Ugrás a tartalomhoz

Magyarország alaptörvénye

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Magyarország Alaptörvénye szócikkből átirányítva)

Magyarország alaptörvénye a Magyar Közlönyben kihirdetett hivatalos szövegek szerint Magyarország Alaptörvénye [1] a magyar jogi hierarchiában a legfelsőbb szintű jogforrás, amely 2012. január 1-jén lépett hatályba, felváltva a Magyar Köztársaság Alkotmányát. Jogi szerepe alapján az Alaptörvény összes korábbi alkotmányunkhoz hasonlóan alkotmánynak számít, elnevezésétől teljesen függetlenül. 2022. július 25-én hatályos szövege egységes szerkezetben a Magyar Közlöny 2022. évi 124. számában jelent meg. [2]

Az Országgyűlés az Alaptörvényben szabályozza Magyarország jogrendjét, az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit, meghatározza az államszervezetre vonatkozó alapvető szabályokat. Az Alaptörvény a legmagasabb szintű jogforrás, minden más jogszabály ebből vezethető le és erre vezethető vissza, így az Alaptörvénnyel jogszabály nem lehet ellentétes, az esetlegesen alkotmányba ütköző jogszabályokat az Alkotmánybíróság hivatott megsemmisíteni.

Alkotmánya szerint Magyarország demokrácia, de hiteles források, köztük a Freedom House[3] és az Európai Parlament[4] azt állítják, hogy Magyarország már nem demokratikus ország. Orbán Viktor miniszterelnök[5] és vezető politikusai nyíltan élnek rasszista érvekkel,[6] emiatt a jobboldali szélsőségek normalizálása indokolt félelem Magyarország esetében.[7]

Történeti alkotmány

[szerkesztés]

A 19. század végén és a 20. század első felében alkotmányos jelentőségűnek törvények egy olyan csokrát tekintették, amelyek létrehozási ideje a legtágabb értelmezésben a 10. századtól a 19. század végéig ívelt. Ez az úgynevezett „történeti alkotmány” tehát mindig az adott kor pillanatnyilag érvényes alkotmányos berendezkedését jelentette, ebből következően soha nem volt állandó, folyamatos változásban volt. Így, amikor történelmi alkotmányról beszélünk, akkor nem a közjogi folytonosságot, hanem éppen a közjogi berendezkedés folytonos változását, történelmi (vagyis változó) jellegét hangsúlyozzuk. Történeti alkotmányról az 1949. évi XX. törvény elfogadásáig szoktak beszélni, ám létezik olyan álláspont is, mely szerint hazánk első „gyakorlatban is működő” kartális alkotmánya az 1946. évi I. törvény, az úgynevezett „kisalkotmány” volt.

Írott magyar alkotmányok és az Alaptörvény

[szerkesztés]

Az 1919-es Tanácsköztársaság alkotmánya

[szerkesztés]

Az első világháború után, a polgári demokratikus forradalom menetében IV. Károly magyar király eckartsaui nyilatkozatában 1918. november 13-án lemondott az államügyek vitelében való részvételéről, és eleve elismerte azt a döntést, amely Magyarország államformáját megállapítja. Magyarország Nemzeti Tanácsa 1918. november 16-i néphatározatában kimondta, hogy Magyarország minden más országtól független és önálló népköztársaság. A polgári demokratikus rendszer összeomlása után, 1919. március 21-én a Forradalmi kormányzótanács proklamálta a munkás-, paraszt- és katonatanácsok diktatúráját, a Tanácsköztársaság létrejöttét. Magyarországon szovjet típusú államrendszer jött létre, amelynek alapelemeit a Forradalmi Kormányzótanács által elfogadott április 2-i ideiglenes Alkotmány, majd a Szövetséges Tanácsok Országos Gyűlése által 1919. június 23-án megszavazott első magyar kartális alkotmány, a Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság Alkotmánya szabályozta. Az ebben az időben megalkotott írott Alkotmányt azonban utólag érvénytelenítették.

Magyarországon 1920-45 között úgynevezett alkotmányos monarchia uralkodott, elvileg a történeti alkotmányhoz tartozónak tekinthető, bár nem királyságról van már szó. Erről többet a Magyar Királyság (1920−1945) szócikkben lehet olvasni.

Az 1946. évi I. törvény, a köztársasági „kisalkotmány” (vagy csonka, ideiglenes alkotmány)

[szerkesztés]

A Nemzetgyűlés 1946. január 31-én elfogadta a Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I. törvényt, amelyet jelentőségére tekintettel köztársasági „kisalkotmánynak”, „csonka”, „ideiglenes alkotmánynak” is szoktak nevezni. A törvény kimondta, hogy a magyar nép a törvényhozó hatalmat az általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójog alapján megválasztott Nemzetgyűlés útján gyakorolja. Deklarálta továbbá, hogy Magyarország köztársaság, ezzel együtt bevezette a köztársasági elnöki tisztséget is (akit négy évre választottak).

Az 1949. évi XX. törvény, a Magyar Népköztársaság Alkotmánya

[szerkesztés]

Magyarország Alkotmányát 1949. augusztus 18-án, az 1949. évi XX. törvénnyel fogadta el az Országgyűlés, a jogszabály két nappal később, augusztus 20-án lépett hatályba. Ez az 1936. évi szovjet alkotmány mintájára készült, amelyet fő kidolgozója után a szakirodalom buharini alkotmánynak is nevez.

Az Alkotmány Magyarország államformáját népköztársaságként határozta meg. Az ország politikai, társadalmi és gazdasági rendszerét érintő legfontosabb szabályai szerint a Magyar Népköztársaság a munkások és parasztok állama, ahol a termelési eszközök társadalmi tulajdonban vannak, a gazdasági életet pedig népgazdasági terv alapján irányítják. A népköztársasági Alkotmány az alapvető jogok széles körét biztosította a dolgozók számára.

Fontos volt az államhatalom egységének elvét rögzítő rendelkezés: az Országgyűlés gyakorolja a népszuverenitásból folyó összes jogot. Az államfői funkciókat a parlament tagjaiból választott testület, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa (NET) látja el, amely az alkotmánymódosítás kivételével az Országgyűlés jogkörét is gyakorolhatja, ha az nem ülésezik. Az államigazgatás legfőbb szerve az Országgyűlésnek felelős Minisztertanács. Az Alkotmány kimondta a bírák függetlenségét, és jelentősen kiterjesztette a korábban csak közvádlói feladatokat ellátó centralizált felépítésű ügyészi szervezet feladatait és hatáskörét.

A népköztársasági Alkotmány által az egységes államhatalom helyi szerveiként létrehozni rendelt, az önkormányzatok helyébe lépő tanácsok kiépítése 1950 folyamán, mintegy egy év alatt történt meg.

A népköztársasági alkotmány módosításai

[szerkesztés]

Az alkotmányt 1949 és 1989 között számos alkalommal módosították, 1972-ben pedig az 1972. évi I. törvénnyel[8] a módosítások mellett új, egységes szerkezetbe foglalták. Az új szöveg az 1968-as új gazdasági mechanizmusnak megfelelően előírta a tervezésről, az államháztartásról és az állami vállalatról szóló törvények megalkotását. Az új szöveg deklarálta az állami és szövetkezeti tulajdon egyenrangúságát. Magyarország ENSZ-tagságára figyelemmel megváltoztatták a hadüzenet jogáról szóló rendelkezést és deklarálták az emberi jogok tiszteletben tartását. Emellett bővült a NET hatásköre is: amnesztiát rendelhetett el, felállíthatta a honvédelmi tanácsot, ellenőrizhette az alkotmányosságot).

Később újabb módosítások történtek. 1975-ben öt évre emelték fel a képviseleti szervek megbízatásának idejét. 1984-től Alkotmányjogi Tanács működött, amely a jogalkotás alkotmányosságát volt hivatott ellenőrizni, és ezzel a mai Alkotmánybíróság elődjének tekinthető. 1985-től az Országgyűlés titkos szavazáson választotta az országos listán választott képviselők megüresedett helyére az új képviselőt. 1987-ben kizárták a NET törvényerejű rendeletalkotási jogát azokban a tárgykörökben, ahol az Országgyűlésnek törvényalkotási hatásköre volt.

Az 1989. évi rendszerváltás alkotmánymódosítása

[szerkesztés]

1989-ben a rendszerváltás keretében sor került az Alkotmány alapvető, gyökeres módosítására, melynek eredményeképpen Magyarország államberendezkedése – a modern demokráciák mintáját követve – átalakult. Természetesen egy teljesen új alkotmány kidolgozásának elképzelése is felmerült a rendszerváltó erőkben, de ehhez az akkor hatályos rendelkezések értelmében népszavazásra lett volna szükség, amelynek kimenetelét – a még az országban állomásozó szovjet csapatokra is figyelemmel – kétségesnek ítélték. Az Ellenzéki Kerekasztal pártjai ezt a feladatot az új, szabadon választott Országgyűlésre akarták bízni, ezért a jogállam létrehozásához szükséges legalapvetőbb módosítások elfogadásában egyeztek meg a Magyar Szocialista Munkáspárttal. Az átfogó alkotmányreform révén gyakorlatilag így is teljesen új alaptörvény született.

Mivel azonban a reform után is megmaradt a törvény száma – 1949. évi XX. törvény –, ez a rendszerváltás után sokakban ellenérzéseket táplált.

Az Alkotmány módosítása 1989. október 23-án lépett hatályba, „a többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés átmenet elősegítése érdekében”. Az 1989-es alkotmánymódosítás fontosabb jellemzői a következők voltak:

„Nemzeti gála” az új alkotmány köszöntésére
  • általánossá teszi a közvetlen választás intézményét;
  • demokráciát valósít meg, a hatalom a nép kezében van, amely azt választott képviselői útján gyakorolja;
  • megvalósul a jogállamiság, érvényesül a hatalommegosztás elve, az egyensúly biztosítása;
  • érvényesülnek az emberi jogok (szólás-, sajtó-, vallás-, egyesülési, gyülekezési szabadság);
  • szakít az egypártrendszerrel, kinyilvánítja a pluralizmust, a többpártrendszert (a pártok bejuthatnak a parlamentbe, közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak, bizonyos tisztségek – bíró, ügyész, alkotmánybíró, fegyveres testület hivatásos tagja – nem tölthetők be semmilyen párt tagjával, a pártok munkahelyen nem szerveződhetnek, ugyanakkor közreműködhetnek a népakarat kialakításában);
  • bevezeti a piacgazdaságot;
  • kinyilvánítja a tulajdonformák egyenjogúságát: megszűnik a köztulajdon,[9] azaz mai elnevezéssel élve a nemzeti vagyon[10] elsődlegessége, a köz- és a magántulajdon, azaz a köz- és magánvagyon egyenlő védelemben részesül,[11][12] kisajátítani csak közérdekből lehet, azonnali kártalanítással;
  • kimondja, hogy a törvényhozó szerv az Országgyűlés, amely e funkciója mellett részt vesz a végrehajtó hatalmat gyakorló Kormány ellenőrzésében, ami azt jelenti, hogy a Kormánynak a törvényhozó szerv bizalmát kell élveznie;
  • létrehozza a köztársasági elnök intézményét, akinek mindkét hatalmi ág (törvényhozó, végrehajtó) irányában van jogosítványa, de egyiket sem veheti át;
  • a nemzetközi és a belső jog kapcsolatában kimondja a nemzetközi jog elsődlegességét;
  • létrehozza az Alkotmánybíróságot;
  • létrehozza az állampolgári jogok országgyűlési biztosának intézményét.

A felsorolt rendkívül fontos változásokhoz 1990-ben további módosítások járultak:

  • a Kormány tagjait a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki;
  • a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja 5 évre;
  • bekerül az Alkotmányba a miniszterelnökkel szembeni konstruktív bizalmatlansági indítvány;
  • a Magyar Köztársaság címere a koronás címer (kiscímer);
  • a képviselők mentelmi jogot kapnak;
  • az önkormányzati rendszer visszaállítása, önkormányzati képviselők és polgármesterek választása.

Az Alkotmány rögzítette azt is, melyek azok a jogszabályok, amelyek meghozatalához ill. változtatásához csak az összes országgyűlési képviselő, illetve a jelen lévő képviselők legalább kétharmadának támogatása szükséges (kétharmados törvények).

Az Alkotmány bevezetőjében kinyilvánította ideiglenes jellegét.

Fejezetei
[szerkesztés]

Az Alkotmány 15 fejezetből és 79 cikkből állt:

I. Általános rendelkezések
II. Az Országgyűlés
III. A köztársasági elnök
IV. Az Alkotmánybíróság
V. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa
VI. Az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank
VII. A Kormány
VIII. A Magyar Honvédség és egyes rendvédelmi szervek
VIII/A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
VIII/B A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
IX. A helyi önkormányzatok
X. A bírói szervezet
XI. Az ügyészség
XII. Alapvető jogok és kötelességek
XIII. A választások alapelvei
XIV. A Magyar Köztársaság fővárosa és nemzeti jelképei
XV. Záró rendelkezések
Módosításának szabályai
[szerkesztés]

Az Alkotmány módosításához, valamint az abban meghatározott egyes döntések meghozatalához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

Beszélhetünk úgynevezett erős és gyenge kétharmados törvényekről. Az erős kétharmados törvény azt jelenti, hogy az összes országgyűlési képviselő 2/3-ának érvényes igen szavazata szükséges elfogadásához. Az Alkotmány tartalmazza ezek pontos felsorolását: a 2/A. § (2) bekezdése szerint a szuverenitást átruházó nemzetközi szerződéseket kihirdető; illetve a Magyar Köztársaság címerének és zászlajának használatáról szóló törvények esetében kell erős 2/3-os szavazás. A gyenge kétharmados törvény elfogadásához viszont elegendő a határozatképes Országgyűlés jelen lévő képviselői 2/3-ának igen szavazata.

Módosításai
[szerkesztés]

Az 1990-es és 2000-es években különböző okokból több módosítást végeztek az alkotmány szövegén, például a NATO-hoz és az Európai Unióhoz történt csatlakozás kapcsán.

A módosítások során több bekezdést és teljes cikket is töröltek, illetve megváltoztattak, ezért az Alkotmányt egységes szerkezetben szokták kiadni. Elsősorban politikai érvek alapján már többször felvetődött az a gondolat, hogy új alkotmányra lenne szükség. Ezt támasztja alá az is, hogy az 1989-es alaptörvény megalkotóinak a szándéka szerint csak ideiglenes alkotmány a rendszerváltás idejére, „hazánk új Alkotmányának elfogadásáig”.

A 2012-es Alaptörvény

[szerkesztés]
Schmitt Pál köztársasági elnök üdvözli az Alaptörvény érvényes elfogadását ünneplőket a Sándor Palota erkélyéről – 2011. július 31.

2011. április 18-án a magyar Országgyűlés 262 igen szavazattal, 44 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta Magyarország Alaptörvényét.[13] A szinte csak a Fidesz-KDNP képviselői által megszavazott Alaptörvény 2012. január 1-jén a korábbi Alkotmány helyére lépett, majd utóbb több módosításon ment keresztül. Az Alaptörvény[14] szövegét a Szájer József (Fidesz) vezette bizottság készítette. A bizottság tagjai voltak még: Salamon László (KDNP) és Gulyás Gergely (Fidesz).[15]

Nemzeti hitvallás

[szerkesztés]

A törvény preambuluma a Nemzeti hitvallás, amely a magyar államot Szent István király örökségének tekinti. Kinyilatkozza többek közt:

„Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság. Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki. Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet. Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye. Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét. Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése. Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.”

„Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének.”

Az Alaptörvény szerkezete

[szerkesztés]

Magyarország Alaptörvénye 6 fő fejezetcímből. Ezen belül „Az állam” 14, „A különleges jogrend” pedig 8 alfejezetet tartalmaz. A cikkek számát és azok számozásának jelölését az egyes fejezetekhez tartozóan az alábbi táblázat tartalmazza azzal a kiegészítéssel, hogy „Az állam” fő fejezet összesen 47 cikket tartalmaz. A "Különleges jogrend" fő fejezet összesen 8 cikket tartalmaz cím szerint, sorszám szerint csak 7-et. Az aktuális (élő) cikkek számát befolyásolják a hatálytalanítások és az új cikkek hatályba helyezései. Az alkotmány ezen adatai azért fontosak, mert csak pontos hivatkozás esetén nincs félreértés, ha az országgyűlés az alaptörvény változásait tárgyalja.

A jogszabály szerkezete
Fő fejezetcímek Alfejezetcímek Cikkek jelölési módja Cikkek száma
Nemzeti hitvallás
Alapvetés Latin abc nagy betűi (A-U-ig) 21
Szabadság és felelősség[16] Római számjegyek. 31
Az állam Az országgyűlés arab számjegyek (1-7.) 7
Országos népszavazás arab számjegyek (8.) 1
A köztársasági elnök arab számjegyek (9-14.) 6
A Kormány arab számjegyek (15-22.) 8
Önálló szabályozó szervek[17] arab számjegyek (23.) 1
Az Alkotmánybíróság arab számjegyek (24.) 1
A bíróság arab számjegyek (25-28.) 4
Az ügyészség arab számjegyek (29.) 1
Az alapvető jogok biztosa arab számjegyek (30.) 1
A helyi önkormányzatok arab számjegyek (31-35.) 5
A közpénzek[18] arab számjegyek (36-44.) 9
A Magyar Honvédség arab számjegyek (45.) 1
A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok[19] arab számjegyek (46.) 1
Döntés katonai műveletekben való részvételről arab számjegyek (47.) 1
A különleges jogrend A rendkívüli állapotra és a szükségállapotra vonatkozó közös szabályok arab számjegyek (48.) 1
A rendkívüli állapot arab számjegyek (49.) 1
A szükségállapot arab számjegyek (50.) 1
A megelőző védelmi helyzet arab számjegyek (51.) 1
Terrorveszélyhelyzet arab számjegyek (51/A.) 1
A váratlan támadás arab számjegyek (52.) 1
A veszélyhelyzet arab számjegyek (53.) 1
A különleges jogrendre vonatkozó közös szabályok arab számjegyek (54.) 1
Záró és vegyes rendelkezések (A Záró rendelkezések résznek a jelenlegi címét a negyedik módosítás adta.)

Fogadtatása

[szerkesztés]

Az Alaptörvényt jelentésében bírálta a Velencei Bizottság,[20] az Európai Parlament (EP) pedig 2011. július 5-én éles vita után[21] egy bíráló indítványt fogadott el, és felszólította az Európai Bizottságot (EB) a jogszabály vizsgálatára.[22] Az EB alelnöke, Maroš Šefčovič szerint csak akkor lehet megítélni az alaptörvényt, ha majd megszületnek a sarkalatos törvények is, amelyek részletesen szabályozzák benne lefektetett elveket. A Fidesz-KDNP minden kritikát visszautasított.

Sólyom László korábbi köztársasági elnök szerint az Alaptörvény normaszövege „legnagyobb részt rendben van”, ugyanakkor hozzátette, hogy

Sólyom László
Van azonban egy olyan változás, ami menthetetlen. Az alkotmánybíróság hatáskörének megcsonkítása gyógyíthatatlan seb. Azt merem állítani, hogy nem alkotmányos a rendszer, amelynek van egy olyan része – tudniillik a költségvetést, az adókat- és járulékokat érintő törvények, vagyis a kormányzati cselekvés igen széles és lényeges része –, amely fölött nincs alkotmányos kontroll. Itt bármi megtehető, mert itt gyakorlatilag nem érvényes, azaz nem érvényesíthető az alkotmány, nem lehet alkotmánybírósági határozattal kikényszeríteni megtartását.
– Sólyom László,[23] 2011. október 8.

2012. március 13-án Szabó Máté ombudsman az Alkotmánybírósághoz fordult, mert szerinte az alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések ellentétesek az alaptörvénnyel, mivel súlyosan sértik a jogállamiság elvét, és azok megsemmisítését kérte.[24]

A Magyar Haladás és Függetlenség Mozgalom egy átfogó Alaptörvény-kritikát tett közzé, amely szerint a Fidesz-KDNP-féle új alaptörvény valódi szándéka nem más, mint a demokrácia alaptörvénybe foglalt csorbítása.[25]

Átmeneti rendelkezések
[szerkesztés]

Bár nincs számozva, az alaptörvénnyel együtt számozódnak módosításai; ezenkívül a Magyar Közlönyben az „I. Az Alkotmány és annak módosításai” fejezetben jelent meg.[26] Az Alaptörvény első módosítása az alaptörvényt egy új cikkel egészítette ki, amely alapján az átmeneti rendelkezések az alaptörvény részét képezi.[27] Ugyanakkor az Alkotmánybíróság 45/2012. határozata alapján nem minősül alaptörvény-szintűnek: ezért semmisítették meg visszamenőlegesen több rendelkezését is Szabó Máté ombudsman indítványára, valamint megtiltották módosítását.[28] Az Alaptörvény negyedik módosítása hatályon kívül helyezte, rendelkezéseit pedig beépítette az Alaptörvénybe.[29]

Módosításai

[szerkesztés]

Az Alaptörvény módosításához – az 1949. évi XX. törvényhez hasonlóan – az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatára van szükség [S) cikk (2) bekezdés]. A köztársasági elnök köteles aláírni a módosítást, kivéve ha eljárásbeli kifogása van (ekkor az Alkotmánybíróság dönt a kifogásról). A Magyar Közlöny „I. Az Alaptörvény és annak módosításai” fejezetében jelenik meg. Jelzésük egyedi: tartalmazzák, hogy hányadik a módosítások sorában, és hogy mikor hirdették ki [S) cikk (4)]; pl.: Magyarország alaptörvényének negyedik módosítása (2013. március 25.).[30]

Első módosítása
[szerkesztés]

Az Alaptörvény első módosítása egyrészt a köztársasági elnök javadalmazásáról szóló törvényt kiterjesztette a volt köztársasági elnökökre is; másrészt az Alaptörvény átmenetei rendelkezéseit az Alaptörvénybe emelte.[27]

Második módosítása
[szerkesztés]

A második módosítás csak az átmeneti rendelkezéseket módosította volna; ez emelte volna be a választási regisztrációt az Alaptörvénybe.[31] Azonban az Alkotmánybíróság e rendelkezéseket hatályba lépésükkel együtt megsemmisítette.[28]

Harmadik módosítása

[szerkesztés]

Az Alaptörvény harmadik módosítása sarkalatossá tette a földtörvényt, azaz a 2013. évi CXXII. törvényt,[32] amely a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szól.[33]

Negyedik módosítása
[szerkesztés]

A negyedik módosítás, mind eddiginél nagyobb, 22 cikkes módosítás volt. Több formai változtatás mellett beemelte az Alaptörvénybe az Alkotmánybíróság által az átmeneti rendelkezésekből törölt részeket, az Alaptörvény „Záró Rendelkezések” részének címét „Záró és vegyes rendelkezések”-ké változtatta és kiegészítette – a külön jogszabályként egyidejűleg hatályon kívül helyezett – átmeneti rendelkezések még hatályos cikkeivel.[29] A módosításokat az ellenzék és több nemzetközi szervezet is bírálta; véleményük szerint a javaslat csorbítja a demokráciát. Az Európai Bizottság három pontot kifogásolt a rendelkezésen:[34]

  1. A negyedik módosítás 17. cikke lehetővé teszi, hogy a kormányzat európai uniós törvény megsértéséért kiszabott bírság kifizetésére különadót vessen ki az állampolgárokra. Ez az ellenzők szerint kétszeresen büntetné az állampolgárokat: először a jogaik csorbulásával, másodszor pedig a bevezetett adóval.
  2. A 14. cikk lehetővé teszi, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke ügyeket adott adott esetben egy bíróságról egy másikra irányítson át. A bírálatok szerint ennek kompatibilitási problémái vannak az európai uniós joggal.
  3. Az 5. cikk 1. bekezdése a közszolgálati médiára korlátozza a politikai hirdetéseket, amit azért kifogásoltak, mert a magyar média nagy része magánkézben van.

A Fidesz érdemi indoklás nélkül visszautasította a kifogásokat.[35]

Ötödik módosítása
[szerkesztés]

Az ötödik módosítás az Alaptörvény több, nemzetközi szervezetek által kifogásolt pontját módosította, azok kérése alapján.[36]

Hatodik módosítása
[szerkesztés]

2016. június 7-én az Országgyűlés kiegészítette a különleges jogrendre vonatkozó szabályozást a terrorveszélyhelyzet kategóriájával. A módosítását 153 igen szavazattal, 13 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadták el képviselők.[37]

Hetedik módosítása
[szerkesztés]

2018. június 20-án szavazták meg az országgyűlési képviselők a hetedik módosítást, ez a menekültügyet, az igazságszolgáltatást, a gyülekezési jogot és az otthon védelmét tartalmazza.[38][39][40]

Képek a vitáról
[szerkesztés]
Nyolcadik módosítása
[szerkesztés]

Az Országgyűlés 2019. december 10-én, kedden elfogadta a nyolcadik módosítást,[41] amely többek között visszavonta az előző, hetedik módosítás néhány pontját. A módosítást a köztársasági elnök aláírta, így két nappal később meg is jelent a Magyar Közlönyben.[42] Az Alaptörvény egységes szerkezetbe foglalt szövege újabb két nappal később, szombaton[43] jelent meg, hibásan. A kijavított szöveg másnap, vasárnap[44] jelent meg.

Kilencedik módosítása
[szerkesztés]

2020. december 15-én fogadta el az Országgyűlés az alaptörvény kilencedik módosítását melyben rögzítették, hogy az anya nő, az apa férfi. Meghatározták a közpénz fogalmát és újraszabályozták a különleges jogrend szabályait is.[45]

Tizedik módosítása
[szerkesztés]

2022. május 24-én fogadta el az Országgyűlés az alaptörvény tizedik módosítását, mely lehetővé teszi, hogy a kormány veszélyhelyzetet hirdessen a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is.[46]

Tizenegyedik módosítása
[szerkesztés]

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője 2022. június 21-én nyújtotta be az Országgyűlésnek az Alaptörvény tizenegyedik módosítására vonatkozó javaslatot. A javaslat a "történelmi önazonosságra, a hagyományőrzésre és a demokrácia nemzeti karakterének erősítésére" hivatkozva a megyék nevét ismét vármegyére változtatja. Továbbá költséghatékonysági szempontokra hivatkozva javasolja, hogy azonos napon tartsák meg az Európa Parlamenti és a helyi önkormányzati választásokat. [47]

Tizenkettedik módosítása
[szerkesztés]

2023. decemberében történt a tizenkettedik módosítás. Létrehozza a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, globális adatkezelővé válik az állam, megszűnnek a szakszervezetek a honvédségnél.[48]

Magyarország alaptörvényei a Magyar Közlöny oldalain

[szerkesztés]

1945-től a Magyar Közlöny a jogszabályok hivatalos megjelenési helye. Ezért, akár forrásnak is tekinthető ez a néhány felsorolt hivatkozás.

  • Jelenleg hatályos alaptörvény egységes szerkezetben 2022. november 02. 177. szám ISSN 2063-0379.
  • 2018-ban hatályos alaptörvényünk egységes szerkezetben MK18100 30 oldal összesen.
  • A 2011-es alaptörvény MK11043 25 oldal volt.
  • Az Alaptörvény előtti utolsó Alkotmány 20 oldalas volt ugyancsak pdf formátumban itt a neten MK09150.
  • A korábbi 1949-es Alkotmány mindössze kb. 8 oldalas (címerrel együtt) az oldalhű másolat szerint, ám az hagyományos Magyar Közlöny formátum, sűrű tördeléssel; 1950-ben rögtön két módosítással bővült, s ugyanolyan formátumban így már 9 oldalas lett.MK09150.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100425.atv
  2. http://www.kozlonyok.hu/nkonline/index.php?menuindex=200&pageindex=kozltart&ev=2022&szam=124 Magyarország Alaptörvénye (egységes szerkezetben)]
  3. Gehrke, Laurenz: Hungary no longer a democracy, Freedom House says (angol nyelven). POLITICO, 2020. május 6. (Hozzáférés: 2024. február 3.)
  4. MEPs: Hungary can no longer be considered a full democracy | News | European Parliament (angol nyelven). www.europarl.europa.eu, 2022. szeptember 15. (Hozzáférés: 2024. február 3.)
  5. RFE/RL. „European Parliament Leaders Condemn Orban For 'Openly Racist' Remarks”, RadioFreeEurope/RadioLiberty (Hozzáférés: 2024. február 3.) (angol nyelvű) 
  6. Human rights first. „[chrome-extension://efaidnbmnnnibpcajpcglclefindmkaj/https://humanrightsfirst.org/wp-content/uploads/2022/11/Antisemitism-Hungary-Factsheet.pdf Antisemitic and Racist Statements by Hungarian Political Leaders]”, 2015. december 1. 
  7. Bekesi, Aron B. (2023. december 27.). „The Paradox of Anti-Democratic Arguments: a defence of democratic principles in debate” (angol nyelven). Science & Philosophy 11 (2), 84–94. o. DOI:10.23756/sp.v11i2.1372. ISSN 2282-7765. 
  8. [http://www.sze.hu/~smuk/DoktoriIskola/Alkotm%E1ny/Alk_egyseges_3.pdf
  9. köztulajdonra utalás az új alkotmányban „A helyi önkormányzatok” alfejezet 32.cikk (1) Archiválva 2012. október 31-i dátummal a Wayback Machine-ben„A helyi önkormányzatok tulajdona köztulajdon, amely feladataik ellátását szolgálja.”
  10. nemzeti vagyon fogalma az új alkotmányban „A közpénzek” alfejezet 38.cikk (1) Archiválva 2012. október 31-i dátummal a Wayback Machine-ben„Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon.”
  11. Lakásbérleti szerződés új szabályai Archiválva 2015. november 24-i dátummal a Wayback Machine-ben pl. ilyen a bérlő védelme a határozatlan idejű bérlakás szerződésekhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek körében: PTK. XVII. CÍM A HASZNÁLATI SZERZŐDÉSEK XLIV. Fejezet A bérleti szerződés 1. A bérleti szerződés általános szabályai, valamint 2. A lakásbérleti szerződés
  12. jelenleg hatályos Lakástörvény szól részletesebben a védelemről 1993. évi LXXVIII. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról
  13. Elfogadták az alaptörvényt Archiválva 2012. március 15-i dátummal a Wayback Machine-ben – Fn.hu, 2011. április 18.
  14. Magyarország Alaptörvénye. [2012. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 31.)
  15. Alkotmány: a Fidesz szövegező bizottságot hozott létre Archiválva 2013. július 30-i dátummal a Wayback Machine-ben – Hírszerző.hu, 2011. február 10.
  16. XXIII. cikk Archiválva 2012. október 31-i dátummal a Wayback Machine-ben (1) második mondata említi szó szerint idézve:„A tulajdon társadalmi felelősséggel jár.” Megjegyzendő, hogy a „Hitvallás” és az „Alapvetés”(D és U cikkek) fő fejezetek több helyen említik különböző értelemben a felelősség kifejezést.
  17. Önálló szabályozó szervek 23.cikk (1)bek. Archiválva 2012. október 31-i dátummal a Wayback Machine-ben„Az Országgyűlés sarkalatos törvényben a végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátására és gyakorlására önálló szabályozó szerveket hozhat létre.”
  18. A közpénzek alfejezet 36-44. cikkek Archiválva 2012. október 31-i dátummal a Wayback Machine-ben Közpénzek alatt alapvetően az éves költségvetési törvényben megfogalmazott bevételeket és kiadásokat, illetve azokkal történő átláható gazdálkodást érti az alaptörvény.
  19. 46. cikk 3-6 bek. Archiválva 2012. október 31-i dátummal a Wayback Machine-ben „(3)A nemzetbiztonsági szolgálatok alapvető feladata Magyarország függetlenségének és törvényes rendjének védelme, nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése.(4) A nemzetbiztonsági szolgálatok működését a Kormány irányítja.(5) A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.(6) A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetére, működésére vonatkozó részletes szabályokat, a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásának szabályait, valamint a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.”
  20. Több ponton bírálja az új magyar alaptörvényt a Velencei Bizottság – Origo, 2011. június 20.
  21. Két órán át tartott a parázs vita a magyar alkotmányról Strasbourgban – Origo, 2011. június 8.
  22. Megszavazta az EP a magyar alaptörvényt elítélő indítványt – Origo, 2011. július 5.
  23. Sólyom László: Alkotmány és alkotmányos kultúra Magyarországon. [2012. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 2.)
  24. Az Alkotmánybíróság megfúrhatja a kormány kedvenc ügyeit – 2012. március 14.
  25. Magyar Haladás és Függetlenség Mozgalom Archiválva 2013. augusztus 14-i dátummal a Wayback Machine-ben - 2013. március 26.
  26. <http://www.magyarkozlony.hu/pdf/11546 Az átmeneti rendelkezéseket kihirdető közlönyszám]
  27. a b Az első módosítás kihirdetett szövege
  28. a b Az AB határozata
  29. a b A negyedik módosítás kihirdetett szövege
  30. Az alaptörvény hatályos szövege (Nemzeti jogszabálytár)
  31. A második módosítás kihirdetett szövege
  32. 2013. évi 122. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról
  33. A harmadik módosítás kihirdetett szövege
  34. A magyarországi alkotmányos helyzet (vita) – Európai Parlament
  35. Elfogadhatatlan a Tavares-jelentés - fidesz.hu
  36. Az ötödik módosítás kihirdetett szövege
  37. Terrorveszély: megvan az alaptörvény hatodik módosítása Archiválva 2018. május 26-i dátummal a Wayback Machine-ben - mno.hu, 2016. június 7.
  38. A módosítás szövege
  39. Zrt, HVG Kiadó: Itt az Alaptörvény módosítása, nem sokat lacafacázott a kormány (magyar nyelven). hvg.hu, 2018. május 29. (Hozzáférés: 2023. február 14.)
  40. Megszavazták az alaptörvény hetedik módosítását (magyar nyelven). 24.hu, 2018. június 20. (Hozzáférés: 2023. február 14.)
  41. Magyarország Alaptörvényének nyolcadik módosítása
  42. Magyarország Alaptörvényének nyolcadik módosítása In: Magyar Közlöny, 2019. december 12., csütörtök (201. szám)
  43. Magyarország Alaptörvénye (egységes szerkezetben), hibás szöveg In: Magyar Közlöny, 2019. december 14., szombat (202. szám)
  44. Magyarország Alaptörvénye (egységes szerkezetben), helyes szöveg In: Magyar Közlöny, 2019. december 15., vasárnap (204. szám)
  45. Elfogadták az alaptörvény kilencedik módosítását (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2023. február 14.)
  46. Elfogadta az Országgyűlés az alaptörvény tizedik módosítását (magyar nyelven). Infostart.hu. (Hozzáférés: 2023. február 14.)
  47. https://www.parlament.hu/irom42/00361/00361.pdf
  48. Zrt, HVG Kiadó: Túl vagyunk a 12. Alaptörvény-módosításon is: katonásan, szuverenitásilag, adatkezelve (magyar nyelven). hvg.hu, 2023. december 12. (Hozzáférés: 2024. január 2.)

További információk

[szerkesztés]
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak

Hatályos szöveg

[szerkesztés]

Korábbi szövegek

[szerkesztés]

Korábbi alkotmányok

[szerkesztés]

Gondolatok, vélemények

[szerkesztés]