgálatot indított a király utasítására és megállapította, hogy ez a rév csakugyan az udvarnokiaké, s azon ők szabadon kelhetnek át, s ez a rév előbb volt fő- vagy közrév, mint a semptei. Mivel a semptei révet IV. Béla állította fel 1251 körül, kétségtelennek látszik, hogy az 1294-iki galgócföldi vám azonos volt az udvarnoki vámmal és révvel.
- V. László 1453-ban Galgócot összes tartozékaival: Ó-Galgócz, Szent-Péterfalva, Udvarnok, Kis-Ujlak, Bajoncz, Zöldvár, Dicsi, Kelecsény, Cheneth, Jalsva, Diós, Lehotka, Pásztó és Medenczhelyekkel egyetemben Ujlaki Miklósnak, néhai László bán fiának adományozta oda.
- Az 1533-iki dicalis összeirás szerint a nyitrai püspök birtokaihoz tartozott: Radosna, Alsó- és Felső-Vesztenicz, Racsic, Udvarnok, Szucsán, Szkacsán és Apáthi Livina mellett.
- A Rákóczi szabadságharc egyik eseménye a hagyomány szerint itt történt: „Ocskay, volt kuruc kapitány Pálffy kezére adta seregét. Bercsényi nehány száz válogatott lovassal a vakmerő Beleznayt küldte utána, ki azután Udvarnok táján a Trencsén felől nagymennyiségű prédált drága portékákkal menekülő Ocskaynéra és Ocskayra akadt s vitézül rajtuk ütvén, a prédát elvette.”
- Későbbi földesura a Sárváry család, majd a 18. század második fele óta az Erdődy grófi család volt.
- A Nyitra megyei lutheránus lelkészség galgóczi fraternitásához tartoztak: Modrova, Hrádek, Vág-Szerdahely, Pöstyén, Drahócz, Keresztúr, Surov, Zéle, Bucsán, Galgócz, Szent-Péter, Udvarnok, Pásztó, Kuti, Melsicz, Vasárd, Attrak és Dióssi.
- Fényes Elek Geográphiai szótára szerint: "Udvarnok (Irek), Nyitra vármegyei tót falu, közel a Vág vizéhez, utolsó posta Galgóctól 1 1/2 órányira. Lakja 1064 katolikus, 1 evangélikus, 26 zsidó. Van benne katolikus parókiális templom. Határa dombos; van erdeje; lakosai dohánytermesztéssel foglalatoskodnak. Földesura gr. Erdõdy Józsefné".
- Az 1888-as helységnévtár szerint megkülönböztetésül Nyitraudvarnok-nak is nevezték.
- A 19-20. század fordulóján 1394 római katolikus, kevés izraelita, 106 német és túlnyomóan szlovák lakost számláltak össze. Postája, táviró és vasúti állomása nem volt, a 1 és fél órára lévő Galgóc volt a központ. 1788-ban épült katolikus temploma, melynek kegyura a faluban nagyobb birtokkal rendelkező Erdődy Ferenc gróf volt, a 10 plébániával rendelkező újlaki alesperességhez tartozott. Az izraelitáknak is volt itt imaházuk, amely 1890-ben épült. A faluban szeszgyár is működött.
- Ugyancsak a 19. század végén írt forrás fő közlekedéséről az alábbiakat írta: "A sempte–galgóczi törvényhatósági közút a diószeg–nyitra–kálnai állami közútból Sempte községnél ágazik ki és Udvarnok, Bajmócska községeken áthaladva csatlakozik Galgóczon a nyitra–galgóczi törvényhatósági közúthoz. Szélessége 5–6 méter, felszíne erősen hullámzatos, a Galgócz melletti somogyi szőlők felé vezető rész 10%-ig emelkedő meredékekkel. Kőalappal ellátva nincsen. Műtárgyai közül 2 boltozott, 1 kőhídfős, fafelszerkezettel és 4 egészen fából épült. Forgalma a galgóczi piaczra irányul és huszonnégy óránként 195 igavonó állat."
- A Pallas Nagy Lexikona szerint: "kisközség Nyitra vármegye galgóci járásában, (1891) 1394 tót lakos, postahivatallal és postatakarékpénztárral".
- 1910-ben 1737, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott.
Nevezetsségei
- A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1788-ban épült barokk-klasszicista stílusban a korábbi templom helyén, melyet 1559-ben említenek.
- Szent Vendel szobra a 19. században készült.
- A Szentháromság szoborcsoport 18. századi.
- A szolgagyőri településrészen álló harangláb az 1870-es években készült.
Vár nyomai (Szolgagyőr)
A 20. század elején még látszottak egy közeli vár nyomai. A falutól mintegy negyedórányira, a Vágtól pedig 190 méter távolságra, egy körülbelül 57 méter magas dombon ma is várromok láthatók. Sajnos, már 1882-ben is csak igen kevés volt meg e romokból. Ma nyomuk is alig van. Ez a rom a történészek kutatása szerint az ún. Szolgagyőri Várispánságnak a központja lehetett. Stratégiai fontosságú volt, s ezért a közeli Galgóc és Bánya várak mellett ezt az inkább földvár jelleggel bíró Szolgagyőrt is fenntartották (sőt azt a honfoglalás utáni időben, tehát már mikor Galgóc régen létezett, építették fel). Ugyanis az udvarnoki rév a legalkalmasabb volt a Vágon való átkelésre és Nagyszombat vidékéről Nyitra felé ez volt a legtermészetesebb és legkönnyebben megszállható út. Ennek a révnek őrizete volt a szolgagyőri várjobbágyok első és legfőbb feladata. Erre vall az a körülmény is, hogy Szolgagyőr alkalmazottai között tárnok-udvarnokmester is volt, amely hivatalról tudjuk, hogy az a fővámszedővel volt egyenrangú. Így 1270-ből bizonyos Péter viselte e fontos hivatalt.
Népessége
|
|
Források
- Pallas Nagy Lexikona
- Fényes Elek: Magyarország geográphiai szótára, amelyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leiratik. Pesten, 1851.
- Borovszky Samu (szerk.): Magyarország vármegyéi és városai : Magyarország monográfiája: A magyar korona országai történetének földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Nyitra vármegye. Kiad.: Orsz. Monográfia Társ., Budapest, 1898. XV, 736 p.
Külső hivatkozások
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal