Ugrás a tartalomhoz

Slachta Margit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Pallor (vitalap | szerkesztései) 2022. szeptember 23., 12:45-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. ((Polgári Demokrata Párt 1944–) kategória eltávolítva; Országgyűlési képviselők (Polgári Demokrata Párt 1944–) kategória hozzáadva (a HotCattel))
Slachta Margit
SzületettSlachta Margit
1884. szeptember 18.
Kassa, Magyar Királyság
Elhunyt1974. január 6. (89 évesen)
Buffalo, New York, Amerikai Egyesült Államok
Állampolgárságamagyar[1]
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaszerzetes, politikus, országgyűlési képviselő
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1920. március 25. – 1922. február 16.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1945. november 9. – 1949. május 16.)
IskoláiKassa
Kalocsa
KitüntetéseiVilág Igaza díj (1969. február 18.)[2]
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Slachta Margit témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Zadjeli Slachta Margit Borbála (vezetékneve Schlachta formában is előfordul,[3] Kassa, 1884. szeptember 18. – Buffalo, New York, 1974. január 6.) magyar katolikus szerzetesnő, a Szociális Testvérek Társaságának megalapítója, keresztény feminista politikus, az első magyar női országgyűlési képviselő. Az elvei melletti bátor kiállása miatt szállóigévé vált róla, hogy „ő az egyetlen férfi a Nemzetgyűlésben”.[4]

Élete

A római katolikus nemesi származású zadjeli Slachta család sarja. Vezetékneve lengyelül a lengyel nemesi osztály megnevezése (szlachta), ami vélhetően nagyban hozzájárult ahhoz, hogy neve hol németes (Schlachta), hol magyaros (Slachta) kiejtés szerinti (át)írásban fordul elő (később álnévként is ezért választotta a Nemes vezetéknevet)

Fiatalkora

Lengyel származású felvidéki nemesi családba született. Öt leánytestvére közül négyen érték meg a felnőttkort. Apja, zadjeli Slachta Kálmán (1857–1936),[5][6] a Kassai Takarékpénztár vezérigazgatója, anyja, sárosi Saárossy Borbála (1855–1936[7]). Apai nagyszülei zadjeli Slachta Miksa (1820–1893), hites ügyvéd, Nyitra vármegye főpénztárnoka,[8][9] és apaji Szászy Antónia (1821–1905) voltak.[10][11] Anyai nagyszülei sárosi Saárossy Ferenc, kassai magyar királyi bányatanácsos, és Klempay Mária (1821–1884) voltak.[12][13]

Miután a felső leányiskolát szülővárosában, a tanítóképzőt Kalocsán elvégezte, németországi tanulmányútja után a győri polgári leányiskolában tanított 1906–1907-ben, majd Budapesten, a II. kerületi tanítóképzőben. Amikor apja, 1908-ban meggondolatlan üzletpolitikája miatt válságba került, több gyermekével együtt kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. Margit itthon maradt, de abbahagyta a tanítást, hogy a szociális munkának éljen. Az év elején az Országos Katolikus Nővédő Egyesület Berlinbe küldte „munkásnőtitkári” tanfolyamra, ahonnan visszatérve már maga is egy nővédő szociális tanfolyam előadója lett. November 19-én az elsők között lépett be a Farkas Edith (1877–1942) által alapított Szociális Missziótársulatba.

Politikai pályán

1915-ben szociális iskolát nyitott, majd 1915. március 25-től A Keresztény Nő című katolikus egyesületi lapot szerkesztette. 1918 márciusában a lap neve Magyar Nőre változott, ami alcíme szerint A keresztény feminizmus lapja volt. Maga is cikkek sorozatát publikálta az újságban. A Keresztényszocialista Párt tagja volt, amikor az a Katolikus Néppárttal egyesülve 1918 februárjában létrehozta a Keresztényszociális Néppártot; az új pártnak szintén tagja lett, de október 28-tól már az általa szervezett Keresztény Női Tábor élén állt.

1920. február 26-án a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP) vezetése a kiírt időközi választásra abszolút többséggel elfogadta a párt hivatalos jelöltjének, aminek tagja is lett.[14] 1920. március 25-én a főváros I. kerületében nemzetgyűlési képviselővé választották. Ő lett az első női képviselő Magyarország történetében. 1922. február 16-án véget ért a parlamenti ülésszak, s ezzel egyelőre az ő képviselői pályafutása is megszakadt. A KNEP és az Országos Kisgazda- és Földműves Párt egyesüléséből ekkor létrejött Egységes Pártba már nem lépett be, inkább nőmozgalmával foglalkozott a továbbiakban. 1923-ban néhány társával együtt elhagyta a Szociális Missziótársulatot; és megalapították saját társulatukat, a Szociális Testvérek Társaságát.

Bővebben: Szociális Testvérek Társasága
A Szociális Testvérek és Slachta Margit emléktáblája Budapesten, a Thököly út 69. szám alatt

1931-től a munkásnők szervezésén fáradozott. 1934-ben lapot indított A Lélek Szava címmel, amelyben több írása is megjelent. 1933-ban megalakította a Szentlélek Szövetséget, 1937. november 3-án megnyitotta a Katolikus Női Szociális Képző nevű szociális munkás-oktató intézetet.

1940. november 8-án a Keresztény Női Tábor nevében beadványt írt a munkaszolgálatosok érdekében. 1941 telén tiltakozott a kőrösmezei deportálás ellen. 1942-től az egész országban ún. világnézeti kurzusokat szervezett, hogy a keresztény értékrend közvetítésével ellensúlyozza a hitleri propagandát. Miután 1943. február 8-án Szlovákia bejelentette a „teljes zsidótlanítást”, Rómába utazott, hogy személyesen sürgesse XII. Piusz pápát a cselekvésre. Rendelkezése szerint a testvérek több rendházban is bújtattak üldözötteket, köztük Heltai Jenőt, Gyarmati Fannit, valamint Rusznyák Istvánt is. A mentésben való részvétel miatt halt vértanúhalált a társaság egyik tagja, a 2006-ban boldoggá avatott Salkaházi Sára.

2010. május 12-én avatták a Szociális Testvérek Társasága és Slachta Margit-emléktáblát a 11. kerület Ulászló u. 15. ház falán
Emléktábla a Berkeley Springs-i Alba Regia-kápolna altemplomában (középen felül)
Slachta Margit sírköve 2009-ben a Lackawanna-i Szent Kereszt temetőben

Mozgalmát, a Keresztény Női Tábort 1944 júliusában a Sztójay-kormány betiltotta, ami az év végétől a Demokrata Néppárton (DNP) belül működött azonos néven tovább. A második világháborút követően a DNP-vel és a Polgári Demokrata Párttal (PDP) kötött hármas választási szövetség révén pártonkívüli jelöltként 1945-ben ismét nemzetgyűlési képviselő lett, ahol a parlament alakulásakor még csak ő és a választási szövetség listáján bejutott másik politikus, Szent-Iványi Sándor (a PDP elnöke) vagyis a 409 képviselőből mindössze ketten voltak csupán hivatalosan ellenzékiek, a kommunisták ténykedéseinek okán azonban az ellenzékiek száma hamar gyors növekedésnek indult.

Nőmozgalmát az 1947-es magyarországi országgyűlési választásra azonos néven önálló politikai párttá szervezte, amelynek első (és egyetlen) elnöke lett. A nagymértékű csalások ellenére is a Keresztény Női Tábor négy mandátumot nyert. 1947. október 28-án elhangzott parlamenti felszólalását kommunista nyomásra külpolitikai érdekeket sértőnek minősítették és ezért hatvan napra kizárták az Országgyűlésből. Utolsó felszólalását 1948. június 16-án tartotta az egyházi iskolák államosítása ellen. Amikor ez megtörtént (a törvényt elfogadták) a kormánypárti képviselők elénekelték a Himnuszt, amit ő ülve hallgatott végig. Ezért a mentelmi bizottság kétszer hat hónapra kitiltotta és mentelmi jogát is felfüggesztette, ami magyarországi politikusi pályája végét is jelentette.

Emigrációban

Indulni akart az 1949-es magyarországi országgyűlési választáson is, de a letartóztatástól tartva végül csak a május 15-i szavazáson vett részt. Június 22-én éjjel két rendtársa (Molnár Klementin[15] és Palágyi Natália) kíséretében[16] illegálisan Ausztriába távozott, majd szeptember 16-án Tóth Etelka álnéven az Amerikai Egyesült Államokba érkezett. Onnan Nemes Margit néven levelezett az itthon maradottakkal, illetve a Szabad Európa Rádióban Nemes Borbála néven szerepelt.

1951-ben, a hazatérés reményében visszajött Bécsbe, ahonnan, mivel hazatérése meghiúsult, 1953. május 5-én már igazi nevén az USA-ba utazott és végleg ott telepedett le. Az emigrációban is aktív maradt, megpróbált segíteni 56-os menekülteknek is. A Szociális Testvérek Társaságának egyik rendházában hunyt el, Buffalóban.

Tiszteletére az amerikai magyarok a nyugat-virginiai Berkeley Springsben, az Alba Regia-kápolna altemplomában emléktáblát állítottak.[17]

Sírja eredetileg a New York állambeli Lackawanna (Buffalo-tól délre fekvő kisváros) Szent Kereszt temetőjében volt.[18] Onnan 2021. október 26-án exhumálták, és földi maradványait Budapestre szállították. Ünnepélyes újratemetését 2021. december 7-én a Fiumei Úti Sírkertben, Erdő Péter bíboros celebrálta.

Díjai, elismerései

  • 1969. február 18-án Izrael Állam a Világ Igaza kitüntetésben részesítette, és fát ültettek emlékére a Jad Vasem kertjében.[19]
  • 1995. március 15-én ő és a Szociális Testvérek Társasága emlékérmet kapott a magyar kormánytól; május 7-én posztumusz a Magyar Köztársaság Bátorság Érdemjele kitüntető elismerésben részesítették.
  • 2021. december 7-án szülőhazájában ünnepélyes állami és egyházi újratemetésben részesült.
  • 2022 februárjában A legmodernebb magyar nő címmel kiállítást rendeztek tiszteletére a Terror Háza Múzeumban.[20] [21]

Művei

  • Elkapott sugarak; Testvér-Szövetség, Bp., 1928 (útiélmények az Egyesült Államokból)
  • Elkapott sugarak; 2. bőv. kiad.; Testvér Szövetség, Bp., 1928
  • Captured sunbeams (Elkapott sugarak); Society of the Sisters of Social Service, Buffalo, 1980
  • A puszták rejtekéből az élet centrumába; Testvérszövetség, Bp., 1929
  • From the hermitage of the desert to the center of life (A puszták rejtekéből az élet centrumába); Sisters of Social Service, Buffalo, 1973
  • A Katholikus Női Szociális Képző; Szociális Testvérek Társasága, Bp., 1938
  • Pünkösdi tűz; fel.szerkesztő: Slachta M.; Szentlélek Szövetség, Bp., 1944
  • A megszentelő szeretet küldetésében. Kiadó: Szociális Testvérek Társasága Erdélyi Kerülete. Nyomda: Minerva. Kolozsvár, 1944.
  • In the mission of sanctifying love. Manuscipt. An anthology of the spiritual confrences given to the members of the society between 1933–1938; Sisters of Social Service, Tonawanda, 1973
  • A megszentelő szeretet küldetésében. Válogatás Slachta Margit tanításaiból (szerk. Berkecz Franciska). Szociális Testvérek Társasága, Salkaházi S. Alapítvány, Budapest, 2019.
  • Sugárzó élet. Válogatás Slachta Margit testvér gondolataiból; vál. Söjtöry Ágota; Szociális Testvérek Társasága Magyarországi Kerülete, Bp., 1993
  • Slachta Margit beszédei a magyar parlamentben. (Szerk.: Petrás Éva – Schlachta Boglárka Lilla – Szabó Róbert): Gondolat Kiadó, 2021. ISBN 9789635562138. Online: [2]

Jegyzetek

  1. ↑ WeChangEd
  2. ↑ The Righteous Among the Nations Database (angol nyelven)
  3. ↑ familysearch.org Slachta Margit keresztelői adatlapja
  4. ↑ Slachta Margit kemény beszédben szólalt fel 1947. április 16-án a Parlamentben az iskolák államosítását előkészítő „fakultatív hitoktatás”-t bevezető törvényjavaslat ellen. Ezután a beszéd után mondotta Parragi György Független Magyar Demokrata Párt-i képviselő a később híressé vált mondatot: Slachta Margit „az egyetlen férfi a Nemzetgyűlésben.” (Mona Ilona: Slachta Margit és az iskolák államosítása. In: Magyar Egyháztörténeti vázlatok. 1991. 3. kötet 127-132. old. [1]
  5. ↑ familysearch.org Slachta Kálmán keresztelóje - Nyitra - 1857 - római katolikus
  6. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések – Slachta Kálmán
  7. ↑ Mona Ilona: Slachta Margit; Corvinus, Bp., 1997. 134. old.
  8. ↑ familysearch.org Slachta Miksa keresztelője
  9. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések – Slachta Miksa
  10. ↑ Vasárnapi Ujság 52. évf. 10. sz. (1905. márczius 5.)
  11. ↑ familysearch.org Slachta Miksáné Szászy Antónia keresztelóje – Nyitra – 1821 – római katolikus
  12. ↑ familysearch.org Kassa - római katolikus házasságok - 1882. VII. 22. - Slachta Kálmán és Sárossy Borbála házassága.
  13. ↑ Országos Széchényi Könyvtár- gyászjelentések – Sárossy Ferencné Klempay Mária
  14. ↑ Nemzetgyűlési Almanach: A Nemzetgyűlés tagjai pártállás szerint 1920-1922. www.ogyk.hu (Hozzáférés: 2009. augusztus 26.) arch,
  15. ↑ Molnár Klementin (1896.04.15. − 1979.03.20) keresztneve a klülönböző forrásokban Klementina és Clementin formában is előfordul.
  16. ↑ Mona Ilona: Slachta Margit; Corvinus, Bp., 1997. 191. old.
  17. ↑ https://www.hungarianfreedomfighters.org/history (Hozzáférés: 2022. január 31.) Az Alba Regia kápolna 1980-ban épült, és a szovjet elnyomás elleni 1956-os magyarországi forradalom 25. évfordulóján szentelték fel. Kőből és bronzból állítottunk emléket a hősöknek, valamint a háborúk és az azt követő nemzeti, vallási és politikai üldöztetések áldozatainak.
  18. ↑ The Western New York Catholic, Thursday July 24, 1975. page 7.
  19. ↑ Adatlapja a Jad Vasem nyilvántartásában
  20. ↑ A legmodernebb magyar nő – Slachta Margitról nyílt kiállítás a Terror Háza Múzeumban
  21. ↑ A LEGMODERNEBB MAGYAR NŐ. Kővári Magdolnának, a a Szociális Testvérek Társaságának általános elöljárójának beszéde a kiállítás megnyitóján. In: Látószög, 2022. február 10.

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Slachta_Margit&oldid=25302009”