Nyugati filozófia
A nyugati filozófia a filozófiai gondolkodásnak a nyugati fejlődésére utal, megkülönböztetve az arab vagy a keleti filozófiától vagy más, több nép és kultúra körében megfigyelhető változatos irányzattól.
A kifejezés új keletű, és a nyugati világ filozófiai gondolkodására utal, annak görög gyökereitől kezdve,[1] miközben később lefedi a világ jelentős részét, beleértve Észak-Amerikát és Ausztráliát is.
A nyugati filozófia a mai értelemben a filozófia két mai hagyományát jelöli: analitikus filozófia és kontinentális filozófia.[2]
Korszakonként
[szerkesztés]Ókor
[szerkesztés]
Középkor
[szerkesztés]Reneszánsz kor
[szerkesztés]- a reneszánsz filozófia amely átmenetet jelent a középkor és az újkor között. A skolasztikus filozófiát követi és megelőzi a modern filozófiát.
Újkor
[szerkesztés]- a modern filozófia amely a 15. és 18. század között fejlődött ki Nyugaton
- Racionalizmus (Descartes, Spinoza, Leibniz)
- Német idealizmus (Kant, Schelling, Hegel, Fichte)
- Marxizmus (Marx, Engels)
Kortárs
[szerkesztés]- a kortárs filozófia a nyugati filozófia történetének mai korszaka, amely a 20. század elején kezdődött, a tudományág professzionalizálódásával és az analitikus és kontinentális filozófia térnyerésével. [3]
- Pozitivizmus (Comte, Spencer)
- Egzisztencializmus (Kierkegaard, Dosztojevszkij, Heidegger, Karl Jaspers, Sartre)
- Analitikus filozófia (Frege, Russell, Wittgenstein, Carnap)
- Fenomenológia (Husserl, Maurice Merleau-Ponty)
- Posztmodern filozófia (Derrida, Baudrillard , Lyotard)
- Pragmatizmus (William James, John Dewey, W.V.O. Quine, Richard Rorty)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Western philosophy | History, Figures, Schools, Movements, Books, Beliefs, & Facts | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2024. augusztus 8.)
- ↑ (angolul) Britannica online Topic : Western Philosophy.
- ↑ The publication of Husserl's Logical Investigations (1900–01) and Russell's The Principles of Mathematics (1903) is considered to mark the beginning of 20th-century philosophy. Spindel Conference 2002–100 Years of Metaethics. The Legacy of G.E. Moore, University of Memphis, 2003, p. 165
