Nemzeti Együttműködés Rendszere

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

Orbán Viktor miniszterelnök illetve a kormánya szerint a 2010. áprilisi országgyűlési választásokon új társadalmi szerződés köttetett, amellyel egy új rendszer megalapításáról döntöttek. Ennek a rendszernek az elnevezése a Nemzeti Együttműködés Rendszere.[1]

Orbán Viktor a 2010. áprilisi országgyűlési választásoknak a Fidesz-KDNP pártszövetség által nagy többséggel megnyert második fordulója után jelentette be a Nemzeti Együttműködés Rendszerének megszületését.[2] 2010. június 14-én az Országgyűléssel „»Legyen béke, szabadság és egyetértés.«” kezdetű politikai nyilatkozatot (Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata) fogadtattak el,[3] melyet csak a kormánypártok szavaztak meg. Az 1140/2010. (VII. 2.) kormányhatározat alapján a nyilatkozat szövegét minden államigazgatási épületben ki kell függeszteni, a többi hatalmi ág képviselőitől pedig kérik, hogy az általuk használt épületekben is tegyék ezt meg.[4] Az ellenzéki parlamenti pártok a kormányhatározatot egységesen elutasították nyilatkozataikban, mert véleményük szerint a magyar történelem diktatórikus korszakait idézi a rendelkezés.[5][6][7][8]

Kritikusai szerint a Nemzeti Együttműködés Rendszere részben meghagyja az állampolgárokat abban a tudatban, hogy az állam működése demokratikus keretek között, demokratikus döntések alapján történik, miközben csökkenti a választási lehetőségek számát, kereteket állít fel a megadott lehetőségektől eltérő döntési lehetőségek korlátozására, és a szabad döntés lehetőségét felcseréli a szigorú keretek közötti, szabályozott szabad döntésre.[9][10][11][12][13][14][15][16][17][18]

A Nemzeti Együttműködés Rendszerének jelentése[szerkesztés]

A Nemzeti Együttműködés Rendszerében a Századvég Alapítvány − a Fidesz-kormány által támogatott politikai-elemző intézet − szerint az „absztrakt ideológiákat” a „nemzeti ügyeket szem előtt tartó, pragmatikus kormányzás” váltja fel.[19]

A Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója szerint (az „Új Magyarország” korábbi MSZP-s víziójához hasonlóan) „a választásokon győztes politikai elit kísérlete, hogy mélyreható pozitív változásokat érjen el az államszervezet, a gazdaság és a társadalom területén”.[20]

A „Demokrácia és Dilemma Intézet” elemzői (ez gyakorlatilag az Index hírportált takarja) úgy vélik, a NER egyszerűen a gazdasági-politikai reformok összességének fedőneve, miután a „reform” szó rendkívül népszerűtlenné vált.

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó oldalak[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]