„Ráday Gedeon (főispán)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
kieg+ref-ek, forráskérők
7. sor: 7. sor:
[[Ráday Pál (bíró)|Ráday Pál]] királyi táblai ülnök és báró Prónay Ágnes fia. Gondos házi nevelés után [[Pozsony]]ban tanult, a jogot pedig Pesten 1823-ban végezte. Az [[1825–27-es pozsonyi országgyűlés|1825. évi országgyűlés]] főrendiházában jelen nem lévő atyját képviselte; azután Pest vármegyében szolgált, ahol megyei gyakorlatot szerzett.
[[Ráday Pál (bíró)|Ráday Pál]] királyi táblai ülnök és báró Prónay Ágnes fia. Gondos házi nevelés után [[Pozsony]]ban tanult, a jogot pedig Pesten 1823-ban végezte. Az [[1825–27-es pozsonyi országgyűlés|1825. évi országgyűlés]] főrendiházában jelen nem lévő atyját képviselte; azután Pest vármegyében szolgált, ahol megyei gyakorlatot szerzett.


Később a megye közgyűlésein szónoklatával kiváló szereplő volt és a hatalmas ellenzéki pártnak egyik legbátrabb és legtekintélyesebb bajnoka lett, aki az alkotmányos szabadságot és nemzeti jogokat a bécsi önkényes rendszabályok ellenében minden alkalommal erélyesen és következetesen védelmezte. E szónokokat és köztük Rádayt is, részint hűtlenségi, részint becstelenségi perbe fogták. A kormány azonban el nem érhette kitűzött célját, sőt csak még inkább élesztette az ellenszegülést. Pest vármegye Rádayt az 1839. évi országgyűlésre május 31-én, a gróf perbefogatása és üldöztetése dacára, sőt mondhatni, éppen ezért, követévé választotta. Ebből újabb nagy baj lett: a kormány most meg már a követválasztási szabadságon és képviseleti függetlenségen ejtett sérelmet az által, hogy Rádayt, mint perben álló egyént, az országgyűlésen való megjelenéstől eltiltotta. Ebből támadt az országgyűlésen a híres Ráday-ügy, ami hosszú ideig hátráltatta a diéta munkáját.<ref>[http://pest.archivportal.hu/index.php?action=gallery&gallery_action=show_object&type=cms_image&object_id=140 A Ráday-ügy], pest.archivportal.hu</ref> Végül, hogy az országgyűlés eredménytelenné ne legyen, úgy segítettek a bajon, hogy Rádayt önkéntes lemondásra bírták és a sérelem tárgyát megszüntették, erős óvástétel mellett a szabad követválasztás érdekében.
Később a megye közgyűlésein szónoklatával kiváló szereplő volt és a hatalmas ellenzéki pártnak egyik legbátrabb és legtekintélyesebb bajnoka lett, aki az alkotmányos szabadságot és nemzeti jogokat a bécsi önkényes rendszabályok ellenében minden alkalommal erélyesen és következetesen védelmezte. E szónokokat és köztük Rádayt is, részint hűtlenségi, részint becstelenségi perbe fogták. A kormány azonban el nem érhette kitűzött célját, sőt csak még inkább élesztette az ellenszegülést. Pest vármegye Rádayt az 1839. évi országgyűlésre május 31-én, a gróf perbefogatása és üldöztetése dacára, sőt mondhatni, éppen ezért, követévé választotta. Ebből újabb nagy baj lett: a kormány most meg már a követválasztási szabadságon és képviseleti függetlenségen ejtett sérelmet az által, hogy Rádayt, mint perben álló egyént, az országgyűlésen való megjelenéstől eltiltotta. Ebből támadt az országgyűlésen a híres Ráday-ügy, ami hosszú ideig hátráltatta a diéta munkáját.<ref>[http://pest.archivportal.hu/index.php?action=gallery&gallery_action=show_object&type=cms_image&object_id=140 A Ráday-ügy], pest.archivportal.hu</ref> Végül, hogy az országgyűlés eredménytelenné ne legyen, úgy segítettek a bajon, hogy Rádayt önkéntes lemondásra bírták és a sérelem tárgyát megszüntették, erős óvástétel mellett a szabad követválasztás érdekében. Eközben előbb 1838–1840 között az akkor még [[Pesti Magyar Színház]] választmányának alelnöke,<ref>{{SzínhLex||http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz22/26.html}}</ref> melyet rövid ideig igazgatott is,<ref>Kerényi Ferenc: [http://www.forrasfolyoirat.hu/0506/kerenyi.html Drámairodalmunk kérdései a Pesti Magyar Színházban], Forrás folyóirat - 2005. június</ref> majd másodjára 1840-től 1841 húsvétjáig, immár mint a Nemzeti Színház országos felügyelet alá kerülésének biztosításáig regnáló „kormányzó választmány” tagja (báró [[Orczy György]], [[Simontsits János]] és Patisz Károly mellett).<ref name=MSz>Magyar színháztörténet I. kötet IV. fejezet [http://mek.oszk.hu/02000/02065/html/1kotet/29.html A nemzeti színház a polgári forradalom előestéjén (1840–1848)], mek.oszk.hu - 1990–2001.</ref>


A következő, 1844. évi országgyűlésre ismét megválasztották és ekkor már akadálytalanul megjelenhetett méltó helyén. Ott azután (az első, 1838-1839 közötti igazgatása után másodjára) 1945 novemberétől megválasztották a Nemzeti Színház "országos főigazgató"jává,<ref name=MSzI>Magyar Színháztörténet I. kötet [http://mek.oszk.hu/02000/02065/html/1kotet/45.html IV. A magyar romantika színháza
A következő, 1844. évi országgyűlésre ismét megválasztották és ekkor már akadálytalanul megjelenhetett méltó helyén. Ott azután 1945 novemberétől<ref name=MSzI>Magyar Színháztörténet I. kötet [http://mek.oszk.hu/02000/02065/html/1kotet/45.html IV. A magyar romantika színháza (1837–1849)], Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet - 1990–2001</ref> újra megbízták a Nemzeti Színház "országos főigazgató"i posztjával, mely ezúttal első ízben, 1845-1847-ben a legnagyobb ügyszeretettel és buzgalommal viselt kormánya alatt élte egyik legszebb virágzási korát. Rendbe hozta a színház rendetlen és bonyolult viszonyait, jeles művészeket szerződtetett, felölelte a nemzeti drámát és drámairodalmat sat. Az írókkal, többek közt [[Vörösmarty Mihály|Vörösmartyval]], [[Bajza József (költő)|Bajzával]], [[Fáy András]]sal, aki rokona és atyai barátja volt, és a művészek javával szíves baráti érintkezésben élt.
(1837–1849)], Országos
Színháztörténeti Múzeum és Intézet - 1990–2001</ref> mely ezúttal első ízben, 1845-1847-ben a legnagyobb ügyszeretettel és buzgalommal viselt kormánya alatt élte egyik legszebb virágzási korát. Rendbe hozta a színház rendetlen és bonyolult viszonyait, jeles művészeket szerződtetett, felölelte a nemzeti drámát és drámairodalmat sat. Az írókkal, többek közt [[Vörösmarty Mihály|Vörösmartyval]], [[Bajza József (költő)|Bajzával]], [[Fáy András]]sal, aki rokona és atyai barátja volt, és a művészek javával szíves baráti érintkezésben élt.


1847-ben mindent megtett [[Kossuth Lajos|Kossuth]] követté választatása ügyében és oldalán küzdött a vármegyei asztalnál, mint hű barát és elvrokon. Ő maga 1848-ban a főrendi tábla szabadelvű tagja és helyettes főlovászmester volt és az alkotmányos miniszterium [[Nógrád vármegye]] főispánjává nevezte ki. A szabadságharc után neki is vissza kellett vonulni a közpályától. A Nemzeti Színház „országos főigazgató”ságáról 1849. június végén aligazgatójával, [[Erdélyi János (költő)|Erdélyi Jánossal]] együtt lemondott.<ref name=MSzI/> December 10-én a pesit hadi törvényszék két évi várfogságra ítélte, de [[Julius Jacob von Haynau|Haynau]] visszaadta szabadságát.
1847-ben mindent megtett [[Kossuth Lajos|Kossuth]] követté választatása ügyében és oldalán küzdött a vármegyei asztalnál, mint hű barát és elvrokon. Ő maga 1848-ban a főrendi tábla szabadelvű tagja és helyettes főlovászmester volt és az alkotmányos miniszterium [[Nógrád vármegye]] főispánjává nevezte ki. A szabadságharc után neki is vissza kellett vonulni a közpályától. A Nemzeti Színház „országos főigazgató”ságáról 1849. június végén aligazgatójával, [[Erdélyi János (költő)|Erdélyi Jánossal]] együtt lemondott.<ref name=MSzI/> December 10-én a pesit hadi törvényszék két évi várfogságra ítélte, de [[Julius Jacob von Haynau|Haynau]] visszaadta szabadságát.
21. sor: 19. sor:
==Családja==
==Családja==


[[1829]]-ben nősült meg, Teleki Borbála grófnőt (1811–1841) vette el, aki öt gyermeket szült neki:
[[1829]]-ben nősült meg, Teleki Borbála grófnőt (1811–1841)<ref>Életrajzi index/Partecédula: [http://opac.pim.hu/index.jsp;jsessionid=A0B609E50AE08625B93961715D1829A9?lang=hu&from_page=details&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=55500&bib1field=9992&term=Teleky%20Borb%C3%83%C6%92%C3%82%C2%A1la%201811-1841%20:%20anya%7C272679%7C6 Magyar főnemesség genealógiája], opac.pim.hu (hozzáférés: 2015. június 4.)</ref> vette el, {{forr|aki öt gyermeket szült neki}}:


* Pál (1830–1879); 1. felesége: Klara von Wartensleben grófnő (1831–1853); 2. felesége: Nagy Zsuzsanna (1830–1882)
* [[Ráday Pál (őrnagy)|Pál]] (1830–1879); 1. felesége: Klara von Wartensleben grófnő (1831–1853); 2. felesége: Nagy Zsuzsanna (1830–1882)
* Borbála (1835–1898); férje: Szapáry István gróf (1829–1902)
* Borbála{{jegyzet|megj=Ráday Biri<ref>Vay Sándor: Régi nemes urak, úrasszonyok ([http://mek.oszk.hu/10100/10179/10179.htm#45 Ráday Biri]), mek.oszk.hu - 1908.</ref>|group=m}} {{forr|(1835–1898)}}; férje: Szapáry István gróf {{forr|(1829–1902)}}
* László (1837–1912); felesége: Szentkereszty Mária bárónő (1848–1905)
* László {{forr|(1837–1912); felesége: Szentkereszty Mária bárónő (1848–1905)}}
* József (?)
* {{forr|József (?)}}
* [[Ráday Gedeon (hadügyminiszter)|Gedeon]] (1841–1883); felesége: Philippine von Pergen grófnő (1841–1905)
* [[Ráday Gedeon (hadügyminiszter)|Gedeon]] (1841–1883); felesége: Philippine von Pergen grófnő (1841–1905)


Ötödik gyermekük születése után 25 nappal azonban Ráday grófné özvegyen hagyta férjét.
{{forr|Ötödik gyermekük születése után 25 nappal azonban Ráday grófné özvegyen hagyta férjét.}}


== Munkái ==
== Munkái ==
37. sor: 35. sor:


Van egy fordított színműve is ''A szerencse gyermeke'' címmel Birch-Pfeiffer Sarolta{{wd|Q68117}} Kind des Glücks műve után (mely bemutatója 1860. november 28-án a pesti Nemzeti Színházban volt).
Van egy fordított színműve is ''A szerencse gyermeke'' címmel Birch-Pfeiffer Sarolta{{wd|Q68117}} Kind des Glücks műve után (mely bemutatója 1860. november 28-án a pesti Nemzeti Színházban volt).

== Megjegyzések ==
{{megjegyzések}}


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
44. sor: 45. sor:
* {{szinnyei|||http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/r/r20937.htm}}
* {{szinnyei|||http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/r/r20937.htm}}
* Magyar Színművészeti Lexikon III. kötet [http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0005.pdf 5]–[http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0006.pdf 6.] oldalak - 1929-1931-ben Schöpflin Aladár szerkesztésében
* Magyar Színművészeti Lexikon III. kötet [http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0005.pdf 5]–[http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0006.pdf 6.] oldalak - 1929-1931-ben Schöpflin Aladár szerkesztésében
⚫
* {{Forrásjelzés-Pallas |szócikk=Ráday (3. R. Gedeon (IV.) gróf)|url={{MEK|00000/00060/html/085/pc008569.html#9}} |elérés ideje=2015-05-28}}


== További információk ==
== További információk ==
* Rákosmenti Múzeumi Esték [http://www.erdosreneehaz.hu/wp-content/uploads/2013/06/RME-14-1-sz%C3%A1m-vv.pdf IX. évfolyam 1. szám] 7. oldal (Barna Andor: A Jókai „titok” Rákoscsabán 5-8. o.) - 2014. április
* Rákosmenti Múzeumi Esték [http://www.erdosreneehaz.hu/wp-content/uploads/2013/06/RME-14-1-sz%C3%A1m-vv.pdf IX. évfolyam 1. szám] 7. oldal (Barna Andor: A Jókai „titok” Rákoscsabán 5-8. o.) - 2014. április
⚫
* {{Forrásjelzés-Pallas |szócikk=Ráday (3. R. Gedeon (IV.) gróf)|url={{MEK|http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/085/pc008569.html#9}} |elérés ideje=2015-05-28}}


{{A Nemzeti Színház igazgatói}}
{{A Nemzeti Színház igazgatói}}

A lap 2015. június 4., 01:57-kori változata

Ez a szócikk a főispánról szól. Hasonló címmel lásd még: Ráday Gedeon (egyértelműsítő lap).
Ráday Gedeon

Ráday Gedeon (Pest, 1806. június 23. – Pest, 1873. július 12.) rádai gróf, Nógrád vármegye főispánja, a Nemzeti Színház főintendánsa.

Élete

Ráday Pál királyi táblai ülnök és báró Prónay Ágnes fia. Gondos házi nevelés után Pozsonyban tanult, a jogot pedig Pesten 1823-ban végezte. Az 1825. évi országgyűlés főrendiházában jelen nem lévő atyját képviselte; azután Pest vármegyében szolgált, ahol megyei gyakorlatot szerzett.

Később a megye közgyűlésein szónoklatával kiváló szereplő volt és a hatalmas ellenzéki pártnak egyik legbátrabb és legtekintélyesebb bajnoka lett, aki az alkotmányos szabadságot és nemzeti jogokat a bécsi önkényes rendszabályok ellenében minden alkalommal erélyesen és következetesen védelmezte. E szónokokat és köztük Rádayt is, részint hűtlenségi, részint becstelenségi perbe fogták. A kormány azonban el nem érhette kitűzött célját, sőt csak még inkább élesztette az ellenszegülést. Pest vármegye Rádayt az 1839. évi országgyűlésre május 31-én, a gróf perbefogatása és üldöztetése dacára, sőt mondhatni, éppen ezért, követévé választotta. Ebből újabb nagy baj lett: a kormány most meg már a követválasztási szabadságon és képviseleti függetlenségen ejtett sérelmet az által, hogy Rádayt, mint perben álló egyént, az országgyűlésen való megjelenéstől eltiltotta. Ebből támadt az országgyűlésen a híres Ráday-ügy, ami hosszú ideig hátráltatta a diéta munkáját.[1] Végül, hogy az országgyűlés eredménytelenné ne legyen, úgy segítettek a bajon, hogy Rádayt önkéntes lemondásra bírták és a sérelem tárgyát megszüntették, erős óvástétel mellett a szabad követválasztás érdekében. Eközben előbb 1838–1840 között az akkor még Pesti Magyar Színház választmányának alelnöke,[2] melyet rövid ideig igazgatott is,[3] majd másodjára 1840-től 1841 húsvétjáig, immár mint a Nemzeti Színház országos felügyelet alá kerülésének biztosításáig regnáló „kormányzó választmány” tagja (báró Orczy György, Simontsits János és Patisz Károly mellett).[4]

A következő, 1844. évi országgyűlésre ismét megválasztották és ekkor már akadálytalanul megjelenhetett méltó helyén. Ott azután 1945 novemberétől[5] újra megbízták a Nemzeti Színház "országos főigazgató"i posztjával, mely ezúttal első ízben, 1845-1847-ben a legnagyobb ügyszeretettel és buzgalommal viselt kormánya alatt élte egyik legszebb virágzási korát. Rendbe hozta a színház rendetlen és bonyolult viszonyait, jeles művészeket szerződtetett, felölelte a nemzeti drámát és drámairodalmat sat. Az írókkal, többek közt Vörösmartyval, Bajzával, Fáy Andrással, aki rokona és atyai barátja volt, és a művészek javával szíves baráti érintkezésben élt.

1847-ben mindent megtett Kossuth követté választatása ügyében és oldalán küzdött a vármegyei asztalnál, mint hű barát és elvrokon. Ő maga 1848-ban a főrendi tábla szabadelvű tagja és helyettes főlovászmester volt és az alkotmányos miniszterium Nógrád vármegye főispánjává nevezte ki. A szabadságharc után neki is vissza kellett vonulni a közpályától. A Nemzeti Színház „országos főigazgató”ságáról 1849. június végén aligazgatójával, Erdélyi Jánossal együtt lemondott.[5] December 10-én a pesit hadi törvényszék két évi várfogságra ítélte, de Haynau visszaadta szabadságát.

1854-ben megint őt hívták vissza a Nemzeti Színház összezavart ügyeinek rendbehozására, bár politikai egyinéségét Bécsben nem kedvelték. Ő elfogadta a megbizatást és híven teljesítette feladatát, mindent megtett, amit azokban az időkben tehetett az intézet újból való felvirágoztatására, pénzt gyűjtött az intézet kijavítására; visszahívta a szétszórt, elzüllött régi jó művészeket és újjáteremtette a beteg intézetet. Magáról azonban rosszul gondoskodott. A közügyek miatt gazdaságát elhanyagolta; neje Teleki Borbála grófnő kora halála után megszűnt háztartásában a rend és takarékosság és Ráday vagyonilag mindinkább süllyedt.

Az alkotmány helyreállítása után a jászkunok főkapitányává nevezték ki, de ekkor már egykori szép vagyonát, péceli ősi kastélyát idegen kézen kellett látnia és végsőségig jutott anyagi zavarai miatt hivatalait meg nem tarthatta és a közügyektől teljesen visszavonulva, gyászban és szegénységben végezte be egykor oly fényes és hasznos életét. Családi könyvtárát igen jutányos árért a pesti református főiskolának engedte át, melynek mindenkor pártfogója és egyházának már 1836 óta hű gondnoka volt.

Családja

1829-ben nősült meg, Teleki Borbála grófnőt (1811–1841)[6] vette el, aki öt gyermeket szült neki[forrás?]:

  • Pál (1830–1879); 1. felesége: Klara von Wartensleben grófnő (1831–1853); 2. felesége: Nagy Zsuzsanna (1830–1882)
  • Borbála[m 1] (1835–1898)[forrás?]; férje: Szapáry István gróf (1829–1902)[forrás?]
  • László (1837–1912); felesége: Szentkereszty Mária bárónő (1848–1905)[forrás?]
  • József (?)[forrás?]
  • Gedeon (1841–1883); felesége: Philippine von Pergen grófnő (1841–1905)

Ötödik gyermekük születése után 25 nappal azonban Ráday grófné özvegyen hagyta férjét.[forrás?]

Munkái

Költeményei jelentek meg a Szép-Literatúrai Ajándékban[8] (1821. Serkentés az ifjakhoz, a haza és tudományok szeretetére új esztendőkor, Pozsonyban), az Auróra (1823) és a Hébe[9] (1825–26) zsebkönyvekben.

Beszéde az 1861. június 3-ai országgyűlésen (Pest) az az évi Magyarország című lap 131. számú mellékletében (B. Vay Béla és gr. Csáky Tivadar beszédeivel együtt) található. Többi országgyűlési beszédei a Naplókban és egykorú lapokban vannak.

Van egy fordított színműve is A szerencse gyermeke címmel Birch-Pfeiffer Sarolta(wd) Kind des Glücks műve után (mely bemutatója 1860. november 28-án a pesti Nemzeti Színházban volt).

Megjegyzések

  1. ↑ Ráday Biri[7]

Jegyzetek

  1. ↑ A Ráday-ügy, pest.archivportal.hu
  2. ↑ Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
  3. ↑ Kerényi Ferenc: Drámairodalmunk kérdései a Pesti Magyar Színházban, Forrás folyóirat - 2005. június
  4. ↑ Magyar színháztörténet I. kötet IV. fejezet A nemzeti színház a polgári forradalom előestéjén (1840–1848), mek.oszk.hu - 1990–2001.
  5. ↑ a b Magyar Színháztörténet I. kötet IV. A magyar romantika színháza (1837–1849), Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet - 1990–2001
  6. ↑ Életrajzi index/Partecédula: Magyar főnemesség genealógiája, opac.pim.hu (hozzáférés: 2015. június 4.)
  7. ↑ Vay Sándor: Régi nemes urak, úrasszonyok (Ráday Biri), mek.oszk.hu - 1908.
  8. ↑ A Szép-Literatúrai Ajándék, Hungaricana - (hozzáférés: 2015. május 28.)
  9. ↑ Magyar Könyvészet: 1712–1860/II · / · Hébe. Zsebkönyv, Arcanum - (hozzáférés: 2015. május 28.)

Forrás

További információk

  • Rákosmenti Múzeumi Esték IX. évfolyam 1. szám 7. oldal (Barna Andor: A Jókai „titok” Rákoscsabán 5-8. o.) - 2014. április
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ráday_Gedeon_(főispán)&oldid=16111365”