„Velencei-tó” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Frissités
Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
61. sor: 61. sor:
A kotrás hatására a nádasok aránya a tó felületének 60%-áról 40%-ára szorult vissza. A partvonal feltöltése és beton védművekkel való kiépítése miatt a természetes tópart csak kevés helyen maradt meg.<ref name=vizrajz/><ref>{{cite web |url=http://portal.uni-corvinus.hu/index.php?id=41618&type=p&file_id=578 |title=Tájváltozás a Velencei-tó partján |accessdate=20141128 |author=Boromisza Zsombor |format=pdf |work=Tájvédelmi füzetek 2. szám |publisher=[[Budapesti Corvinus Egyetem]] |language=magyar}}</ref><ref>{{cite web |url=https://sites.google.com/site/nadasto/ |title=Természetismereti kenutúra |accessdate=20141128 |author=Kiss Gábor, Boromisza Zsombor, Tari Anna, Kiss Péter |publisher=Nádastó Környezetvédő Csoport |language=magyar}}</ref>
A kotrás hatására a nádasok aránya a tó felületének 60%-áról 40%-ára szorult vissza. A partvonal feltöltése és beton védművekkel való kiépítése miatt a természetes tópart csak kevés helyen maradt meg.<ref name=vizrajz/><ref>{{cite web |url=http://portal.uni-corvinus.hu/index.php?id=41618&type=p&file_id=578 |title=Tájváltozás a Velencei-tó partján |accessdate=20141128 |author=Boromisza Zsombor |format=pdf |work=Tájvédelmi füzetek 2. szám |publisher=[[Budapesti Corvinus Egyetem]] |language=magyar}}</ref><ref>{{cite web |url=https://sites.google.com/site/nadasto/ |title=Természetismereti kenutúra |accessdate=20141128 |author=Kiss Gábor, Boromisza Zsombor, Tari Anna, Kiss Péter |publisher=Nádastó Környezetvédő Csoport |language=magyar}}</ref>


Az északkeleti parton a feltöltések miatt a tóból mintegy 100 méteres sáv elveszett. Az egykori partvonal közvetlenül a [[7-es főút (Magyarország)|7-es főút]] régi szakasza mentén húzódott, vonalát a még élő fűzfák mutatják. A tómeder feltöltött helyén strandot, bevásárlóközpontot, üdülőket építettek, a maradék területet felparcellázták. Az északi partvonal kelet felé eső szakaszán két és fél kilométer hosszban evezős pályát építettek, a természetes környezet, nádas itt sem maradt meg.
Az északkeleti parton Velence és Agárd között, a feltöltések miatt a tóból mintegy 100 méteres sáv elveszett. Az egykori partvonal közvetlenül a [[7-es főút (Magyarország)|7-es főút]] {{vvr|30a|30a}} vasútvonal északi oldalán haladó régi szakasza mentén húzódott. A vonalát a még élő fűzfák mutatják. A tómeder feltöltött helyén strandot, bevásárlóközpontot, üdülőket építettek. A maradék területeket felparcellázták, ami nyaralókkal és hétvégi házakkal telt meg. Az északnyugati partvonalon Sukoró térségében két és fél kilométer hosszban evezős pályát építettek. A természetes környezet, nádas itt sem maradt meg.


A tópart természetközeli arculatát nagyarányú építkezések változtatták meg. Az első nagyobb modern épület az Expressz Ifjúsági szálló volt a velencei vasútállomás mellett, ez az 1970-es évek elején épült. (Azóta nem volt felújítva.) 2000 után a közel az egy évszázadig működő régi strand helyén több épületből álló wellness-szálló létesült, majd 2010 körül kezdődött a feltöltött északkeleti parton a pláza építése. Mindezek a változások végleg eltüntették a tó nagy részének természetközeli állapotát.
A tópart természetközeli arculatát nagyarányú építkezések változtatták meg. Az első nagyobb modern épület az Expressz Ifjúsági szálló volt a velencei vasútállomás mellett, ez az 1970-es évek elején épült. (Azóta nem volt felújítva.) 2000 után a közel az egy évszázadig működő régi strand helyén több épületből álló wellness-szálló létesült, majd 2010 körül kezdődött a feltöltött északkeleti parton a pláza építése. Mindezek a változások végleg eltüntették a tó nagy részének természetközeli állapotát.

A lap 2021. augusztus 28., 22:55-kori változata

Velencei-tó
Velencei-tó este, távolban a Velencei-hegységgel
Velencei-tó este, távolban a Velencei-hegységgel
Ország(ok) Magyarország
HelyFejér megye
Elsődleges forrásokCsászár-víz, Bágyom-ér és több kisebb vízfolyás[1]
Elsődleges lefolyásokDinnyés–Kajtori-csatorna
Hosszúság10,8 km
Szélesség1,5 – 3,3 km
Felszíni terület24,9 km2
Átlagos mélység1,5 m
Legnagyobb mélység2,0 m
Víztérfogat0,03984 km3
Part hossza28,5 km
Tszf. magasság100 m
Elhelyezkedése
Velencei-tó (Magyarország)
Velencei-tó
Velencei-tó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 12′ 30″, k. h. 18° 36′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 12′ 30″, k. h. 18° 36′ 00″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Velencei-tó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Gyakori halak a Velencei-tóban

A Velencei-tó (németül: Welenzer See) Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava.[2] Kedvező természeti és földrajzi adottságainak, valamint a mederszabályzásnak köszönhetően a Balatonhoz hasonlóan hazánk legkedveltebb üdülőhelyeinek egyike.

Területe 26 km², a felület harmada nádassal borított. A napsütés hatására, valamint a sekély, átlagosan 1,5 m-es mélysége miatt Európa egyik legmelegebb tava: a víz hőmérséklete elérheti a 26-28 °C-ot is.[3]

A Velencei-tó ásványi anyagokban (nátrium és magnézium) gazdag, kiváló vize a kimerült szervezetet felfrissíti, regenerálja. A fürdésen kívül a reumatikus fájdalmak enyhítésére is alkalmas.

Földrajz

Fejér megyében, Budapest és Székesfehérvár között, a Velencei-hegység lábánál található. A Mezőföld földrajzi középtájon, azon belül a Velencei-medence földrajzi kistájon található.

Vízellátását főként a Vértesben eredő és a Zámolyi-medence vizeit összegyűjtő Császár-víz biztosítja. A Velencei-hegységből hat vízfolyás táplálja, közülük a pákozdi Bella-patak a legszámottevőbb. Velencénél ömlik bele a Bágyom-ér, déli irányból pedig három árok torkollik a tóba. Lefolyását a mesterséges Dinnyés–Kajtori-csatorna biztosítja.[4]

A tóban két mesterséges sziget található: a Cserepes-sziget és a Velencei-sziget.

Története

A földtörténeti szempontból fiatal tó csupán 12-15 ezer éve, két párhuzamos törésvonal között alakulhatott ki. Az árkos mélyedést egyrészt a viharos szelekkel együttjáró esők egyre jobban kimosták, másrészt a hordalékok, a felszíni vizek és esőzések, továbbá a környéken élő birtokosok újra és újra feltöltötték, tehát a tó hol kiáradt, hol kiszáradt.[5]

A tó az elmúlt másfél évezred folyamán tizennégyszer, azaz átlagosan mintegy 100 évente kiszáradt. A legutóbbi ilyen eset 1863 és 1866 között volt, amikor a Fertő is erre a sorsra jutott.[4] Ebben az időszakban a fehérvári huszárok gyakorlatoztak a kiszáradt mederben. Ezzel szemben több alkalommal kiáradt, elöntve a parti területeket: a legjelentősebbek az 1838-as és az 1963-as tavaszi áradások voltak.[4]

Jelenleg a tó természetes életútjának körülbelül a felénél tart, külső beavatkozások nélkül az elláposodás, majd feltöltődés lesz a sorsa néhány évezreden belül, a mederkotrás viszont drasztikus beavatkozás a tó élővilágába, a kitermelt több millió köbméter iszapnak a tavon kívülre való elszállítása és elhelyezése szinte megoldhatatlan feladat.[forrás?]

A tó felületének jelentős részét ma is nádasok borítják

Az 1960-as évek végén kezdődött meg a tó akkori korszellemnek megfelelő szabályozása, ebben a természetvédelem mai szempontjai nem szerepeltek, ennek során a partvonal körülbelül felében a tó eredeti arculata teljesen elveszett.[forrás?]

A szabályozás keretében a Dinnyés–Kajtori-csatornán Dinnyésnél zsilipet, a Császár-vízen Zámolynál (1971-ben) és Pátkánál (1975-ben) víztározót építettek.

A tó medrének mintegy 50%-át 1977–1978-ban kotrással kimélyítették. A felgyűlt kotrási iszapból alakították ki mintegy 1 millió m³ iszap és nád felhasználásával a Cserepes-szigetet – amelyet ezt követően 6 m-es betoncölöpökkel cölöpöztek körbe –, valamint a Velencei-szigetet.

Velencei-tavi csónakkikötő

A kotrás hatására a nádasok aránya a tó felületének 60%-áról 40%-ára szorult vissza. A partvonal feltöltése és beton védművekkel való kiépítése miatt a természetes tópart csak kevés helyen maradt meg.[4][6][7]

Az északkeleti parton Velence és Agárd között, a feltöltések miatt a tóból mintegy 100 méteres sáv elveszett. Az egykori partvonal közvetlenül a 7-es főút 30a vasútvonal északi oldalán haladó régi szakasza mentén húzódott. A vonalát a még élő fűzfák mutatják. A tómeder feltöltött helyén strandot, bevásárlóközpontot, üdülőket építettek. A maradék területeket felparcellázták, ami nyaralókkal és hétvégi házakkal telt meg. Az északnyugati partvonalon Sukoró térségében két és fél kilométer hosszban evezős pályát építettek. A természetes környezet, nádas itt sem maradt meg.

A tópart természetközeli arculatát nagyarányú építkezések változtatták meg. Az első nagyobb modern épület az Expressz Ifjúsági szálló volt a velencei vasútállomás mellett, ez az 1970-es évek elején épült. (Azóta nem volt felújítva.) 2000 után a közel az egy évszázadig működő régi strand helyén több épületből álló wellness-szálló létesült, majd 2010 körül kezdődött a feltöltött északkeleti parton a pláza építése. Mindezek a változások végleg eltüntették a tó nagy részének természetközeli állapotát.

2019-2021 között az éghajlati változások következtében a tó elveszítette vízmennyiségének 44%-át. [8] 2021. agusztusában bejelentették, hogy a tó megmentése érdekében, a témát leginkább ismerő szakemberek bevonásával, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány hosszú távú, fenntartható megoldást keres és elkészít egy szakmailag megalapozott cselekvési tervet.[9]

Főbb nevezetességek a tókörnyéken

Agárd

Bővebben: Agárd

Dinnyés

Bővebben: Dinnyés

Kápolnásnyék

Bővebben: Kápolnásnyék

Pákozd

Bővebben: Pákozd

Sukoró

Bővebben: Sukoró

Velence

Bővebben: Velence (Magyarország)

Egyéb településeken

Élővilág

Itt található a Velencei-tavi madárrezervátum Természetvédelmi Terület.

Bütykös hattyú a Velencei-tavon

Növényzet

A tó mentén a legjellegzetesebb fajok a gyékény, a hínár, a nád és a tengermelléki káka.

Állatvilág

Fontosabb állatfajok a tavon és környékén

A tóban 26 féle növényevő és ragadozó hal él, köztük

A tó szabályozása miatt számos halfaj egyedszáma erősen lecsökkent. Kérdezze Kakas Tamást a cipészt.

Tóparti települések

A tókörnyéki települések a Gárdonyi kistérséghez tartoztak 2012-ig, 2013-tól pedig mindegyik a Gárdonyi járáshoz tartozik.[10]

Közlekedés

Budapesttől 40–50 km, Székesfehérvártól 15–20 km, autóval, busszal és vonattal egyaránt jól megközelíthető.

Képgaléria

Jegyzetek

  1. ↑ Velmira: A Velencei-tó térsége. Velence Ó-falui Ingatlaniroda. [2008. február 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 30.)
  2. ↑ Bozó András: MAGYARORSZÁG TERMÉSZETJÁRÓ FÖLDRAJZA Archiválva 2006. augusztus 25-i dátummal a Wayback Machine-ben 4.3 Magyarország tavai
  3. ↑ A tó bemutatása. velenceito.hu. [2008. szeptember 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 31.)
  4. ↑ a b c d Csatornázás és szennyvíztisztító beruházás a Velencei-tónál – Vízrajz (magyar nyelven). Nadap. (Hozzáférés: 2014. november 28.)
  5. ↑ Velencei-tó – "a napfény tava" Archiválva 2009. december 8-i dátummal a Wayback Machine-ben kul-tura.hu
  6. ↑ Boromisza Zsombor: Tájváltozás a Velencei-tó partján (magyar nyelven) (pdf). Tájvédelmi füzetek 2. szám. Budapesti Corvinus Egyetem. (Hozzáférés: 2014. november 28.)
  7. ↑ Kiss Gábor, Boromisza Zsombor, Tari Anna, Kiss Péter: Természetismereti kenutúra (magyar nyelven). Nádastó Környezetvédő Csoport. (Hozzáférés: 2014. november 28.)
  8. ↑ Zsuppán András: Kis magyar klímakatasztrófa – két év alatt a víz 44 százaléka eltűnt a Velencei-tóból (magyar nyelven), 2021. július 9. (Hozzáférés: 2021. július 17.)
  9. ↑ „A Kék bolygó alapítvány hosszú távú megoldást keres a Velencei-tó helyzetére”, origo.hu, 2021. augusztus 9. 
  10. ↑ A Kormány 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelete (magyar nyelven) (PDF). magyarkozlony.hu. Magyar Közlöny, 2012. augusztus 13. (Hozzáférés: 2013. március 15.)

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Velencei-tó&oldid=24166637”