Leisztinger Tamás
Leisztinger Tamás | |
Született |
1968. június 21. (55 éves)[1] Budapest[1] |
Neme | férfi |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Gyermekei | két gyermek |
Foglalkozása |
elméleti fizikus, üzletember |
Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Leisztinger Tamás (Budapest, 1968. június 21.[1] –) magyar elméleti fizikus, üzletember. A 100 Leggazdagabb 2023 rangsorában 139 milliárdos vagyonával a 11. helyre sorolta.[2] A Befolyás-barométer szerint ugyanebben az évben Leisztinger volt a 42. legbefolyásosabb magyar.[2] A leggazdagabb "baloldali milliárdosok" között az első három közt tartják számon.[3]
Korai évek, tanulmányok[szerkesztés]
Terézvárosi értelmiségi családba született, édesapja villamosmérnök, édesanyja fogorvos volt.[4]
A középiskolai tanulmányai során sorra érte el a sikereket a matematika és fizikaversenyeken. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának fizikus szakán folytatta tanulmányit, ott diplomázott.[1] Az egyetem mellett taxizással egészítette ki jövedelmét.[5]
Életút[szerkesztés]
Az első 10 év[szerkesztés]
Leisztinger, 1992-ben, végzős műegyetemista tankörtársaival, Fáy Zsolttal és Rostás Attilával – akikkel 1996-os szakításukig közösen vitték minden vállalkozásukat – megalapította a No-com Kft.-t. . Erre a kft.-re épült aztán a Pixel Graphics Számítástechnikai Kft., melyben, 1993-ban, Leisztinger társtulajdonos lett . Multimédiás szoftverekkel kereskedtek, televízióstúdiókat szereltek fel a Sony Broadcast hazai képviselőjeként, illetve irodai és üzleti szoftvereket hoztak be az USA-ból értékesítésre. 1994-ben félmilliárd forintos bevételt könyveltek el.
Leisztinger, 1994-ben, Rostásékkal, 100 000 forint jegyzett tőkével, megalapította a HB Westminster Kárpótlásijegy Befektető Rt.-t (HBW I), mely a kárpótlási jegyek piacával foglalkozott. Másfél év után váltak el útjaik volt tankörtársaival. A HB Westminster Befektetési Rt. aztán később, 2001-ben szűnt meg, jogutód nélkül.[6][7]
Leisztinger, 1995-ben, egyedül, létrehozta a HB Westminster II. Rt.-t (HBW II), a részvénytársaság névadója Dominique-Francois Jean Arago, francia matematikus-fizikus lett. Az Arago részvénykibocsátása során 13 ezer kisbefektető és 10 cég kárpótlásijegy-csomagját fogadta be. Leisztinger szavazatelsőbbségi részvényt szerzett, evvel egyedül irányíthatta az 1,628 milliárd forint jegyzett tőkéjû céget.
Leisztinger új részvénytársaságának, az Aragonak, a 90-es évek végére sikerült megszereznie két szállodavállalat, az Eravis Szálloda és Vendéglátó Rt. és a Hunguest Rt., többségi tulajdonát.
1999-ben a Zalakerámia Zrt. többségi részvényese lett, aztán a BÁV Bizományi Kereskedőház Rt. részvényei 20 százalékát vette meg, aztán a Pick Szeged Zrt. többségi tulajdonosa is Leisztinger lett.
A második 10 év[szerkesztés]
2004-ben megveszi a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) tulajdonát képző szakszervezeti ingatlanvagyont (volt SZOT-vagyon),[8] és Öböl XI. Kft.-je megszerzi a Lágymányosi-öböl körüli harminchat hektáros területet, privatizálja a Kopaszi-gát értékes Duna-parti telkeit.[9][10] Megszerzi az értéktőzsdét és az árutőzsdét, aztán eladja őket osztrákoknak,[11] megveszi a Forrás Rt.-t.[12]
Ugyancsak 2004-ben, Leisztingert gyanúsítják meg a Vas megyében kirobbanó, "fantomtagbotrány" néven elhíresülő MSZP belharc, pártfoglalási kísérlet, hátterében.[13] Végül bejelenti, hogy 2004-ben visszavonul, Gránicz Jánosra bízza a cégcsoportja vezetését, ő fizikusként dolgozik tovább.[12]
2010-ben az Arago Zrt. vállalkozásán keresztül többségi tulajdont szerzett a Diósgyőri VTK-t működtető korlátolt felelősségű társaságban[14][15] amelytől 2021 januárjában vált meg. A klub Szíjj László érdekeltségébe került (Borsodi Sport Holding Kft.)[16]
A NER elindulását követően is a nagytőkések kedvezményezetti körében maradt, 2011-ben hatalmas agrártámogatásban részesül.[17][18]
A harmadik 10 év[szerkesztés]
2016-ban Leisztinger Tamás eladta Hunguest Hotels Zrt-ben levő érdekeltségét. 18 szállodából 14-től vált meg, a maradék 4 szerződéses partnerként működött tovább a hálózat részeként. Schmidl Péter, Jászai Gellért és Somlyai Zoltán lettek az igazgatóság új tagjai, illetve az új felügyelőbizottságban Malasics András és Linczényi Aladin Ádám vállalt szerepet.[19][20]

2016-ban eladta Fejér megyei agrárcégeit (Agárdi Farm Kft., Cserepes-major Kft., Baráka-major Kft., Selymes-major Kft., Tükrös-major Kft.) Garancsi Istvánnak.[21][22][23]
2019-ben Leisztinger Tamás a Proton Trade Zrt. cégén keresztül a Népszavát kiadó vállalkozás tulajdonosa lett.[24]
Személye körüli viták[szerkesztés]
Leisztingert már a Horn-kormány idején azzal támadták, hogy MSZP közeli vállalkozó, kapcsolatot ápol az MSZP köreivel,[5][25][18] Számos projektjét vádolták azzal, hogy elvtelen párt –, vagy állami segítséggel valósította meg azokat.[26][27][28] 2019-ben viszont már NER-közelinek, sőt NER-oligarchának is titulálták.[3][29][30] A 2019-es magyarországi önkormányzati választás kampányában volt élettársát, Tüttő Katát, az ellenzék közös belvárosi polgármesterjelöltjét, próbálták ellehetetleníteni Leisztinger vitatott hátterű ingatlanügyével.[31][32]
Magánélet[szerkesztés]
Leisztinger Tamás volt élettársa Tüttő Kata, főpolgármester-helyettes.[33] Két gyermekük van.
1998 és 2005 között Leisztinger volt a Magyar Sakkszövetség elnöke.[34] Leisztinger 14 éves korára elérte az 1700 Élő-pontot, mely a sakkban komoly teljesítmény. Elnöksége idején két csapatot is szponzorált az NB I-ben, rendbe tette a szövetség költségvetését, kibékítette a sportág vezetőit a Polgár lányok, Judit, Zsuzsa és Zsófia édesapjával, felújíttatta a Magyar Sakkszövetség központi irodáját.[25]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d Hegyi Áron: Titok, miért érdekli a diósgyőri foci Leisztingert (magyar nyelven) (HTML). Origo.hu. New Wave Media Group Kft., 2010. július 19. [2019. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 3.)
- ↑ a b A 100 Leggazdagabb Magyar - 2023. a100leggazdagabbmagyar.hu. (Hozzáférés: 2023. szeptember 24.)
- ↑ a b Fake news Orbán Viktortól: nem igaz, hogy a csúcsgazdagok 80 százaléka baloldali | Válasz Online (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2022. szeptember 21.)
- ↑ Ábel, Pálfy Dániel: A sakkozó oligarcha – Leisztinger Tamás portréja | Mandiner (magyar nyelven). mandiner.hu. (Hozzáférés: 2022. szeptember 21.)
- ↑ a b Zsolt, Bogár: Leisztinger Tamás pályaképe - I.: A kis gömböc (magyar nyelven). Magyarnarancs.hu, 2004. augusztus 19. (Hozzáférés: 2022. szeptember 21.)
- ↑ Túl kövér menyasszony III. - Leisztinger-hadművelet: hogyan lehet bagóért lenyúlni az állami vagyont? (magyar nyelven) (HTML). gondola.hu. Netrióta Kft., 2002. október 10. [2019. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 30.)
- ↑ Megszűnik a HB Westminster Befektetési Rt. (magyar nyelven) (HTML). Origo.hu. New Wave Media Group kft., 2001. január 4. [2019. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 30.)
- ↑ Zoltán, Bogád: Leisztinger cégéé lesz a volt szakszervezeti vagyon (magyar nyelven). index.hu, 2004. október 19. (Hozzáférés: 2022. szeptember 21.)
- ↑ Zsolt, Bogár: Benn a házban - Leisztinger Tamás Lágymányos-projektje (magyar nyelven). Magyarnarancs.hu, 2005. szeptember 29. (Hozzáférés: 2022. szeptember 21.)
- ↑ Johanna, Rácz: Leisztinger a gáton (magyar nyelven). index.hu, 2004. május 7. (Hozzáférés: 2022. szeptember 21.)
- ↑ Jaksity távozhat a tőzsde éléről (magyar nyelven). index.hu, 2004. június 2. (Hozzáférés: 2022. szeptember 21.)
- ↑ a b Leisztinger visszavonul (magyar nyelven). index.hu, 2004. június 14. (Hozzáférés: 2022. szeptember 21.)
- ↑ József, Spirk: Egy milliárdos kapcsolatai után nyomoznak a szocialisták (magyar nyelven). index.hu, 2004. január 23. (Hozzáférés: 2022. szeptember 21.)
- ↑ Leisztinger a Haladást is megvenné (HTML). Index.hu. Index.hu Zrt., 2010. október 14. [2019. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 30.)
- ↑ Molnár István: Hacsak nem robban a kispad - Nyolc év mérlege a DVTK tulajdonosától (HTML). Észak Magyarország. Inform Média Lapkiadó Kft., 2018. szeptember 20. [2019. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 30.)
- ↑ A Szijjártót jachtoztató milliárdos veszi át a diósgyőri fociklubot. 24.hu, 2021. január 6.
- ↑ Agrártámogatások 2011: Pénzeső Csányi, Nyerges és Leisztinger érdekeltségeinek. K-Blog. (Hozzáférés: 2022. szeptember 21.)
- ↑ a b Kis Oligarchatározó: Leisztinger Tamás | atlatszo.hu (magyar nyelven), 2012. május 26. (Hozzáférés: 2022. szeptember 21.)
- ↑ Bódis András: Nincs több titok: a semmiből lett 17 szállodája a Mészáros Lőrinc-körnek (HTML). Heti Válasz. Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft., 2016. december 1. [2019. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 30.)
- ↑ Thurzó Katalin: Felvásárolták a Hunguest Hotelst (HTML). Magyar Idők. Magyar Idők Kiadó Kft., 2016. október 4. (Hozzáférés: 2019. július 30.)
- ↑ Keller-Alánt Ákos: „Olyan nincs, hogy valaki a hatalom ellen legyen” - interjú Leisztinger Tamás nagyvállalkozóval (HTML). Magyar Narancs. Magyarnarancs.hu Lapkiadó Kft., 2017. február 9. [2019. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Rádi Antónia: Flier Nikolett lett a Garancsi által Leisztingertől megszerzett agrárcégek ügyvezetője (HTML). Átlátszó.hu. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft., 2016. augusztus 29. [2019. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 30.)
- ↑ K. B.: Kezdődnek a földárverések a Velencei-tó környéki településeken (HTML). Fejér Megyei Hírlap. Mediaworks Hungary Zrt., 2015. december 10. [2019. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 30.)
- ↑ Új tulajdonosa van a Népszavának (HTML). Népszava. XXI. század Média Kft., 2019. április 12. (Hozzáférés: 2019. július 30.)
- ↑ a b Zsolt, Bogár: Leisztinger Tamás pályaképe - II.: A láthatatlan ember (magyar nyelven). Magyarnarancs.hu, 2004. augusztus 26. (Hozzáférés: 2022. szeptember 21.)
- ↑ Index: Leisztinger cége 1 milliárdos kölcsönt kapott egy állami társaságtól (magyar nyelven). index.hu, 2008. február 19. (Hozzáférés: 2022. szeptember 21.)
- ↑ Zsolt, Bogár: Benn a házban - Leisztinger Tamás Lágymányos-projektje (magyar nyelven). Magyarnarancs.hu, 2005. szeptember 29. (Hozzáférés: 2022. szeptember 21.)
- ↑ Ábel, Pálfy Dániel: A sakkozó oligarcha – Leisztinger Tamás portréja | Mandiner (magyar nyelven). mandiner.hu. (Hozzáférés: 2022. szeptember 21.)
- ↑ Szabolcs, Biró Marianna, Dull: Tarlós a ló, Karácsony a szamár, de én nővel kúrnék (magyar nyelven). index.hu, 2019. október 3. (Hozzáférés: 2022. szeptember 21.)
- ↑ A NER idegenlégiósai, avagy „balliberális” üzletemberek a Fidesz-holdudvarban | Válasz Online (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2022. szeptember 21.)
- ↑ Szabolcs, Dull: Tüttő Kata: Leisztinger Tamás a legokosabb férfi, akit ismerek. Az apám mellett (magyar nyelven). index.hu, 2019. október 7. (Hozzáférés: 2022. szeptember 21.)
- ↑ Barbara, Thüringer: Magyar Narancs: Az ellenzék belvárosi jelöltjének családja érintett az ingatlanügyekben (magyar nyelven). index.hu, 2019. április 9. (Hozzáférés: 2022. szeptember 21.)
- ↑ Nagy B. György: Klímasemleges, zöld sziget lehetne a Belváros - Interjú Tüttő Katával (magyar nyelven) (HTML). Népszava. XXI. század Média Kft., 2019. július 22. (Hozzáférés: 2019. július 30.)
- ↑ MTI: Kunos Péter váltotta Leisztinger Tamást a sakkszövetség élén (magyar nyelven) (HTML). Index.hu. Index.hu Zrt., 2005. május 28. [2019. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 30.)
További információk[szerkesztés]
- Spirk József: Orbánék árnyékában kitört a NER első földesúri háborúja (magyar nyelven) (HTML). 24.hu. Central Digitális Média Kft., 2019. július 29.