„H” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 46.133.206.218 (vita) szerkesztéséről 176.241.54.1 szerkesztésére
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
25. sor: 25. sor:
* a [[szláv nyelvek]]ben általában [x] hangnak felel meg (a [[Cseh nyelv|csehben]] zöngés ''h)'';
* a [[szláv nyelvek]]ben általában [x] hangnak felel meg (a [[Cseh nyelv|csehben]] zöngés ''h)'';
* az [[újlatin nyelvek]]ben néma, kivétel a [[Román nyelv|román]], ahol viszont csak nem [[Latin nyelv|latin]] eredetű átvételekben szerepel (a magyaréhoz hasonló hangértékkel); valószínűleg a latinban sem rendelkezett önálló (megkülönböztető) hangértékkel.
* az [[újlatin nyelvek]]ben néma, kivétel a [[Román nyelv|román]], ahol viszont csak nem [[Latin nyelv|latin]] eredetű átvételekben szerepel (a magyaréhoz hasonló hangértékkel); valószínűleg a latinban sem rendelkezett önálló (megkülönböztető) hangértékkel.
A ''h'' betűt gyakran csak az előtte álló betű hangértékének módosítására használják (például a ''ch'' az [[Olasz nyelv|olaszban]] és a románban a ''k'' hang megőrzésére szolgál ''e, i'' előtt is, az [[Angol nyelv|angolban]] általában és a [[Spanyol nyelv|spanyolban]] ''cs'' hangot jelöl; az ''lh'' a [[Portugál nyelv|portugálban]] és az [[Okcitán nyelv|okcitánban]] az ''l''-et lágyítja; a [[Német nyelv|németben]] az előtte álló [[magáv.
A ''h'' betűt gyakran csak az előtte álló betű hangértékének módosítására használják (például a ''ch'' az [[Olasz nyelv|olaszban]] és a románban a ''k'' hang megőrzésére szolgál ''e, i'' előtt is, az [[Angol nyelv|angolban]] általában és a [[Spanyol nyelv|spanyolban]] ''cs'' hangot jelöl; az ''lh'' a [[Portugál nyelv|portugálban]] és az [[Okcitán nyelv|okcitánban]] az ''l''-et lágyítja; a [[Német nyelv|németben]] az előtte álló [[magánhangzó]] hosszú ejtését jelzi, stb.).
































Juu



.nhangzó]] hosszú ejtését jelzi, stb.).


== Jelentései ==
== Jelentései ==

A lap 2017. július 23., 12:11-kori változata

A H a latin ábécé nyolcadik, a magyar ábécé tizennegyedik betűje.

Karakterkódolás

H rovásjel
Karakterkészlet Kisbetű
(h)
Nagybetű
(H)
ASCII 104 72
Bináris ASCII 01101000 01001000
EBCDIC 136 200
Bináris EBCDIC 10001000 11001000
Unicode U+0068 U+0048
HTML/XML h H

Hangértéke

A magyarban (kivétel szó végén, ahol vagy néma, vagy a IPA:[x] hangnak felel meg, valamint néhány szóban, mint az ihlet-ben vagy az Ahmedben) és a legtöbb latin ábécét használó nyelvben egy egyszerű aspirációt (hehezetet) jelöl (tudományosan: zöngétlen glottális réshang). Néhány nyelvben ejtése eltérő:

  • a szláv nyelvekben általában [x] hangnak felel meg (a csehben zöngés h);
  • az újlatin nyelvekben néma, kivétel a román, ahol viszont csak nem latin eredetű átvételekben szerepel (a magyaréhoz hasonló hangértékkel); valószínűleg a latinban sem rendelkezett önálló (megkülönböztető) hangértékkel.

A h betűt gyakran csak az előtte álló betű hangértékének módosítására használják (például a ch az olaszban és a románban a k hang megőrzésére szolgál e, i előtt is, az angolban általában és a spanyolban cs hangot jelöl; az lh a portugálban és az okcitánban az l-et lágyítja; a németben az előtte álló magánhangzó hosszú ejtését jelzi, stb.).

Jelentései

Biokémia

  • H antigén
  • H gén

Fizika

Kémia

Közgazdaságtan

Matematika

Statisztika

  • H: szóráshányados
  • : szórásnégyzet-hányados

Számítástechnika

  • h: a rejtett (hidden) attribútum rövidítése

Zene

  • H: zenei hang, a hangsor 7. eleme

Egyéb