Szepesszentgyörgy
| Szepesszentgyörgy (Jurské) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Késmárki |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1294 |
| Polgármester | Zuzana Molčanyová |
| Irányítószám | 059 94 |
| Körzethívószám | 052 |
| Forgalmi rendszám | KK |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1372 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 269 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 640 m |
| Terület | 3,82 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 12′ 00″, k. h. 20° 31′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 12′ 00″, k. h. 20° 31′ 30″ | |
| Szepesszentgyörgy weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szepesszentgyörgy témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Szepesszentgyörgy (szlovákul: Jurské, németül: Sankt-Georgen) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Késmárki járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Késmárktól 10 km-re északkeletre, a Poprád jobb oldalán, a Hollólomnici-patak völgyében fekszik.
Története[szerkesztés]
A falut a Görgeyek alapították a 13. században. Első írásos említése 1294-ben történt „Sanctus Georgius” alakban. 1329-ben „Sentgurg”, 1345-ben „Sentgyrgh” alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1787-ben 53 háza és 345 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZENT GYÖRGY. Tót falu Szepes Várm. földes Ura Sz. Iványi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Holló-Lomnitznak szomszédságában, mellynek filiája; határja középszerű.”[2]
1828-ban 78 házában 581 lakos élt. Lakói földművesek voltak, később Késmárk, Poprád és Podolin üzemeiben dolgoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szent-György, (Jurszke), tót falu, Szepes vmegyében, Bélához keletre 1/2 órányira: 158 romai, 147 g. kath., 202 evang. lak.”[3]
A 20. század elején kallómalma és olajütője volt. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 309, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 758 lakosából 637 cigány és 110 szlovák volt.
2011-ben 1027 lakosából 726 szlovák és 289 cigány.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent György temploma 13. századi eredetű, a 17. században átépítették, tornya későbbi.
- Evangélikus temploma 1865-ben épült klasszicista stílusban.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Késmárki járás települései | ||
|---|---|---|
Késmárk (Kežmarok) | ||
Ábrahámpikfalva (Abrahámovce) · Alsólehnic (Červený Kláštor) · Busóc (Bušovce) · Duránd (Tvarožná) · Farkasfalva (Szlovákia) (Vlková) · Felsőerdőfalva (Stará Lesná) · Gibely (Zálesie) · Hanusfalva (Spišské Hanušovce) · Hóka (Havka) · Hollólomnic (Holumnica) · Hunfalva (Huncovce) · Izsákfalva (Žakovce) · Javorina · Kakaslomnic (Veľká Lomnica) · Keresztfalu (Krížová Ves) · Kisfrankvágása (Malá Franková) · Kiskuncfalva (Vlkovce) · Kisszalók (Malý Slavkov) · Kisvár (Hradisko) · Krig (Vojňany) · Lándok (Lendak) · Lehnic (Lechnica) · Leibic (Ľubica) · Majorka (Ihľany) · Maldur (Podhorany) · Ménhárd (Vrbov) · Nagyfrankvágása (Veľká Franková) · Ómajor (Majere) · Osztornya (Osturňa) · Relyó (Reľov) · Rókus (Rakúsy) · Sörkút (Výborná) · Szepesbéla (Spišská Belá) · Szepesmátyásfalva (Matiašovce) · Szepesófalu (Spišská Stará Ves) · Szepesszentgyörgy (Jurské) · Szepestótfalu (Slovenská Ves) · Tátraalja (Stráne pod Tatrami) · Tátraháza (Mlynčeky) · Tavas (Jezersko) · Toporc (Toporec) |  | |
