„Justus Pál” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
botok
653 560 szerkesztés
a →‎Életútja: Protokollcsere (WP:BÜ), replaced: http://hu.wikipedia.org → https://hu.wikipedia.org AWB
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
botok
653 560 szerkesztés
a →‎Életútja: Szabad Szó (WP:BÜ), replaced: [[Szabad Szó (romániai folyóirat)| → [[Szabad Szó (folyóirat, 1944–1989)|
23. sor: 23. sor:
Jusztusz Mór államvasúti hivatalnok és Perls Anna gyermekeként született, izraelita vallású családban.<ref> [https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-1951-21550-29632-81?cc=1452460&wc=92SR-N3D:40680101,48561001,41405301 Születése bejegyezve Pécs állami akv. 291/1905. folyószám alatt.]</ref> 1915 és 1923 között a [[budapest]]i Kölcsey Ferenc Gimnáziumba járt, ahol tanulmányait végig jó és jeles érdemrenddel zárta. Ugyanitt érettségizett 1923-ban, az iskola értesítője a „a jelesen érettek” között említi Justus nevét. „Március 15-ei ünnepünk hatása alatt – írja a gimnázium éves értesítője – pedig két tanítványunk édesapja, Jusztusz Mór ny. [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] főfelügyelő úr 52.000 koronás Petőfi-alapítványt adott át az igazgató úrnak.”<ref>A Budapesti VI. kerületi m. kir. állami Kölcsey Ferenc Főgimnázium értesítője, 1922–1923, Dr. FINÁLY Gábor (szerk.), Budapest, k. n., 1923, 12. o.</ref> Bölcsészetet [[1924]] és [[1927]] között [[Bologna|Bolognában]] és [[Párizs]]ban tanult. Ebben az időszakban [[Károlyi Mihály (miniszterelnök)|Károlyi Mihállyal]] és [[Basch Viktor]]ral<ref>(1863-1944) Magyar származású francia irodalomtörténész. Fasiszta francia milicisták ölték meg.</ref> megalakították: Az Emberi Jogok Ligája magyar tagozatát. [[1925]]-től tagja volt az [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt|MSZDP]]-nek. Hazatérése után tagja lett [[Kassák Lajos]] Munka-körének. Innen [[1930]]-ban kizárták, mert az irodalmi kulturális tevékenység mellett politikai aktivitást is szorgalmazott.<ref>Lásd: Konok Péter: A "torckista" Justus Pál. In: Jemnitz János - Székely Gábor: Justus Pál. Magyar Lajos Alapítvány, Budapest, 2008.</ref> Kassák hatása versei tartalmában és formájában is érzékelhető, ugyanakkor messze nem nevezhető Kassák-epigonnak; lírájában ugyanúgy érezhető a [[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]] második és harmadik nemzedékének hatása. Jóllehet korai ciklusában fellelhetőek a klasszikus témák (''Vers, füttyszóra''; ''A távozó után''; ''Zápor<!-- https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Justus_P%C3%A1l&action=edit&section=1 - Valami itt elromlott, kivettem-->''; ''Levelek őszi tánca''; ''Tavaszi szél''; stb.), ám lírai témái között egyre gyakrabban feltűnik: a munka, az ember, a „harcos élet”, a küzdelem, a lázadó, a változásért kiáltó ember képzete. E finom szemantikai eltolódás rajzolja körül Justus líráját: a finom, a lét általános problémái felé forduló beállítódás és a néven nevezett, a szocialista öntudat, sőt hit nyomát magán viselő témák (pl. [[Kunfi Zsigmond]]; [[Carlo Rosselli]]) keveredése. Elméleti felkészültsége révén az MSZDP egyik meghatározó ideológusa volt, [[1929]]-ben szocialista diák mozgalmat alapított.
Jusztusz Mór államvasúti hivatalnok és Perls Anna gyermekeként született, izraelita vallású családban.<ref> [https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-1951-21550-29632-81?cc=1452460&wc=92SR-N3D:40680101,48561001,41405301 Születése bejegyezve Pécs állami akv. 291/1905. folyószám alatt.]</ref> 1915 és 1923 között a [[budapest]]i Kölcsey Ferenc Gimnáziumba járt, ahol tanulmányait végig jó és jeles érdemrenddel zárta. Ugyanitt érettségizett 1923-ban, az iskola értesítője a „a jelesen érettek” között említi Justus nevét. „Március 15-ei ünnepünk hatása alatt – írja a gimnázium éves értesítője – pedig két tanítványunk édesapja, Jusztusz Mór ny. [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] főfelügyelő úr 52.000 koronás Petőfi-alapítványt adott át az igazgató úrnak.”<ref>A Budapesti VI. kerületi m. kir. állami Kölcsey Ferenc Főgimnázium értesítője, 1922–1923, Dr. FINÁLY Gábor (szerk.), Budapest, k. n., 1923, 12. o.</ref> Bölcsészetet [[1924]] és [[1927]] között [[Bologna|Bolognában]] és [[Párizs]]ban tanult. Ebben az időszakban [[Károlyi Mihály (miniszterelnök)|Károlyi Mihállyal]] és [[Basch Viktor]]ral<ref>(1863-1944) Magyar származású francia irodalomtörténész. Fasiszta francia milicisták ölték meg.</ref> megalakították: Az Emberi Jogok Ligája magyar tagozatát. [[1925]]-től tagja volt az [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt|MSZDP]]-nek. Hazatérése után tagja lett [[Kassák Lajos]] Munka-körének. Innen [[1930]]-ban kizárták, mert az irodalmi kulturális tevékenység mellett politikai aktivitást is szorgalmazott.<ref>Lásd: Konok Péter: A "torckista" Justus Pál. In: Jemnitz János - Székely Gábor: Justus Pál. Magyar Lajos Alapítvány, Budapest, 2008.</ref> Kassák hatása versei tartalmában és formájában is érzékelhető, ugyanakkor messze nem nevezhető Kassák-epigonnak; lírájában ugyanúgy érezhető a [[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]] második és harmadik nemzedékének hatása. Jóllehet korai ciklusában fellelhetőek a klasszikus témák (''Vers, füttyszóra''; ''A távozó után''; ''Zápor<!-- https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Justus_P%C3%A1l&action=edit&section=1 - Valami itt elromlott, kivettem-->''; ''Levelek őszi tánca''; ''Tavaszi szél''; stb.), ám lírai témái között egyre gyakrabban feltűnik: a munka, az ember, a „harcos élet”, a küzdelem, a lázadó, a változásért kiáltó ember képzete. E finom szemantikai eltolódás rajzolja körül Justus líráját: a finom, a lét általános problémái felé forduló beállítódás és a néven nevezett, a szocialista öntudat, sőt hit nyomát magán viselő témák (pl. [[Kunfi Zsigmond]]; [[Carlo Rosselli]]) keveredése. Elméleti felkészültsége révén az MSZDP egyik meghatározó ideológusa volt, [[1929]]-ben szocialista diák mozgalmat alapított.


[[1934]]–[[1936]]-ig [[Bécs]]ben, [[Berlin]]ben és Párizsban élt. Hazatérése után, [[1944]]-ig bank és magántisztviselő volt. A munka mellett aktív tagként működött az MSZDP-ben, volt az V., VI. és a VII. kerületi szervezet titkára is. [[1943]] és [[1944]] között a párt értelmiségi csoportjának ([[Gábori György|Gábori Györggyel]] együtt) egyik vezetője volt. Számos közgazdasági és politikai tanulmánya jelent meg, jelentős a politikai ismeretterjesztő füzeteinek száma. Tagja volt a [[Mónus Illés]] vezette [[Karl Marx|Marx]]-[[Friedrich Engels|Engels]] válogatott műveit fordító, kiadó vállalkozásnak. A kötet előszavát is Ő írta. A háború alatt munkatáborba ([[Bor (munkatábor)|Bor]]) vitték. Innen megszökött és csatlakozott [[Josip Broz Tito|Tito]] [[partizán]]jaihoz. A felszabaduláskor [[Temesvár]]on tartózkodott és az újra indult [[Szabad Szó (romániai folyóirat)|Szabad Szó]] munkatársa lett. [[1945]]-ben az [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt|SZDP]] központi vezetőségének tagja, agitációs és propagandaosztályának vezetője, a [[Szocializmus (folyóirat)|Szocializmus]] című lap szerkesztője lett. 1945 áprilisában beválasztották az [[Ideiglenes Nemzetgyűlés]]be. [[1949]]-ben koholt vádak alapján letartóztatták és a [[Rajk László|Rajk-per]] nyolcadrendű vádlottjaként életfogytiglant szabtak ki rá.<ref>A Rajk per nyolcadrendű vádlottja volt. Életfogytiglani börtönbüntetést kapott. Feltételezése szerint ő lehetett az utolsó, aki Rajk Lászlóval beszélt.</ref>
[[1934]]–[[1936]]-ig [[Bécs]]ben, [[Berlin]]ben és Párizsban élt. Hazatérése után, [[1944]]-ig bank és magántisztviselő volt. A munka mellett aktív tagként működött az MSZDP-ben, volt az V., VI. és a VII. kerületi szervezet titkára is. [[1943]] és [[1944]] között a párt értelmiségi csoportjának ([[Gábori György|Gábori Györggyel]] együtt) egyik vezetője volt. Számos közgazdasági és politikai tanulmánya jelent meg, jelentős a politikai ismeretterjesztő füzeteinek száma. Tagja volt a [[Mónus Illés]] vezette [[Karl Marx|Marx]]-[[Friedrich Engels|Engels]] válogatott műveit fordító, kiadó vállalkozásnak. A kötet előszavát is Ő írta. A háború alatt munkatáborba ([[Bor (munkatábor)|Bor]]) vitték. Innen megszökött és csatlakozott [[Josip Broz Tito|Tito]] [[partizán]]jaihoz. A felszabaduláskor [[Temesvár]]on tartózkodott és az újra indult [[Szabad Szó (folyóirat, 1944–1989)|Szabad Szó]] munkatársa lett. [[1945]]-ben az [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt|SZDP]] központi vezetőségének tagja, agitációs és propagandaosztályának vezetője, a [[Szocializmus (folyóirat)|Szocializmus]] című lap szerkesztője lett. 1945 áprilisában beválasztották az [[Ideiglenes Nemzetgyűlés]]be. [[1949]]-ben koholt vádak alapján letartóztatták és a [[Rajk László|Rajk-per]] nyolcadrendű vádlottjaként életfogytiglant szabtak ki rá.<ref>A Rajk per nyolcadrendű vádlottja volt. Életfogytiglani börtönbüntetést kapott. Feltételezése szerint ő lehetett az utolsó, aki Rajk Lászlóval beszélt.</ref>


A Rajk-pert (számos más koncepciós perrel egyetemben) a desztalinizáció jegyében újratárgyalták és felmentették; [[1955]]. [[november 29.|november 29-én]] szabadult. [[1956]]. [[szeptember 27.|szeptember 27-én]] rehabilitálták, így visszatérhetett az irodalmi életbe, ahol a Corvina Kiadó szerkesztőjeként dolgozott, miközben a korszak egyik legnagyobb tekintélyű prózai fordítójává (magyarról idegen nyelvre és idegenről magyarra egyaránt) nőtte ki magát.
A Rajk-pert (számos más koncepciós perrel egyetemben) a desztalinizáció jegyében újratárgyalták és felmentették; [[1955]]. [[november 29.|november 29-én]] szabadult. [[1956]]. [[szeptember 27.|szeptember 27-én]] rehabilitálták, így visszatérhetett az irodalmi életbe, ahol a Corvina Kiadó szerkesztőjeként dolgozott, miközben a korszak egyik legnagyobb tekintélyű prózai fordítójává (magyarról idegen nyelvre és idegenről magyarra egyaránt) nőtte ki magát.

A lap 2016. január 3., 10:38-kori változata

Justus Pál
Született1905. április 7.
Pécs
Elhunyt1965. december 28. (60 évesen)
Temesvár
Állampolgárságamagyar
HázastársaJustus Pálné
Foglalkozásaköltő,
műfordító,
szakíró,
politikus
Tisztségeaz Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (1945. április 2. – 1945. november 3.)
IskoláiKölcsey Ferenc Gimnázium (1915–1923)
SírhelyeFarkasréti temető (NVh-730)
A Wikimédia Commons tartalmaz Justus Pál témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Justus Pál és feleségének hamvai a budapesti Farkasréti temetőben NVh-730. fülke (a táblán hibás a szám).

Justus Bernát Pál (Pécs, 1905. április 7. – Temesvár, 1965. december 28.) magyar költő, műfordító, társadalomtudományi író, szociáldemokrata ideológus.

Életútja

Jusztusz Mór államvasúti hivatalnok és Perls Anna gyermekeként született, izraelita vallású családban.[1] 1915 és 1923 között a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumba járt, ahol tanulmányait végig jó és jeles érdemrenddel zárta. Ugyanitt érettségizett 1923-ban, az iskola értesítője a „a jelesen érettek” között említi Justus nevét. „Március 15-ei ünnepünk hatása alatt – írja a gimnázium éves értesítője – pedig két tanítványunk édesapja, Jusztusz Mór ny. MÁV főfelügyelő úr 52.000 koronás Petőfi-alapítványt adott át az igazgató úrnak.”[2] Bölcsészetet 1924 és 1927 között Bolognában és Párizsban tanult. Ebben az időszakban Károlyi Mihállyal és Basch Viktorral[3] megalakították: Az Emberi Jogok Ligája magyar tagozatát. 1925-től tagja volt az MSZDP-nek. Hazatérése után tagja lett Kassák Lajos Munka-körének. Innen 1930-ban kizárták, mert az irodalmi kulturális tevékenység mellett politikai aktivitást is szorgalmazott.[4] Kassák hatása versei tartalmában és formájában is érzékelhető, ugyanakkor messze nem nevezhető Kassák-epigonnak; lírájában ugyanúgy érezhető a Nyugat második és harmadik nemzedékének hatása. Jóllehet korai ciklusában fellelhetőek a klasszikus témák (Vers, füttyszóra; A távozó után; Zápor; Levelek őszi tánca; Tavaszi szél; stb.), ám lírai témái között egyre gyakrabban feltűnik: a munka, az ember, a „harcos élet”, a küzdelem, a lázadó, a változásért kiáltó ember képzete. E finom szemantikai eltolódás rajzolja körül Justus líráját: a finom, a lét általános problémái felé forduló beállítódás és a néven nevezett, a szocialista öntudat, sőt hit nyomát magán viselő témák (pl. Kunfi Zsigmond; Carlo Rosselli) keveredése. Elméleti felkészültsége révén az MSZDP egyik meghatározó ideológusa volt, 1929-ben szocialista diák mozgalmat alapított.

1934–1936-ig Bécsben, Berlinben és Párizsban élt. Hazatérése után, 1944-ig bank és magántisztviselő volt. A munka mellett aktív tagként működött az MSZDP-ben, volt az V., VI. és a VII. kerületi szervezet titkára is. 1943 és 1944 között a párt értelmiségi csoportjának (Gábori Györggyel együtt) egyik vezetője volt. Számos közgazdasági és politikai tanulmánya jelent meg, jelentős a politikai ismeretterjesztő füzeteinek száma. Tagja volt a Mónus Illés vezette Marx-Engels válogatott műveit fordító, kiadó vállalkozásnak. A kötet előszavát is Ő írta. A háború alatt munkatáborba (Bor) vitték. Innen megszökött és csatlakozott Tito partizánjaihoz. A felszabaduláskor Temesváron tartózkodott és az újra indult Szabad Szó munkatársa lett. 1945-ben az SZDP központi vezetőségének tagja, agitációs és propagandaosztályának vezetője, a Szocializmus című lap szerkesztője lett. 1945 áprilisában beválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. 1949-ben koholt vádak alapján letartóztatták és a Rajk-per nyolcadrendű vádlottjaként életfogytiglant szabtak ki rá.[5]

A Rajk-pert (számos más koncepciós perrel egyetemben) a desztalinizáció jegyében újratárgyalták és felmentették; 1955. november 29-én szabadult. 1956. szeptember 27-én rehabilitálták, így visszatérhetett az irodalmi életbe, ahol a Corvina Kiadó szerkesztőjeként dolgozott, miközben a korszak egyik legnagyobb tekintélyű prózai fordítójává (magyarról idegen nyelvre és idegenről magyarra egyaránt) nőtte ki magát.

Irodalmi munkássága

Kötetei

  • Fekete ormok alatt (1925)
  • Az utak éneke (1930)
  • A szocializmus útja. Az osztályháború új feltételei. Tanulmányok (1945) – A kommunisták követelésére a könyvet bezúzták.
  • A monopolkapitalizmus gazdasági szerkezete (1946)

Idézetek

Magyar irodalom története

Börtönbüntetése idején írta legszebb, legmegrendítőbb verseit, melyeket „Hét év börtön és harmincnyolc sor” címen foglalt össze. E „sorokban” – melyek voltaképp különálló költemények – egymásba olvad nappal és éjszaka, hetek és hónapok telnek el, s ő emlékei mezején bolyongva igyekszik újraélni az élet derűsebb pillanatait, miközben fájdalmasan kérdez rá a számára oly érthetetlen tényre: miért kellett így történnie? Puritán egyszerűséggel számol be mindennapjainak egyhangúságáról, s arról az egyre reményvesztettebb állapotról, ahogy a börtönbe zárt ember lassan ráébred, hogy fölöslegessé lett, nem emlékszik rá senki, s életének alig-alig van értelme:

„

Ez a Szilvesztered,
s még az, hogy gondolkozhatsz egész éjszaka,
mit csinálhatnak most a tiéid;
Éva, Edith,
s nyugodt vagy, mert már nincs mit vesztened

”
– Justus Pál: Tizedik sor

Jegyzetek

  1. ↑ Születése bejegyezve Pécs állami akv. 291/1905. folyószám alatt.
  2. ↑ A Budapesti VI. kerületi m. kir. állami Kölcsey Ferenc Főgimnázium értesítője, 1922–1923, Dr. FINÁLY Gábor (szerk.), Budapest, k. n., 1923, 12. o.
  3. ↑ (1863-1944) Magyar származású francia irodalomtörténész. Fasiszta francia milicisták ölték meg.
  4. ↑ Lásd: Konok Péter: A "torckista" Justus Pál. In: Jemnitz János - Székely Gábor: Justus Pál. Magyar Lajos Alapítvány, Budapest, 2008.
  5. ↑ A Rajk per nyolcadrendű vádlottja volt. Életfogytiglani börtönbüntetést kapott. Feltételezése szerint ő lehetett az utolsó, aki Rajk Lászlóval beszélt.
  6. ↑ Justus Bernát Pál, Fekete ormok alatt, Budapest, Dús Márton Könyvnyomda, 1925.
  7. ↑ Justus Pál, Az utak éneke. Versek 1925-1930, Budapest, Merkus Nyomda, 1930.
  8. ↑ Bálint György: Az utak éneke. In: Pesti Napló, 1930. november 29., 8. o.
  9. ↑ Justus Pál: Végrendelet (Szépirodalmi, 1981)

Források

  • Reményi Gyenes István: Ismerjük őket? Zsidó származású nevezetes magyarok (Ex Libris Kiadó, Budapest, 2000) ISBN 963-85530-3-0
  • Tütő László: Justus Pál társadalomfilozófiai nézetei. In: Magyar Filozófiai Szemle, 1986/5–6. szám, 690–737. o.
  • Jemnitz János - Székely Gábor (szerk.): Justus Pál. Magyar Lajos Alapítvány, Budapest, 2008.

Külső hivatkozások


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Justus_Pál&oldid=17037777”