Ugrás a tartalomhoz

Septimius Severus diadalíve

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Róma történelmi központja
Világörökség
Septimius Severus diadalíve
Septimius Severus diadalíve
Adatok
OrszágOlaszország
TípusKulturális helyszín
KritériumokI, II, III, IV, VI
Felvétel éve1980
Elhelyezkedése
Septimius Severus diadalíve (Róma belvárosa)
Septimius Severus diadalíve
Septimius Severus diadalíve
Pozíció Róma belvárosa térképén
é. sz. 41° 53′ 34″, k. h. 12° 29′ 05″41.892778°N 12.484722°EKoordináták: é. sz. 41° 53′ 34″, k. h. 12° 29′ 05″41.892778°N 12.484722°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Septimius Severus diadalíve témájú médiaállományokat.

Rómában, a Forum Romanumon, a Rostra mellett áll meglehetős épségben Septimius Severus diadalíve.

A fórum legépebben megmaradt diadalkapuját Septimius Severus és fiai, Caracalla és Geta tiszteletére, a parthus győzelem emlékére i. sz. 203-ban emelték. Ez Septimius Severus diadalának 10 évfordulójára esett.

Eredetileg a felirat említette Septimius, két fia, Geta és Caracalla nevét. Miután Caracalla Getát meggyilkoltatta, kitöröltette nevét a diadalívről is. Ám a bronzból készült betűk nyoma megmaradt örökre.

Hármas kapuboltozattal lett ellátva. A háromnyílású emlékmű tetején eredetileg bronzszobrok álltak (a császár hatos fogaton, lovasok stb.). Domborművei nagyrészt elpusztultak, ezek is a győzelem dicsőségét ábrázolták egykor. A diadalíven felirat, a kisebb ívek feletti mezőkben a császár pártus hadjárataiból vett jelenetek, az ívek sarkaiban Victoriák és folyamistenek, az oszlopok talapzatain foglyokat vezető katonák romos reliefképei foglalnak helyet. A reliefek a Marcus-oszlop stílusának továbbfejlesztését mutatják.

A középkorban az egész kaput beborította a föld, de középső íve kiemelkedett a romos törmelékek halmazából. Borbélyműhelyt rendeztek be íve alatt.

Septimius Severus íve és környezete, a diadalív középen látható

Források

[szerkesztés]
  • Petz Vilmos: Ókori lexikon (Franklin Társulat, Bp.1904.)
  • Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963-243-235-5
  • Művészeti lexikon IV. (R–Z). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1983. 264. o.
  • Olivia Ercoli – Ros Belford – Roberta Mitchell: Róma (Útitárs Könyvek, Panemex KFt és Grafo Kft, Bp., 2000.) ISBN 963-9090-36-0