„Oromzat” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a 1 link egyértelműsítés |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Szeged-Felsőváros Kakuszy-ház (Csaba utca 34.) napsugaras oromzat 2013-09-10.JPG|bélyegkép|263px|Egy [[Kakuszy-ház|szegedi parasztház]] oromzata]] |
[[Fájl:Szeged-Felsőváros Kakuszy-ház (Csaba utca 34.) napsugaras oromzat 2013-09-10.JPG|bélyegkép|263px|Egy [[Kakuszy-ház|szegedi parasztház]] oromzata]] |
||
Az '''oromzat''' szélesebb értelemben az épület rövid oldala, főleg az utcára néző vége. Szűkebb értelemben a [[csonkakontyos tető|csonkakontyos]] vagy [[nyeregtető]]k végeit lezáró fal, a ferde tetősíkig felnyúló [[homlokzat]]i felfalazás, a tetőzet alatti, padlásteret lezáró rész vagy nyíláskeret hasonló formájú lezárása. A [[sátortető]]s, mindkét végén [[farazat]]os épületnek nincs oromzata. |
Az '''oromzat''' szélesebb értelemben az épület rövid oldala, főleg az utcára néző vége. Szűkebb értelemben a [[csonkakontyos tető|csonkakontyos]] vagy [[nyeregtető]]k végeit lezáró fal, a ferde tetősíkig felnyúló [[homlokzat (építészet)|homlokzat]]i felfalazás, a tetőzet alatti, padlásteret lezáró rész vagy nyíláskeret hasonló formájú lezárása. A [[sátortető]]s, mindkét végén [[farazat]]os épületnek nincs oromzata. |
||
== Magyarországon == |
== Magyarországon == |
||
A lap 2020. február 11., 22:42-kori változata
_napsugaras_oromzat_2013-09-10.JPG)
Az oromzat szélesebb értelemben az épület rövid oldala, főleg az utcára néző vége. Szűkebb értelemben a csonkakontyos vagy nyeregtetők végeit lezáró fal, a ferde tetősíkig felnyúló homlokzati felfalazás, a tetőzet alatti, padlásteret lezáró rész vagy nyíláskeret hasonló formájú lezárása. A sátortetős, mindkét végén farazatos épületnek nincs oromzata.
Magyarországon
Tájanként más-más szóval nevezték: Erdélyben bütünek, a Dunántúlon csúcsfalnak, homlokfalnak, illetve homloknak, a Duna–Tisza közén, Kalocsa környékén humloknak, Nógrádban és a Duna–Tisza közén fürfalnak, fürgátnak, a Dél-Alföldön házvégnek, végfalnak, a Közép-Tiszavidéken és a Tiszántúlon vérteleknek, a Felvidéken vértnek, illetve frontnak, a Dél-Dunántúlon üstöknek, Bácskában kiblinek. A Nyugat-Dunántúlon és Északkelet-Magyarországon kialakult tűzfal elnevezés a 19. század végétől országszerte uralkodóvá vált.
Külföldön
Források
|
Ez az építészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |