Vita:Magyarország alaptörvénye

Áthelyezés

2012-es "előszó" egy előzetes áthelyezezésről

• A Laptörténet bizonysága szerint a 31.46.91.62 jelzetű személy 2012. január 1., 14:14‎ időpontban a 2005-ben írott szövegek elé-fölé írta az alábbi aláíratlan véleményét:

Kicsit oldtimer ez a cikk annak fényében, hogy a mai naptól (2012 január 1) hatályos alkotmányt nem tegnap fogadták el.

• Ezt a mondatot átmozgatom történeti helyére, az éléről a végére, majd ott kezdem e vélemény és a tények szembesítésével a vita új szakaszát.– *feridiák ^vita 2012. január 5., 13:13 (CET)

2005-ös javaslat áthelyezésről

Ezt át kellene mozgatni a Wikisource-ba, mivel nem lexikoncikk, hanem elsődleges forrásszöveg. Gubb

Tényleg nem ide való, ide inkább a története, szerepe, miről rendelkezik (összefogl.) stb. kellene. --kla 2005. március 24., 11:30 (CET)

Egyetértek Gubbubuval és Klaval, hogy az Alkotmány szövegét át kellene mozgatni, kivéve az előtte levő egymondatos, kétséges színvonalú szöveget, amely helyett meg lehetne írni rendesen a szócikket, amire a magyar Wikinek - szerintem - szüksége van. (V.ö. Alkotmány, most kezdtem el bővíteni a csonkot.)

Tehát a szócikk csonkját szerintem hagyjuk meg.--Linkoman

kivágtam egy részt, amely nem ide tartozik:

"== A magyar alkotmány 1949 előtt ==

picit kiegészítettem és a két határt nyomatékosítottam – *feridiák ^vita 2010. január 21., 16:58 (CET)

(A királyi Aranybullától a köztársasági Alkotmányig)

Magyarországnak 1949-ig történeti alkotmánya volt. A magyar történeti alkotmányt a következő jogszabályok alkották:

• 1222. évi I.-XXXI. tc. (Aranybulla)
• 1351. évi XI. tc.
• 1687. évi II. tc.
• 1723. évi II. tc.
• 1790/1791. évi X. tc.
• 1848. évi III.-V. tc.
• 1848. évi VII.-IX. tc.
• 1848. évi XV. tc.
• 1848. évi XX.-XXI. tc.
• 1848. évi XXIII. tc.
• 1848. évi XXV.-XXVII. tc.
• 1867. évi I. tc.
• 1867. évi XII. tc.
• 1868. évi XXX. tc.
• 1920. évi I. tc.
• 1946. évi I. tv."--Linkoman 2007. május 8., 21:23 (CEST)

(pontosabban:

• 1946. évi I. tv. Magyarország államformájáról")

– *feridiák ^vita 2010. január 21., 19:14 (CET)-

Miért ne tartozna ide??? --maxval 2007. május 8., 22:41 (CEST)

Jelenleg hatályos...

Sziasztok! Jól tudom-e, hogy jelenleg hatályos alkotmányunk nincsen, csak ideiglenes alkotmány van, 1989 óta? Üdv – Kristiano ^vita 2009. július 20., 14:28 (CEST)

Természetesen van hatályos alkotmányunk, mégpedig az 1949. évi XX. törvény, amely megszületése óta számos alkalommal és gyökeresen módosult, de továbbra is hatályban van. A bevezetője ugyan tartalmaz egy olyan kitételt, hogy hazánk új Alkotmányának elfogadásáig van érvényben, de ez természetes is, hiszen egy törvény/alkotmány csak az azt felváltó törvény/alkotmány hatálybalépéséig maradhat érvényben (ez azonban még nem született meg).– LeiterJakab ^vita 2009. július 30., 13:37 (CEST)

Jelen pillanatban nincs hatályos alkotmányunk, lévén az új alaptörvény egyfelől nem alkotmány, másfelől több ponton sérti a magasabb szintű nemzetközi jogot (pl. az Alapvető Emberi Jogokat). – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 89.133.24.176 (vitalap | szerkesztései) 2012. január 31., 08:09‎ (CET)

Ostobaságokat beszélsz, fogalmad sincs a jogról. 176.63.16.70 (vita) 2021. szeptember 16., 07:18 (CEST)

És pontosan mely pontjai, rendelkezései sértik az emberi jogokat? A nemzetközi jog pedig alapvetően a nemzeti jognál alacsonyabb szintű, kivéve a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségnél, mert ott az állam korlátozza ezzel önmagát. – Laci.d ^vita 2012. január 31., 08:55 (CET)

Alkotmányunk jubileumáról és jubileumi kiadványáról

A Magyar Köztársaság hivatalos lapja, a Magyar Közlöny 2009. október 23-án megjelent 150. számában - jelenlegi, legújabb Köztársaságunk megszületése és kikiáltása, és az alkotmányos rendszerváltás jogalapját képező 1989. évi XXXI. törvény hatályba léptetése huszadik évfordulójának ünnepére papíron kinyomtatva és elektronikusan a világhálón- közzétette (idézem)

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA

(a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, hatályos szöveg)

2009.október 23-án hatályos hivatalos hiteles változatát.

Szerintem ez értékes hozzájárulás a jubileum méltó megünnepléséhez, és egyben fontos előremutatás Köztársaságunk és Alkotmányunk közelgő újabb jubileumára felkészüléshez.

Készüljünk! – *feridiák ^vita 2010. január 11., 13:04 (CET)

{{tartalmi segély}}^(?) A márc. 8-i anon bejegyzést kellene tartalmilag ellenőrizni. misibacsi*^üzenet 2010. április 4., 07:20 (CEST)

Kedves Szerkesztőtársak!

A sok hasznos szerkesztés, kiegészítés mellett időnként becsúsznak nem kellően átgondolt, helytelen módosítások is, kérlek benneteket, óvatosabban nyúljatok a szócikkhez!

Ha az alkotmányról mint "műfajról", jogszabálytípusról beszélünk, akkor természetesen kis kezdőbetűvel írjuk (pl.: "A jogállamok berendezkedését szabályozó alaptörvényeket alkotmánynak nevezzük."). Abban az esetben azonban, ha konkrét jogszabály tulajdonneveként szerepel, akkor nagy kezdőbetűvel kell írni. A szócikk egy konkrét jogszabályról, a Magyar Köztársaság alaptörvényéről, az 1949. évi XX. törvényről szól, amely A Magyar Köztársaság alkotmánya, röviden az Alkotmány nevet viseli (az Osiris is ezeket a írásmódokat támogatja). A jó szándékot nem kétségbe vonva érthetetlen, miért írta át valaki mindenhol kis kezdőbetűre a nagyot, horribile dictu még az idézetekben is... A fentiek szellemében tehát általánosságban elmondható, hogy a parlamentek alkotmányban szabályozzák országuk jogrendjét, az alapvető jogokat stb., de ha ezt Magyarországra konkretizáljuk, akkor a magyar törvényhozó, azaz az Országgyűlés az Alkotmányban szabályozza mindezt. Az egyes előfordulásokra nem térek ki egyesével, de a fentieknek megfelelően javítom a szócikket.

A népköztársasági alkotmány hatálybalépéséről szóló rész a jelenlegi megfogalmazásban teljesen félrevezető, hibás: "Magyarország első írott alkotmányát az 1949. évi XX. törvénnyel fogadta el az Országgyűlés. 1949. augusztus 18-án és augusztus 20-án lépett hatályba." 18-án elfogadták (megszavazták), 20-án hatályba lépett.

Az egységes szerkezet, illetve egységes szerkezetbe foglalás jogi kifejezés, nem véletlenül volt eredetileg belső hivatkozásként jelölve (csak a hozzá tartozó szócikk még nem készült el). Az "új, egységes szerkezetbe foglalták" szövegrészből a vesszőt el kell hagyni, mert az új nem a szerkezetnek, hanem az egységes szerkezetnek a jelzője.

– LeiterJakab ^vita 2010. április 18., 23:02 (CEST)

A kisbetű-nagybetű ügyében milyen forás áll rendelkezésre? Csak mert a józan észnek ellentmond a nagybetű bármilyen helyzetben. A "kutya" szót nem írjuk nagybetűvel akkor sem, ha Bodriról, "az én Kutyámról" beszélek.

Az "új, egységes szerkezetbe" foglalás esetében a vessző nem feltétlenül hiba, sőt, ebben az esetben szükséges. Míg ugyanis általában az egységes szerkezetbe foglalás nem jelenti egyúttal a címek, illetve a szakaszok és bekezdések jelölésének megváltoztatását, csupán a külön-külön kihirdetett módosítások beszerkesztését a jogszabályszövegbe, addig 1972-ben pontosan ez történt: nem csupán egységes szerkezetbe foglalták az alkotmányt, hanem új szerkezetet is adtak neki.

– Peyerk ^vita 2010. április 19., 12:05 (CEST)

Annyiban nincs igaza, hogy a kialakult magyar gyakorlat szerint a saját alkotmány neve nagybetű, az idegeneké kicsi. 176.63.16.70 (vita) 2021. szeptember 16., 07:32 (CEST)

Igen, de ha valaki a kutyáját Kutyának nevezi el, akkor nagy K-val illik írni. :) A hozzászólásomban hivatkoztam az Osirisre, oldalszámot most nem tudok fejből, de a szószedetben két alkotmány szócikket fogsz találni, a második jelzi a tulajdonnévi használatot, és az a nagybetűs.

Az új, egységes szerkezetbe foglalás vesszővel írva azt sugallja (nekem legalábbis), hogy korábban nem volt egységes szerkezete a jogszabálynak, holott legalább a megalkotásakor is egységes szerkezettel rendelkezett. (A szócikk következő mondatában sem azt írjuk, hogy az új, gazdasági mechanizmusnak megfelelően.) Az egységes szerkezetbe foglalást rendszerint a jelentősebb módosításokat követi, hogy átlátható legyen a módosított jogszabály. Az egységes szerkezetbe foglalás természetesen nem jelenti, nem is jelentheti a címek, illetve a szakaszok és bekezdések jelölésének megváltoztatását, de az 1972. évi I. törvény címe is mutatja, hogy az elsődlegesen módosította az Alkotmányt, és az átláthatóság kedvéért minden módosítást egybeszerkesztve újra kihirdették a törvényt. Hasonló a helyzet az uniós alapszerződéseknél is; a Lisszaboni Szerződéssel bevezetett módosítások új egységes szerkezetű (uniós műszóval élve konszolidált) változat elkészítését tették szükségessé (csak az EU az egységes szerkezetű alapszerződéseket nem hirdeti ki újra). De van egy kompromisszumos javaslatom: hagyjuk el az új szót! :)

– LeiterJakab ^vita 2010. április 19., 21:02 (CEST)

Egységes szerkezetbe foglalás a módosításokkal való egységes szerkezetbe foglalást jelenti ("consolidated version"). Én nem írnám vesszővel az inkriminált kifejezést. Az új kifejezés akkor indokolt, ha a jogszabály szerkezete az egységes szerkezetbe foglalás által érdemi változást szenved. 176.63.16.70 (vita) 2021. szeptember 16., 07:37 (CEST)

Hatályos Alkotmányunk helyesírása

Szerkesztői üzenet helyesírásunk helyes értelmezéséért. – *feridiák ^vita 2010. július 30., 10:30 (CEST)
Javaslat: Alkotmány-vitánkban legyen a kezdőpont a Hymnus! – *feridiák ^vita 2010. október 18., 18:30 (CEST)

• P.S. A Magyar Himnusz szócikk kezdete 2003. október 31-én a Magyar Wikipédiában. – *feridiák ^vita 2012. január 5., 13:36 (CET)

Egy-egy cikk pró és kontra az alkotmánytervezetről

• A jogvédők szerint egypárti alkotmány lesz
• Ezek itt jönnek-mennek, az alkotmány marad

Jók lehetnek forrásnak, kiindulópontnak az egyes álláspontok bemutatására. Ádám ✉ 2011. március 16., 19:06 (CET)

Magyar Alkotmány-tervezetek

• Magyarország Alaptörvénye (az Országgyűlés Hivatala által T/2627 irományszám alatt iktatva és 2011. március 14-én érkeztetve)
• A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA (az Országgyűlés Hivatala által T/2628 irományszám alatt iktatva és 2011. március 15-én érkeztetve)
• – *feridiák ^vita 2011. március 23., 13:02 (CET)

• A mint Alkotmány (Alkotmányblog Gulyás Gergely és Szájer József kezdeményezésére - Letötve: 2014. november 16.)
• MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA/ALAPTÖRVÉNYE - A Fidesz-KDNP 2011. 03. 08. keltezésű alkotmánytervezete (Letöltve: 2014. november 16.)
• - *feridiák ^vita 2014. november 16., 11:40 (CET)

Magyarország Alaptörvénye

• Az Országgyűlés által elfogadott és az Országgyűlés elnöke által aláírt, a köztársasági elnök aláírására váró törvény:

Magyarország Alaptörvénye (az Országgyűlés Hivatala által T/2627/187 irományszám alatt iktatva és 2011. április 20-án érkeztetve)

• A Parlament honlapjáról letöltötte - és Deák Ferenc szellemében való tanulmányozásra ajánlja – *feridiák ^vita 2011. április 20., 14:16 (CEST)
• A Magyar Közlöny 43. számában 2011. április 25-én kihirdetésre került Magyarország Alaptörvénye.

Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezései

• A szócikk vitalapjának élén ez az első mondat:

"Kicsit oldtimer ez a cikk annak fényében, hogy a mai naptól (2012 január 1) hatályos alkotmányt nem tegnap fogadták el."

• Mivel jogforrásokról és jogi kérdésekről van szó, szerintem az Országgyűlés által elfogadott, hiteles hivatalos formában közzétett és vitalapunkon időben idézett jogszabályok a kérdéses pontban egyértelműen eligazítanak. Nézzük a tényeket.

A laptörténetből kitűnően a Magyar Közlöny 2011. április 25-én megjelent számában kihirdetésre került Magyarország Alaptörvénye PDF, amely még aznaptól itt a szócikk vitalapján is hozzáférhető lett.

Az Országgyűlés a 2011. december 30-i ülésnapján elfogadta és Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezései PDF címmel a Magyar Közlöny 166. számában 2011. december 31-én kihirdette a hatályba léptetéshez szükséges jogszabályt, amely 2012. január 1. óta - külső hivatkozásként - a szócikkben már megtalálható, és amelyet a további vitákhoz ide a szócikk vitalapjára is belinkeltem.

Ezek fényében - szerintem - az "oldtimer" felvetésen túlléphetünk, és a napirendre került fontosabb kérdésekre fókuszálhatunk. – *feridiák ^vita 2012. január 5., 14:35 (CET)

Fogadtatás (kritika)

Az alábbi szöveget kivettem, mivel a relevanciáját (tehát hogy a szerzőkön és közzétevőkön kívül mások által is lényegesnek tekintik) igazolni kellene valamivel.

„A Magyar Haladás és Függetlenség Mozgalom az új alaptörvénynek egy átfogó bíralatát tette közzé (http://alkotmany.info/uploads/2/7/3/2/2732697/alaptorveny.pdf). Ebben elsősorban az új alaptörvény anti-demokratikus kitételeit birálja, ill. rámutat számos szakmaiatlan, félreérthető megfogalmazásra.”

--Peyerk ^vita 2012. december 19., 08:05 (CET)

Nem tűnik túl komoly munkának, a nevezett pártról sem nagyon tudni semmit. Azért utánanézhettek volna olyan alapdolgoknak, mint a jogképesség, akkor nem írnának olyan blődségeket, hogy a csecsemőkre nem vonatkozik. – Laci.d ^vita 2012. december 19., 08:16 (CET)

Elveszett egy forrás

A További információk szakasz alatti utolsó hivatkozásnak szerettem volna utánanézni, mert a mondatot magyarul nem tudtam értelmezni, és ez zavart. A hivatkozott link azonban a) nem él b) nem tudom, megfelelő forrásnak tekinthető-e Kutasi József Antal blogja, aki a közreműködését a „továbbította” szóval irta körül, és c) azt sem tudom, hogy a (különben ismert és nagyon aktív) bécsi jogász Dr. Eva Maria Barki véleménye elég jelentős-e ahhoz, hogy az Alaptörvény bírálóinak bírálói közül, mert hogy erről van szó, éppen az övé szerepeljen. (Itt http://www.kikelet.ro/index.php?pid=420 el lehet olvasni, a forrás azonosnak látszik. Viszont bizonytalan vagyok, hogy ez a blog stabilabb forrás volna-e, mint a másik.) -- Garamond ^vita 2014. január 10., 22:22 (CET)

Illegitim törvény

Új alkotmányt 4/5-ös többség nélkül nem lehet alkotni, így ez a törvény soha nem lépett hatályba törvény szerint.

Továbbá sérti a boldogsághoz való jogot mikor a házasság intézményéből kizárja a melegeket, sérti a lelkiismereti szabadsághoz való jogot (szintén alapvető emberi jog) mikor csak azt fogadja el állampolgárnak aki keresztény, imádkozásra kényszeríti a polgárait. Ezzel felsőbb, nemzetközi törvényeket sért, emiatt nem alkalmazható, illegitim. Alkalmazása törvénysértő, amiben a rendőrség, bíróság, és a törvényhozó szervek hallgatólagosan segédkezet nyújtanak 2012 óta. Mindenkinek alkotmányos kötelessége minden módon fellépni ezen illegitim törvény és az azt támogató korrupt rendszer ellen! – Aláíratlan hozzászólás, szerzője ‎2a02:ab88:5200:4980:1459:b2d2:310a:6870 (vitalap | szerkesztései)

Amit írsz, az tényszerűen nem igaz. Könnyen megtalálod a korábbi alkotmány szövegét, és benne a következő részt: „(3) Az Alkotmány megváltoztatásához, valamint az Alkotmányban meghatározott egyes döntések meghozatalához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.” Tehát teljesen légbőlkapott állítás, mely szerint „új alkotmányt 4/5-ös többség nélkül nem lehet alkotni”. – Tamas90 ^vita 2016. január 2., 03:45 (CET)

Ha nem értesz a joghoz, kedves 4/5-ös, akkor bízd a véleményalkotást azokra, akik jogászok. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 2a02:ab88:5187:a880:8deb:55a6:caf7:468e (vitalap | szerkesztései) 2018. április 8., 09:42‎ (CET)

Kivéve, hogy nem olvastad az Alkotmány szövegét, amely kimondja: "24§(5) Az új alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához az országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges." http://alkotmany.hu/alkotmanyok/hatalyos/hatalyosalkotmany.pdf Ez soha nem állt rendelkezésre.

Ha valahogy ezt össze is hoznák, az is tény, hogy az Alaptörvény abban az esetben saját magát nem fogadja el, hiszen a fideszkdnp-n kívül senki nem szavazta meg azt, ami viszont a hatalom egyszemélyi gyakorlása, amit az Alaptörvény tilt.

Ahogy az is ki van mondva hogy a Magyar Köztársaság alkotmányát kell kidolgozni, nem pedig "Magyarország Alaptörvényét",ami formai hiba, azonnal bukik miatta a beadvány, meg sem kell vizsgálni rajta semmit.

Szintén elbukik az iromány az alapvető Emberi Jogok többszörös megsértésén: az istenimádaton. Amivel önellentmondásba is kerül, hiszen az egyházak és az Állam szétválasztására is kötelez.

Szóval a mocskolódásotokkal, és hamis állításaitokkal elhúzhattok, mert a jog mindenképpen azt mondja, az Alaptörvény semmis, mert se formailag, se tartalmilag, se szavazattöbbségileg nem felel meg.

Még a Velencei Bizottság, és az EP is visszautasította, más kérdés - államellenes tevékenység hogy pontosak legyünk a fideszkdnp részéről - hogy erről a fideszkdnp nem vesz tudomást (l. szócikk).

Egyébként meg lehet nem értek a joghoz (bár úgy tűnik nálatok jóval többet), de az biztos, hogy senki nem kötelezhet vallásra. Tehát imádkozásra sem. Tehát az Alaptörvény jelenleg, és a Kölcsey-himnusz alkalmazása olyan, mintha náci zászlóval és szlogennel pingálnák ki a Parlamentet. Nyilvánvalóan törvénytelen. Alkotmány fölötti jogforrás által.

Lektorálandó, mert....

1. Az egész magyar írott alkotmánytörténetet (történelmet) magába foglalja, pedig annak önálló szócikkben kellene szerepelnie.

1. A vitalapon itt látható fenti bejegyzés és más bejegyzések is arra mutatnak, hogy meglehetősen "születő" színvonalú az Alaptörvény bemutatása, így a róla alkotott politikai vélemények dominálnak. Nincs megemlítve pl., hogy "A) cikk

HAZÁNK neve Magyarország.

B) cikk (1) Magyarország független, demokratikus jogállam.

(2) Magyarország államformája köztársaság."

Ebből a hiányból következően egyes szerkesztők azt a butaságot állítják, hogy az Alaptörvény megszüntette a köztársaságot.

Ez csak egy példa arra, hogy az Alaptörvény rendelkezéseiről a cikkből igen keveset lehet megtudni. --Linkoman ^vita 2018. december 22., 01:22 (CET)

Új lap

A 2012-esnek kéne külön lap. Kapeter77 ^vita 2019. augusztus 21., 17:42 (CEST)

Minősíthetetlenül gyenge

Az eredeti szócikkhez képest ez minősíthetetlenül gyenge. Margit1951Bpest ^vita 2019. október 1., 14:25 (CEST)

Egyre rövidebb alaptörvény

Dami szakdolgozatát annak idején anno kb. tíz esztendeje jól átolvastam, talán véleményt is írtam neki, erre már nem emlékszem. Akkor sok ország alaptörvényét megnéztem, hogy lássam, nincs-e tévedés Dami szakdolgozati megállapításaiban. Szóval, tudom:Minél rövidebb az alkotmány, Annál inkább rezsimnek tűnik a kormány(rezsim itt uralom). Erről ennyit. Ezt nem akartam Regasterios vitalapján megírni.Margit1951Bpest ^vita 2019. október 2., 08:33 (CEST)

Most hatályos alkotmányunk egységes szerkezetben MK18100 30 oldal összesen, a 2011-es MK11043 25 oldal volt. Az Alaptörvény előtti utolsó Alkotmány 20 oldalas volt ugyancsak pdf formátumban itt a neten MK09150. A korábbi 1949-es Alkotmány mindössze kb. 8 oldalas (címerrel együtt) az oldalhű másolat szerint, ám az hagyományos Magyar Közlöny formátum, sűrű tördeléssel; 1950-ben rögtön két módosítással bővült, s ugyanolyan kiadásban így már 9 oldalas lett.

Az Alaptörvényhez nem ártana egy részletes magyarázat, mint amilyent a Munka Törvénykönyvéhez készítettek régen. Tudom, hogy az én időmben az MKKE-n Alkotmánytant tanultunk fél évig, ehhez részletes tankönyvünk volt, pedig csak közgazdásznak készültünk. A rövidség átka, hogy a köznép, akiké a hatalom az Alaptörvény szerint, egyre kevésbé érti meg. Az viszont igaz, hogy egy fontos törvény ne legyen szószátyár, hanem tömör, velős és célratörő. Következtetés: legyen részletes jogszabály magyarázat! Rendkívül nehéz ilyet készíteni. Margit1951Bpest ^vita 2019. október 3., 08:31 (CEST)

Már régen írtam a szakdolgozatomat, de kétlem, hogy a fenti következtetést vontam volna le. A témám az új dél-afrikai alkotmány volt, mely sokkal közérthetőbb nyelvezettel készült az apartheid korabeli változathoz képest. -Dami ^vita 2019. október 20., 12:55 (CEST)

Kedves Kolléga Úr! Szívből gratulálok, ez nagyon szép téma. 176.63.16.70 (vita) 2021. szeptember 16., 07:29 (CEST)

Maradjon inkább a közgazdaságtannál. Rég van ilyen magyarázat. Csak maga nem ért a joghoz, de vagdalkozik. 176.63.16.70 (vita) 2021. szeptember 16., 07:28 (CEST)

Előző alkotmány szócikke?

Hol van a 2010 előtti alkotmány szócikke? Gondolom 2010 előtt annak volt egy teljes szócikke. Ami ebben a szócikkben van róla az elég kevés. 80.98.163.153 (vita) 2021. augusztus 17., 04:58 (CEST)

Alkotmány és alaptörvény

A cikk úgy kezeli az "alaptörvény" fogalmát, mintha az egyszer és mindenkorra, sőt, 1000 évre vissszamenőleg átírta volna az "alkotmány" fogalmát. Pedig ez nincs így.

Más szavakkal: a magyar alkotmánytörténet kifejezés továbbra is helytálló (és nem ebben a szócikkben tárgyalandó), míg a magyar alaptörvény-történet (ha egyáltalán képez valaki egy ilyen szót) csak a hatályos alaptörvény kb. egy évtizedes történetére vonatkozhat.--Linkoman ^vita 2022. szeptember 7., 11:39 (CEST)