Hszü Jun
Hszü Jun ( ) | |
虛雲 | |
Született | 1840. augusztus 26. Fucsien, Csing-dinasztia, Kína |
Elhunyt | 1959. október 13. Zhenru Temple |
Állampolgársága |
|
Nemzetisége | kínai |
Foglalkozása | csan mester |
Tisztsége | member of the National Committee of the Chinese People's Political Consultative Conference |
Iskolái | csan iskola |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hszü Jun ( ) témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A sorozat témája Kínai buddhizmus 汉传佛教 / 漢傳佛教 Han-csuan Fo-csiao |
---|
Kultúra
|
Hszü Jun ( ) (kínai: 虚云, születési nevén: Hsziao Ku-jan ( ) (萧古巖), 1840? augusztus 26. – 1959. október 13.)[1] neves kínai származású csan buddhista mester, a 19. és a 20. század egyik legbefolyásosabb csan buddhista tanítója.
Élete
Hszü Jun ( ) augusztus 26-án született Fucsien ( )ben a Csing ( )-dinasztia idején. Édesanyja a szülés után meghalt. Tao Kuang ( ) császár uralkodásának harmincadik évében (1850) volt 11 éves, az édesapja ekkor tért vissza Csüancsou ( ) városba. A fiatal Hszü Jun ( ) legelőször nagyanyja temetésén találkozott a buddhizmussal 14 éves korában. Onnantól kezdve kijelentette, hogy szeretné hátra hagyni a világi életet. Édesapja a buddhizmus helyett azonban a taoizmus híve volt és ennek megfelelően adta be fiát taníttatni. Hszü Jun ( ) már a legelejétől elégedetlen volt a taoista tanításokkal, amelyekről úgy vélte, hogy a létezés mélyebb igazságait nem képesek megtanítani. Aztán egy régi könyvben talált rá Kuan-jin ( ) életének elbeszélésére. Ez nagyon mélyen érintette és elhatározta, hogy beáll buddhista szerzetesnek.[2]
Hszü Jun ( )t 17 évesen egy sikertelen szökési kísérlet után[3] erőszakkal köttettek vele két érdekházasságot, amelyet még a nagyanyja álmodott meg számára. Hszü Jun ( ) azonban ekkorra már megértette a forma ürességének tanítását és világosan értette az éntelenséget is.[4] A buddhista gyakorlatokban társa lett és egyben közeli barátja Fu Kuo, akivel együtt látogatott el 19 éves korában a Dob-hegyhez Fucsou ( ) városban. Elutazása előtt a feleségeinek hátra hagyta a „Bőrtáska éneke című” saját versét.[5] which he left behind for his two wives.[6] Beállt végre szerzetesnek és amikor az édesapja embereket küldött érte, hogy vigyék vissza, bezárkózott egy barlangba és aszkétaként élt három éven át, teljesen egyedül. 25 éves korában értesült arról, hogy édesapja elhunyt és a mostohaanyja és két felesége is beállt buddhista apácának.
Hszü Jun ( ) remeteévei alatt magas tudati szintet ért el. Egy Jung Csing ( ) nevű tanítómesternek sikerült meggyőznie Hszü Jun ( )t, hogy hagyjon fel az önsanyargató aszkézissel, és gyakorolja a középutat. Ezután hétéves zarándokútra ment a Putuo-hegyhez, amelyet a kínai buddhizmusban Avalókitésvara bodhimandalájának (megvilágosodási hely) tartanak.
43 évesen Hszü Jun ( ) újabb zarándoklatra indult, ezúttal a Vutaj ( )-hegyhez, (Mandzsusrí bodhimandalája), és útja során három lépésenként teljes leborulást végzett.[7] Közben azért imádkozott, hogy elhunyt szülei a Tiszta Földön szülessenek újjá. Az útja során Hszü Jun ( ) életét kétszer is megmentette egy koldus, akiről később Hszü Jun ( ) úgy vélte, hogy Mandzsusrí inkarnációja volt.
Hszü Jun ( ) ezután Tibetbe utazott és számtalan kolostorba ellátogatott, köztük a Potala palotába is, ahol találkozott a dalai lámával és a pancsen lámával. Ezután folytatta útját Indián, Srí Lankán és Burmán át. Úgy érezte, hogy tudata kitisztul és egészsége megerősödik. Utazásai során számtalan költeményt írt. 53 éves volt, amikor visszatért Kínába, ahol más buddhista mesterekkel együtt folytatta a gyakorlatokat.[8] Önéletrajzi írásában arról is beszámolt, hogy 56 éves korában, hogyan történt a megvilágosodása.[9][10]
Hszü Jun ( ) fáradhatatlanul folytatta bodhiszattvaként a munkáját. Tanításokat adott és régi templomokat állított helyre, és követői akadtak egész Ázsia-szerte. Hszü Jun ( ) a második világháború idején Kínában maradt, hogy támogassa a kínai buddhista közösségeket - ahelyett, hogy Hongkongba vagy Tajvanba menekült volna. A kommunisták szörnyű kínzásokat végeztek rajta.
1953-ban Hszü Jun ( ), Jüan Jing ( ) és más dharma mester, megalapították a Kínai Buddhista Szövetséget a Kuang Csi ( ) kolostorban. Hárompontos petíciót készítettek, amelyet a párt elfogadott.[11] Hszü Jun ( ) 1959-ben megbetegedett és hamarosan elhunyt.[12]
Jegyzetek
- ↑ Heiene, Steven. Wright, Dale Steward. Zen Masters. 2010. p. 92
- ↑ 虛雲老和尚畫傳集 上宣下化老和尚著述 A Pictorial Biography of the Venerable Master Hsu Yun composed by the Venerable Master Hsuan Hua. Drbachinese.org. (Hozzáférés: 2012. február 27.)
- ↑ 虛雲老和尚畫傳集 上宣下化老和尚著述 A Pictorial Biography of the Venerable Master Hsu Yun composed by the Venerable Master Hsuan Hua. Drbachinese.org. (Hozzáférés: 2012. február 27.)
- ↑ 虛雲老和尚畫傳集 上宣下化老和尚著述 A Pictorial Biography of the Venerable Master Hsu Yun composed by the Venerable Master Hsuan Hua. Drbachinese.org. (Hozzáférés: 2012. február 27.)
- ↑ Song of Skinbag. Dharmasite.net. (Hozzáférés: 2016. január 2.)
- ↑ 虛雲老和尚畫傳集 上宣下化老和尚著述 A Pictorial Biography of the Venerable Master Hsu Yun composed by the Venerable Master Hsuan Hua. Drbachinese.org. (Hozzáférés: 2012. február 27.)
- ↑ 虛雲老和尚畫傳集 上宣下化老和尚著述 A Pictorial Biography of the Venerable Master Hsu Yun composed by the Venerable Master Hsuan Hua. Drbachinese.org. (Hozzáférés: 2012. február 27.)
- ↑ 虛雲老和尚畫傳集 上宣下化老和尚著述 A Pictorial Biography of the Venerable Master Hsu Yun composed by the Venerable Master Hsuan Hua. Drbachinese.org. (Hozzáférés: 2012. február 27.)
- ↑ 虛雲老和尚畫傳集 上宣下化老和尚著述 A Pictorial Biography of the Venerable Master Hsu Yun composed by the Venerable Master Hsuan Hua. Drbachinese.org. (Hozzáférés: 2012. február 27.)
- ↑ 虛雲老和尚畫傳集 上宣下化老和尚著述 A Pictorial Biography of the Venerable Master Hsu Yun composed by the Venerable Master Hsuan Hua. Drbachinese.org. (Hozzáférés: 2012. február 27.)
- ↑ 虛雲老和尚畫傳 上宣下化老和尚著述 A Pictorial Biography of the Venerable Master Hsu Yun composed by the Venerable Master Hsuan Hua. Drbachinese.org. (Hozzáférés: 2012. február 27.)
- ↑ 虛雲老和尚畫傳 上宣下化老和尚著述 A Pictorial Biography of the Venerable Master Hsu Yun composed by the Venerable Master Hsuan Hua. Drbachinese.org. (Hozzáférés: 2012. február 27.)
Források
- Gauci, Damian, John (2011). Chan-Pure Land: An Interpretation of Xu Yun's (1840-1959) Oral Instructions, Chung-Hwa Buddhist Journal 24, 105-120
- Huimin Biksu (2009). An Inquiry into Master Yunshu's Experiences of Long-dwelling Samadhis, Chung-Hwa Buddhist Journal 22, 45-68
- Hunn, Richard (ed.), translated by Charles Luk (1974). Empty Cloud: the Autobiography of the Chinese Zen Master Hsu Yun. Rochester: Empty Cloud Press. Shaftesbury: Element Books, 1988 (revised)
- Upasaka Lu K'uan Yu (Charles Luk) (1964). "Master Hsu Yun Brief Biography", The Mountain Path, Vol. 1, October 1964, No. 4
- Kʻuan Yü Lu (Charles Luk) (1961). Ch'an and Zen teaching, London : Rider
- Kʻuan Yü Lu; Xuyun (1993). Master Hsu Yun's discourses and dharma words, Hong Kong : H. K. Buddhist book distributor.
- Venerable Master Hsuan Hua (1983,1985). A Pictorial Biography of the Venerable Master Hsu Yun - Vol.1 and Vol.2 (2nd edition 2003). San Francisco: Buddhist Text Translation Society, 1983, 1985. ISBN 0-917512-40-5
- Sakya, Jy Din (1996). Empty Cloud: The teachings of Xu Yun. A remembrance of the Great Chinese Zen Master, Hong Kong : H. K. Buddhist book distributor
További információk
- Két buddhista szövetség létezik az alábbi elnevezéssel: "Zen Buddhist Order of Hsu Yun": az egyik itt: hsuyun.org és a másik itt: zatma.org
- Könyvek Hszü Jun életéről és tanításairól.