Tütő László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tütő László
Született 1949. január 11.
Budapest
Foglalkozása filozófus
Filozófusi pályafutása
Iskola/Irányzat marxizmus
Érdeklődés marxizmus, anarchizmus, közvetlen demokrácia
Akik hatottak rá Karl Marx, Lukács György
Fontosabb nézetei önszerveződés, önkormányzás, civil társadalom

Tütő László (Budapest, 1949. január 11. –) magyar filozófiatörténész, gazdaságfilozófus.

Az ELTE Bölcsészkarán filozófia–magyar–esztétika szakon szerzett diplomát 1975-ben, majd az ottani Filozófiatörténeti Tanszék alkalmazta nyugdíjba vonulásáig. A Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének tagja.[1] A Baloldali Alternatíva Egyesülés alapító tagja.

Életrajza[szerkesztés]

A budapesti Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett. Utána általános lakatos szakmát szerzett és géplakatosként dolgozott. 1975-ben diplomázott az ELTE Bölcsészkarán filozófia–magyar–esztétika szakon, majd az ottani Filozófiatörténeti Tanszék alkalmazta nyugdíjba vonulásáig. Több évig tanított a Filozófiai Továbbképző Központ keretében, az Eötvös József Kollégiumban, a Földes Ferenc Kollégium Társadalomelméleti Kollégiumában. Az Eötvös József Kollégium diáktanácsától 1980-ban "Eötvös Kollégiumért" emlékplakettet, a Társadalomelméleti Kollégium diáktanácsától 1987-ben oklevelet kapott. 1977-ben doktorált, 1985-ben kandidátus. A Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének tagja. 1979 és 1983 között a Medvetánc, 1989-tól 2003-al bezárólag az Eszmélet folyóirat szerkesztőségének tagja. 1988-ban a Baloldali Alternatíva Egyesülés nevű társadalmi szervezet egyik alapítója. Közéleti szerepként, 1997 és 2004 között a társadalmi szervezetek fórumaként működő Civil Parlament elnökségének tagja.

Tudományos és pedagógiai munkássága[szerkesztés]

Kutatási területe főleg Justus Pál, Lukács György és Marx bölcselete. A Conservapedia Karl Marx szócikke kiemeli, hogy értelmezése szerint Marxnál a szabadversenyes kapitalizmus termelőerőket forradalmasító tendenciáját a civil társadalom szocialista formája folytatja.[2] Az önkormányzó (civiltársadalmi) szocializmus gondolatának rekonstruálásával és népszerűsítésével az 1970-es évek közepétől foglalkozott.

Fontosabb egyetemi kurzusai: "Etikatípusok", "Anarchista elméletek és gyakorlatok".

Társadalompedagógiainak nevezett törekvése: filozófiai összefüggések közérthetővé tétele szemléletes nyelvi eszközökkel. Erre kísérlet az Eszmélet „Másképp – más kép” elnevezésű állandó rovata.

Főbb írásai[szerkesztés]

  • A civil társadalom szocialista formája Marx elméletében, (1981) Múltunk 2001/2-3 44-85.
  • "Létező szocializmus" és gazdasági demokrácia, (1983) = Válaszúton. ELTE ÁJK 1988. 203-266.
  • Liberalizmus és demokrácia ellentéte Lukács György társadalomfilozófiájában = Lukács György és a szocialista alternatíva. L'Harmattan 2010. 15-67.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Filozófiai és Történettudományok Osztálya bizottságaihoz tartozó, hazai nem akadémikus köztestületi tagok jegyzéke 2009.
  2. http://www.conservapedia.com/Karl_Marx

Források[szerkesztés]