Győr közlekedése

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
„Győr a találkozások városa”

A város a vasúti és a közúti forgalom országos jelentőségű csomópontja. Győr közlekedés földrajzi helyzete kiváló. Vasúti kapcsolatai közül a legfontosabb a Bécs-Budapest vasútvonal.

Távolsági közlekedés[szerkesztés]

Vasúti közlekedés[szerkesztés]

Vasúti kapcsolatai közül a legfontosabb a Bécs-Budapest közötti kettős vágányú vasútvonal, amely 1924 óta Győrön túl is kétvágányú. 1934-en villamosították, s a legutóbbi átépítése óta alkalmas a 160 km/óra utazósebességre. A többi három vasútvonal (Sopron, Celldömölk, Veszprém) viszonylatában kevésbé jó az összeköttetés. Az utóbbi vasútvonal megszüntetése is szóba került, de lakossági rokonszenv alapján a képviselő-testület a fennmaradásáért szállt harcba. Győrnek az elővárosokkal együtt öt vasútállomása van. A belvárosi teherpályaudvar forgalma lecsökkent. A városban meglévő ún. körvasút megszűnt, nagy részét felszámolták. Jelenleg a városban 14 helyen van olyan vasút-közútkereszteződés, ahol már a síneket felszedték, de a közúti jelzőberendezések funkcionálnak (2007). A MÁV-on kívül a GYSEV vasúttársaság is jelen van. A villamosított, egyvágányú - a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasúttársaság tulajdonában lévő - Győr–Sopron-vasútvonal egyik végállomása van itt. A többi kettő vasútvonal a Győr-Celldömölk-Szombathely és a Győr–Veszprém-vasútvonal viszonylataiban kevésbé jó az összeköttetés. A Dunántúl észak-déli vasúti összeköttetése nagyarányú fejlesztésre szorul. A vasútfejlesztési terv a teherforgalom koordinálása miatt új logisztikai központ kialakításával számol.

Közúti közlekedés[szerkesztés]

Az országos közúti forgalmat Bécs, Pozsony és az ország fővárosa, Budapest felé az M1-es autópálya, továbbá hét országos főút (1, 14, 81, 82, 83, 85. számú főútvonalak) szolgálja ki, egy sor más alsóbbrendű állami út pedig a régió (leginkább Győr-Moson-Sopron megye) más települése felé kínálnak összeköttetést. A négy számjegyű utak közül is kiemelt fontosságú az 1401-es út, amely Győrből kiindulva a Szigetköz nagy részén húzódik végig é Mosonmagyaróvárnál ér véget.

A Dunántúl jelentős városai és az ország nagyobb települései felé a Volánbusz indít távolsági járatokat. Jogelődjének, a Kisalföld Volánnak Budapest felé kétóránként voltak korszerű InterCity autóbuszjáratai, de ez a járat 2013 júniusában megszűnt. A megye városaiban a helyi járatok hálózatain naponta mintegy 150 000 utas közlekedik.

A város síkvidéki elhelyezkedése nagyon kedvez a kerékpáros közlekedésnek. A közúti közlekedés fejlődése egy időben visszaszorította e közlekedési eszközt, de egy ideje ismét nő a kerékpározási kedv, ami összefüggésben van a városi kerékpárút-hálózat folyamatos gyarapodásával.

Győr úthálózatára – a város csomópont jellege miatt – nagyon nagy terhelés hárul. A várost délről elkerülő autópálya forgalomba helyezése csökkentette a városon átmenő utak forgalmát, terhelését. A bevezető és összekötő főútvonalak átépítésével tehető észszerűbbé a város átmenő forgalma, a helyi tömegközlekedést pedig felszíni kötött pályás vagy földalatti közlekedéssel kellene segíteni, a buszjáratok ezt a feladatot már nem képesek gyorsan és zsúfoltság mentesen ellátni.

Győrben a három folyó által tagolt és a vasútvonallal kettévágott városszerkezetében a forgalomszervezés leghatékonyabb eszköze a körforgalom szervezése. Jelenleg a városban mintegy 20 helyen van ilyen forgalmi rend[forrás?]. A parkolási nehézségek enyhítését szolgálja a belvárosban megépített parkolóház, a fizető és ingyenes parkolók kialakítása. Kísérleti jelleggel cityautóbuszokat is indítottak a belvárosban.

Légi közlekedés[szerkesztés]

A légi közlekedést a győri repülőtéren az 50-es években megszüntették. A Rába Magyar Vagon- és Gépgyár telephelyei épültek fel rá. A 90-es évek elején a 15 km távolságra lévő péri sportrepülőteret korszerűsítették. A repülőtér fejlesztési munkálatai 2000-ben kezdődtek el a Phare CBC programból nyert és az AUDI Motor Hungária Kft. által biztosított pénzügyi források felhasználásával. A szilárd burkolatú futópálya, az új forgalmi előtér és egyéb kapcsolódó létesítmények üzembe helyezése 2003-ban történt meg. A cég 2005 nyarától 30 bőrüléssel felszerelt EMB-120ER típusú repülőgéppel Győrből jár az Adriára és a montenegrói Tivatba.

Az AUDI Hungária is indít járatokat a Németországi Ingolstadtba és Neckarsulmba. A repülőtér évi átlagos utasforgalma tizennyolcezer főt számlál.

Vízi közlekedés[szerkesztés]

A vízi közlekedésben fontos szerepe van a Dunán lévő, épülő gönyűi nemzetközi hajókikötőnek. A Duna 1734 km szelvényénél fekvő Győr-Gönyű kikötő és a hozzá kapcsolódó teljesen közművesített 25 hektáros kiszolgáló terminál új lendületet adhat a városnak. Pháre-CBC források segítségével épült meg egy RO-RO port. Jelenleg a Budapest-Bécs vasútvonal és a kikötő vasúti összeköttetésének kiépítése folyik.

Győrben korábban élénk szabadidős és víziélet volt, melynek tanúi a folyók partján, az ártereken épült csónakházak, vízi telepek. A korábban nagyhírű vízi versenysport egyesületei és telephelyei megszűntek.

Helyi közlekedés[szerkesztés]

Tömegközlekedés[szerkesztés]

Győr tömegközlekedéséről a Volánbusz mint országos busztársaság gondoskodik, amely egyben a megye helyközi közlekedéséért, valamint Sopron és Mosonmagyaróvár helyi tömegközlekedéséért is felelős. A város közlekedését 128 autóbusz (ebből 84 Ikarus) bonyolítja 50 vonalon.

Kerékpárközlekedés[szerkesztés]

Győrt a nagy kerékpáros forgalom miatt a hetvenes évek elejéig „a kerékpárosok városának” is nevezték. A város síkvidéki domborzata kedvező a kerékpáros közlekedés szempontjából. A motorizáció fejlődése visszaszorította a kerékpározási kedvet. A forgalom növekedése, a velejáró környezetszennyezés miatt, illetve az elmúlt évtizedekben kiépített kerékpár utak hatására, újra nőni kezd kerékpározási kedv. Ez azonban nem oldja meg a tömegközlekedés problémáit.

Problémák[szerkesztés]

A győri lakosság is hátrányosnak tartja a közlekedés növekedését, az ezzel járó zsúfoltság és környezetszennyezés miatt. A városfejlesztési tervekben a környezet tervezése hangsúlyos szerepet kapott. A várospolitika hétköznapjaiban is tudatosul a városszerkezet és a közlekedés nagysága közötti összefüggés.