Ugrás a tartalomhoz

Rókus (Szlovákia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2021. április 25., 23:25-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8)
Rókus (Rakúsy)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKésmárki
Rangközség
Első írásos említés1288
PolgármesterBystrík Václav
Irányítószám059 76
Körzethívószám052
Forgalmi rendszámKK
Népesség
Teljes népesség3177 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség436 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság676 m
Terület6,34 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 11′ 21″, k. h. 20° 23′ 09″49.189167°N 20.385833°EKoordináták: é. sz. 49° 11′ 21″, k. h. 20° 23′ 09″49.189167°N 20.385833°E
Rókus weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rókus (szlovákul Rakúsy, németül Roks) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Késmárki járásában.

Fekvése

Késmárktól 6 km-re északnyugatra fekszik.

Története

A község területén már az újkőkorban is éltek emberek, a vonaldíszes kultúra és a puhói kultúra hagyta itt nyomait. A mai települést 1288-ban "Rokus" néven említik először. A falu a 13. század végén keletkezett azon a területen, melyet 1263-ban IV. Béla király Lénárd nevű hívének adományozott. 1289-ben "Rakus", 1294-ben "Rukuz", 1329-ben "Ragws", "Raguz" néven említik. 1294-től részben a késmárkiak, részben helyi földesurak birtoka volt. 1787-ben 77 házában 659 lakos élt. 1828-ban 66 háza volt 481 lakossal, akik főként mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak.

Vályi András szerint „ROKUS. Rox. Rokusy. Német falu Szepes Várm. földes Ura Kézsmárk Városa, lakosai külömbfélék, fekszik Kézsmárkhoz nem meszsze, mellynek filiája, határja sovány, legelője, és fája van mind a’ kétféle, keresetre módgyok a’ szomsédságban.”[2]

Fényes Elek szerint "Roksz, vagy Rokusz, német falu, Szepes vmegyében, a Kárpátok tövében, ut. p. Késmárkhoz nyugotra 1 mfdnyire: 165 kath., 316 evang. lak. Kath. és evang. templom. Van igen jó meszes ásványvize és fördője, melly erősen látogattatik. F. u. 1/2 Késmárk, 1/2 többen."[3]

A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 656 lakosa volt, ebből 388 németnek, 195 szlováknak, 60 cigánynak és 13 magyarnak, 332 római katolikusnak, 308 evangélikusnak és 15 izraelitának vallotta magát.

2011-ben 2764 lakosából 1668 cigány és 808 szlovák volt.

Neves személyek

Nevezetességei

Források

További információk