Jacques Derrida
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Jacques Derrida | |
 | |
| Született |
1930. július 15.[1][2][3][4][5] El Biar[6] |
| Elhunyt |
2004. október 8. (74 évesen)[7][8] Párizs 5. kerülete[9] |
| Állampolgársága | francia[10] |
| Házastársa | Marguerite Derrida (1957–2004) |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | hasnyálmirigyrák |
| Sírhely | Ris-Orangis |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jacques Derrida témájú médiaállományokat. | |
Jacques Derrida (El-Biar, Algéria, 1930. július 15. – Párizs, 2004. október 8.) nagy hatású és nagy vitákat kiváltó kortárs, posztmodern francia filozófus.
Életrajza[szerkesztés]
Algériai születése révén az ún. feketelábúak közösségéhez tartozott.
Gondolatai[szerkesztés]
A jelentés, értelem és ezek elméleteinek újszerű megfogalmazása gondolkodása eredetiségét tükrözi: nevezetes módszere a dekonstrukció, melyet mind a filozófiában mind az irodalomelméletben alkalmaznak (főként ez utóbbiban lényeges a konstruktivizmussal való szembenállása). Lényege a fogalmak, illetve irodalmi alkotások lebontása, visszabontása és sokszor a szabad asszociáción alapuló újraépítése, melyet újabb visszabontás követ, anélkül, hogy valaha is végső értelemmel bíró interpretációhoz jutnánk.
A filozófiatörténetben kimutatja, hogy a filozófiai rendszerek alapvető ellentétességekre épülnek (például jó-rossz, külső-belső, egyes-általános), mely párok egyik tagját a rendszer előnyben részesíti a másik rovására. Az előnyben részesített fogalomnak azonban Derrida szerint csak a másik fogalommal való ellentétében van értelme. Tagadja, hogy a filozófia általános célja, a végső, lezárt rendszer lehetséges lenne. Lényeges fogalma az elkülönböződés (différance – szándékos betűcserével), mellyel a dolgok különbségükben történő megjelenését, különbségükben való létét érzékelteti, valamint a kiegészítés (suppléer), amely a dolgok különbözőségéből eredő hiányra vonatkozik.
A szubjektum nem centrum, középpont, hanem bizonyos konstrukciók állandóan változó összessége. Az ember hiányaiból építkező lény, aki a folyton mozgásban lévő különbségek alapján fedezi fel a dolgok értelmét, ennek során pedig újabb és újabb kiegészítésre szoruló hiány keletkezik: nincs végső értelem, csak az interpretáció előrehaladása.
Mivel a francia filozófust erőteljesen foglalkoztatta a nyelv kérdése, munkássága az irodalomelméletre és az irodalomtudományra is nagy hatást gyakorolt. Derrida nyelvfilozófiájára jellemző, hogy a nyelv metaforikusságát hangsúlyozza. A nyelv ezek szerint nem nevez meg semmilyen transzcendens jelöltet, és nem a referencia (vagyis a valóságra való vonatkozás, a valóság megjelenítése), hanem a metaforikusság jellemzi: a nyelvi jelek egymásra utalnak, egymást tükrözik. A szövegek értelmezése során emiatt soha nem juthatunk el egy végső, önazonos jelentéshez, a szöveg ezért kimeríthetetlen. Másfelől Derrida hangsúlyozta, hogy minden szöveg heterogén, egymást kizáró jelentésekből áll. Ez a nyelvfelfogás egyébként szintén jellemzi Paul de Man műveit, aki Derrida jó barátja volt, és a dekonstrukció amerikai ágának legfontosabb képviselője.
Magyarul[szerkesztés]
- Grammatológia; transzformálta Molnár Miklós; Életünk–Magyar Műhely, Szombathely–Párizs, 1991
- Jacques Derrida–Immanuel Kant: Minden dolgok vége; ford. Angyalosi Gergely, Mesterházi Miklós, Nyizsnyánszky Ferenc; Századvég–Gond, Budapest, 1993 (Horror metaphysicae)
- Esszé a névről; ford. Boros János, Csordás Gábor, Orbán Jolán; Jelenkor, Pécs, 1995 (Dianoia sorozat)
- Marx kísértetei. Az adósállam, a gyász munkája és az új Internacionálé; ford. Boros János, Csordás Gábor, Orbán Jolán; Jelenkor, Pécs, 1995 (Dianoia sorozat)
- A szellemről. Heidegger és a kérdés; ford. Angyalosi Gergely, Babarczy Eszter; Osiris, Budapest, 1995 (Horror metaphysicae)
- A másik egynyelvűsége avagy Az eredetprotézis; ford. Boros János, Csordás Gábor, Orbán Jolán; Jelenkor, Pécs, 1997
- Ki az anya?; ford. Boros János, Csordás Gábor, Orbán Jolán; Jelenkor, Pécs, 1997
- Mémoires Paul de Man számára; ford. Simon Vanda; Jószöveg Műhely, Budapest, 1998 (Jószöveg könyvek)
- A disszemináció; ford. Boros János, Csordás Gábor, Orbán Jolán; Jelenkor, Pécs, 1998
- Istenhozzád Emmanuel Lévinasnak; ford. Boros János, Csordás Gábor, Orbán Jolán; Jelenkor, Pécs, 2000
- Az idő adománya. A hamis pénz; ford. Kicsák Lóránt; Gond-Cura Alapítvány–Palatinus, Budapest, 2003 (Gutenberg tér)
- Esszé a névről; ford. Boros János, Csordás Gábor, Orbán Jolán; 2. jav. kiad.; Jelenkor, Pécs, 1995 (Dianoia sorozat)
- Hit és tudás. A "vallás" két forrása a puszta ész határain; ford. Boros János, Orbán Jolán; Brambauer, Pécs, 2006 (Filozófia éppen most)
- Az archívum kínzó vágya. Freudi impresszió; Kijárat, Budapest, 2008 (Figura)
- A hang és a fenomén. A jel problémája Husserl fenomenológiájában; ford. Seregi Tamás; Kijárat, Budapest, 2013
- Grammatológia; ford. Marsó Paula; Typotex, Budapest, 2014
- Bitangok. Két esszé az észről; ford. Kicsák Lóránt; L'Harmattan–SZTE Filozófia Tanszék, Budapest–Szeged, 2015 (Rezonőr)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 26.)
- ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 13.)
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ RKDartists. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ https://www.britannica.com/biography/Jacques-Derrida
- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2021. május 20.)
- ↑ https://deces.matchid.io/id/Ht6wto0fLnZr
- ↑ LIBRIS, 2012. szeptember 18. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Jacques Derrida: A struktúra, a jel és a játék az embertudományok diszkurzusában
- Jacques Derrida: Grammatológia I., II., III., IV.
- Jacques Derrida: Az el-különbözés
- Jacques Derrida: Éperons – Nietzsche stílusai
- Jacques Derrida: Szenvedések
További információk[szerkesztés]
- Orbán Jolán: Jacques Derrida szakmai hitvallása (MEK)
- Nagy Pál: "Posztmodern" háromszögelési pontok: Lyotard, Habermas, Derrida; Magyar Műhely, Párizs–Bécs–Budapest, 1993 (Magyar Műhely Baráti Kör füzetek)
- Orbán Jolán: Derrida írás-fordulata; Jelenkor, Pécs, 1994 (Dianoia sorozat)
- Pethő Bertalan: Előmérkőzések posztmodern csatározásokhoz. Két tételben; Platon, Budapest, 1995
- Derrida Marx-szelleme; szerk. Karikó Sándor, Gondolat–Szegedi Lukács Kör, Budapest–Szeged, 1997
- Szabó Tünde: Derrida és a kérdés; Yoyo Only, Kolozsvár, 2000
- Jacques Derrida 70 éves; szerk. Aleister Attila, Orbán Jolán; Déli Felhő Kulturális Egyesület, Pécs, 2000
- Stuart Sim: Derrida és a történelem vége; ford. Sudár Balázs; Alexandra, Pécs, 2002 (Posztmodern találkozások)
- Jacques Derrida szakmai hitvallása. Jacques Derrida: A szakma jövője, avagy a feltétel nélküli egyetem. Előadás és konferencia; szerk. Orbán Jolán; Iskolakultúra, Veszprém, 2009 (Iskolakultúra-könyvek)
- Kalmár György: "A női test igazsága". Esettanulmányok a női test és az igazság figuratív kapcsolatának történetéből Chaucertől Derridáig; Pesti Kalligram, Budapest, 2011
- Darida Veronika: Filozófiai vallomások. Szent Ágostontól Derridáig; Kijárat, Budapest, 2011
- Filozófia mint de(kon)strukció: Heidegger és Derrida; szerk. Nyírő Miklós; L'Harmattan–Magyar Filozófiai Társaság, Budapest, 2012 (A filozófia útjai)
- Kicsák Lóránt: A jelenlét-problematika Derridánál és Heideggernél; EKF Líceum, Eger, 2014 (Pandora könyvek)
- Radvánszky Anikó: Jel, írás, eredet. A dekonstrukció (kon)textusairól; Kijárat, Budapest, 2015 (Apropó)
- Angyalosi Gergely: Dekonstrukció és esztétika; Kronosz, Pécs, 2018 (Thienemann-előadások)
|
