„Oromzat” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Népi építészet kategória eltávolítva; Építészet kategória hozzáadva (a HotCattel) |
|||
| 8. sor: | 8. sor: | ||
{{csonk-szakasz}} |
{{csonk-szakasz}} |
||
== Források == |
== Források == |
||
* [http://www.mimi.hu/epiteszet/oromzat.html oromzat] |
* [http://www.mimi.hu/epiteszet/oromzat.html oromzat] {{Spam link|dátum=2019 októberéből}} |
||
* [http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-217.html Magyar néprajzi lexikon] |
* [http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-217.html Magyar néprajzi lexikon] |
||
A lap 2019. október 19., 15:52-kori változata
_napsugaras_oromzat_2013-09-10.JPG)
Az oromzat szélesebb értelemben az épület rövid oldala, főleg az utcára néző vége. Szűkebb értelemben a csonkakontyos vagy nyeregtetők végeit lezáró fal, a ferde tetősíkig felnyúló homlokzati felfalazás, a tetőzet alatti, padlásteret lezáró rész vagy nyíláskeret hasonló formájú lezárása. A sátortetős, mindkét végén farazatos épületnek nincs oromzata.
Magyarországon
Tájanként más-más szóval nevezték: Erdélyben bütünek, a Dunántúlon csúcsfalnak, homlokfalnak, illetve homloknak, a Duna–Tisza közén, Kalocsa környékén humloknak, Nógrádban és a Duna–Tisza közén fürfalnak, fürgátnak, a Dél-Alföldön házvégnek, végfalnak, a Közép-Tiszavidéken és a Tiszántúlon vérteleknek, a Felvidéken vértnek, illetve frontnak, a Dél-Dunántúlon üstöknek, Bácskában kiblinek. A Nyugat-Dunántúlon és Északkelet-Magyarországon kialakult tűzfal elnevezés a 19. század végétől országszerte uralkodóvá vált.
Külföldön
Források
|
Ez az építészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |