Társadalmi nemek tudománya

A nemek összefonódó szimbólumai. A vörös (bal oldalon Vénusz szimbóluma) a nőt, a kék (jobb oldalon) Mars szimbóluma a férfit szimbolizálja.

A társadalomban megfigyelhető nemi szerepekre irányuló, a pszichológia és szociológia tárgykörébe tartozó kutatások tárgyát képezi a társadalmi nemek tudománya, (angolul: gender studies, helytelen magyar megnevezése: „genderelmélet”) amely a tanult (nem biológiai) nemi szerepekkel és annak társadalmi vonatkozásaival foglalkozó diszciplína. A szociológia tárgykörébe tartozó tudományterület azokkal a társadalmi tényezőkkel foglalkozik, amelyekben a nők és a férfiak közötti társadalmi különbségek megmutatkoznak, kifejeződnek. A genderfogalom elsőként egy pszichiáter professzor, Robert Stoller 1968-ban kiadott művében (Sex and Gender) jelent meg, mely mai értelmében azokat a kulturális elvárásokat írja le, amelyeket a patriarchális (apajogon, férfijogon alapuló) társadalom egy adott társadalmi nemhez rendel, többek között, hogy az adott nemű embernek hogyan kellene viselkednie, beszélnie, öltözködnie és gondolkodnia, valamint, hogy milyen célok felé kellene törekednie és milyen tevékenységekben kellene részt vennie, kitűnnie vagy örömét lelnie. A nemi szerepek a nyugati kultúrákban kivétel nélkül a kétosztatú (vagyis a férfi és női kategóriát), valamint az ezekhez kapcsolódó, férfias és nőies tulajdonságok halmazát különbözteti meg, melyekhez különféle sztereotípiák kapcsolódnak. 1968-ban Stoller megírta a Szex és nem című művét , ahol azt feltételezte, hogy "A nemi identitás alapvető érzése... három forrásból származik: a nemi szervek anatómiájából és fiziológiájából; a szülők, testvérek és társaik attitűdjéből a gyermek nemi szerepéhez; és egy biológiai erő, amely többé-kevésbé módosíthatja az attitűd (környezeti) erőket." Ebben amellett érvelt, hogy a nemváltást kutatási technikaként kell alkalmazni, de csak az "igazi transzneműeknek" nevezetteknek ajánlani, akik "gyermekkorukban soha nem voltak túl nőiesek, soha nem éltek elfogadhatóan férfias szerepben, és akik nem szereztek örömet a péniszükből. (251. o.)"^[forrás?]

Az elsők között kutatta John Money (1921. július 8. – 2006. július 7.) új-zélandi pszichológus, szexológus és író, aki a szexuális identitás és a nemek biológiájával kapcsolatos kutatásairól ismert. Ellentmondásos volt a kiszolgáltatott betegekkel szemben tanúsított magatartása, beleértve a szexuális visszaélést és a kisgyermekeket célzó konverziós terápia támogatását. Ő volt az egyik első kutató, aki elméleteket publikált a társadalmi nemi konstrukciók hatásáról a nemi identitás egyéni kialakulására. Money bevezette a nemi identitás, a nemi szerep és a szexuális irányultság kifejezéseket, és népszerűsítette a kifejezést: parafília (más néven szexuális deviancia, régebbi nevén szexuális perverzió) a pszichológiában és a szexológiában használt kifejezés, mely alatt a nem szokványos tárgyak, szituációk vagy személyek iránti szexuális vonzalmat értik. Pályafutásának jelentős részét az Egyesült Államokban töltötte. A legújabb tudományos tanulmányok sok tekintetben bírálták Money munkásságát, különösen amiatt, hogy elkövette a gyermek David Reimer (1965–2004) akaratlan nem-változtatását, bántalmazását többek között azzal, hogy ikertestvérével szexuális aktusok szimulációjára kényszerítette őket. Később mindkét testvér felnőttkori öngyilkosságával végződött a történet. Ez a kísérlet pozitív felhanggal szerepel az Transsexualism and Sex Reassignment könyvében a transzneműségről, amelyet Richard Green és John Money szexológusok szerkesztettek, és a Johns Hopkins University Press adott ki 1969-ben. Ez volt az első orvosi tankönyv a transzneműségről.^[forrás?]

A hagyományos nemi szerepek, valamint az azokhoz kapcsolódó sztereotípiák nyugati kultúrákban történő megváltozásában, valamint a nemek közötti társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében nagy szerepük van a gendertudományt megalapozó feminista mozgalmaknak, amelyek síkra szálltak a nők gazdasági és jogi egyenlőségéért.

A társadalmi nemek tudományának alapkoncepciója

A gendertudomány szerint a női és férfi sztereotípiák nem alapozhatók meg a biológiával, ahogyan a nemi szerepekre való determináció sem igazolható a testi felépítés által: ha empirikusan, azaz a tapasztalati ismeretszerzés szintjén adott esetben beigazolódik közülük néhány, annak a hátterében nem biológiai meghatározottság, hanem a nemiséggel kapcsolatos normák elsajátítása, internalizálása áll. Eszerint tehát a társadalmi nem (gender) a társadalom által elvárt szereprepertoár. Ezt a szereprepertoárt a nevelődéssel, a felnőtté válás során a szocializációval sajátítjuk el. (Jó példa erre az, amikor a kisgyermekekre születésük után nemük szerint rózsaszín vagy világoskék szalagocskákat kötnek, vagy amikor gyermekként a lányoknak babát, a fiúknak pedig játékkatonákat ajándékoznak, vagy a szülői, rokoni figyelmeztetések, melyek a lányokat kedvességre, a fiúkat határozott érdekérvényesítésre intik.) Ezek a jelenségek mind azt szolgálják, hogy a gyerekek beletanuljanak az életük végéig játszandó nemi szerepekbe, s világosan utalnak a nemi szerep tartalmára és egymáshoz való viszonyukra. Természetesen a társadalmi nemhez kapcsolódó szereprepertoár erőteljes különbözéseket mutat a különféle társadalmakban, valamint ugyanazon társadalmon belül is sokat változhat a gazdasági, történelmi vagy politikai folyamatok következtében.

Története

Simone de Beauvoir francia írónő, egzisztencialista filozófus

A gender alapjait elsőként egy francia feminista és egzisztencialista filozófus, Simone de Beauvoir fektette le 1949-ben kiadott könyvében, amely A második nem címet viseli, és a mai napig nagy jelentőséggel bír. Művében nem használta konkrétan a gender kifejezést, de végeredményben megalapozta a gendertudomány eszméjét. Az ebben megfogalmazott gondolatok lényege az, hogy a biológiai nemre ráépülő viselkedésmód az, ami az embereket igazán nővé vagy férfivá teszi. Ezt a feminizmus biológiai esszencializmusnak nevezi.

A huszadik század hetvenes éveiben különült el a biológiai nem és a társadalmi nem fogalma, ekkor született meg a gender mint fogalom. Robert Stoller pszichoanalitikus 1968-ban megjelent írásától kezdve számítjuk a gender, a társadalmi nem fogalmának megszületését. Ez a mű fontos kiindulópontja volt a nők és férfiak eltérő viselkedésének tudományos tanulmányozásához, mely kutatások azóta is folynak.

A feminista mozgalom nézőpontja

A feminista mozgalmak szerint a női és férfi nemi szerepek minden nembeli egyének számára korlátozóak az önmegvalósítás terén, tehát a nők nemi szerepek alóli felszabadítása magában hordozza a férfiak felszabadításának vágyát is. E nézet szerint az egyenlőségért való küzdelem az elnyomó szempontjából mindenképpen veszteségekkel jár, ám ettől ez még nem hatalomátvétel, hanem hatalommegosztás.

Gendernyelvészet

A nyelvészet a gender fogalmának más aspektusait igyekszik figyelembe venni: „A gender nem egy állandó, hanem interakcióban, performatív beszédaktusok mentén létrejövő nyelvi viselkedési mintázat, amelynek jellemző jegyeit befolyásolni képesek olyan tényezők, mint a szociális és a kulturális háttér, az életkor vagy a foglalkozás, a szakmai életben betöltött pozíció.” (JUHÁSZ-KEGYESNÉ 2011: 7)

A gendernyelvészet kezdetei 1973-ra nyúlnak vissza, amikor Robin Lakoff kifejti tanulmányaiban, hogy a nők helyét a társadalomban meghatározhatja maga a nyelvhasználat is, vagyis az, hogy születésük óta „női beszédre” oktatják őket, és úgy gondolja, a nőknek el kellene sajátítaniuk az úgynevezett „férfinyelvet” is, ekkor megváltozna az esetlegesen hátrányos társadalmi helyzetük is. Ezek a tanulmányok indítottak el rengeteg kutatást, melyből később kinőtte magát a gendernyelvészet, és ma már elfogadott tudományágnak számít a nyelvészeten belül.

Források

• HUSZÁR Ágnes 2009. Bevezetés a gendernyelvészetbe, Bp., Tinta Könyvkiadó. 11-19. o.
• KISS Jenő 1995. Társadalom és nyelvhasználat, Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó. 100-112. o.
• KUBY, Gabriele 2008. A nemek forradalma: A gender fogalma, A nevelés államosítása, Győr, Kairosz Kiadó. 65-72.

További információk

• Gregor Anikó, Forgács Iván - „Sokfajta módon lehet férfinak vagy nőnek lenni” / Genderelméletről csak a tudatlanok beszélnek (Népszava, 2024.03.10.)
• A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség tájékoztató honlapja a nemek társadalmi egyenlőségéről Archiválva 2015. november 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Antoni Rita: Tisztázzuk: mi a gender-elmélet?
• Nővértéka Archiválva 2022. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben - nőjogi és gender tudástár
• Czibere Ibolya: Gender ABC
• Gregor Anikó, Kováts Eszter - Nőügyek 2018 / Társadalmi problémák és megoldási lehetőségek tanulmánykötet (Friedrich-Ebert-Stiftung alapítvány, 2018) ISBN 978-615-80161-7-9
• Bolemant Lilla, Szapu Marianna (szerk.): Bevezetés gendertanulmányokba. Phoenix Polgári Társulás, 2015.
• Allen, Emily and Dino Felluga: General Introduction to Theories of Gender & Sex.