Társadalmi nem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Gender szócikkből átirányítva)
Jump to navigation Jump to search

A társadalmi nem vagy gender (más írásmóddal dzsender) olyan tanult (nem biológiai) tulajdonságok, szerepek, viselkedésmódok halmaza, amelyet a társadalom elvár az egyéntől biológiai neme alapján.[1][2] Ezeket a személyiségvonásokat sokszor a maszkulinitás (férfiasság) és a femininitás (nőiesség) között helyezik el (bináris skála), de lehetséges más felosztása a társadalmi nemeknek (nem-bináris, genderqueer). Ezek a tulajdonságok többek közt magukba foglalják a nemi szerepeket, nemi identitást, nemi önkifejezést.[3][4] Amíg a biológiai nem testileg meghatározott, a társadalmi nemet az adott kultúra és társadalom hozza létre (társadalmilag konstruált), és ezért jellege különbözhet más és más országokban, illetve egyazon társadalomban is változhat az idők folyamán. Ezekhez a társadalmi elvárásokhoz kapcsolódnak nemi sztereotípiák is például, hogy egy férfi nem sír, a nő feladata a gyereknemzés és a család gondozása, nők érzelmesebbek, míg a férfiak racionálisak, stb. Egyes megközelítések szerint ebből következik, hogy ezek a sztereotípiák nem a biológián alapulnak, hanem a társadalmi gondolkodásmód, illetve a hatalmi viszonyok szülik őket, az egyének pedig gyerekkortól kezdve normaként sajátítják el őket.[5][6][7] Egy ember genderét nem csak a társadalom, hanem saját maga is meghatározza azon keresztül, ahogyan ezekhez a szerepekhez viszonyul (identitás). A gender mint fogalom használata alapvetően nem a biológiai nemi különbségek tagadását jelenti, csak annyit, hogy ezekből a különbségekből nem következnek természetesen a nemi szerepek, illetve a férfiak és nők közötti társadalmi egyenlőtlenségek.[8] Ezzel kapcsolatban gyakran idézik a genderelmélet egyik megalapozójának, Simone de Beauvoir-nak A második nem című könyvét: "Az ember nem születik nőnek, hanem azzá válik"[9]

A társadalmi nem kutatásával foglalkozó szociológiai tudományág a társadalmi nemek tudománya (gender studies). A genderrel kapcsolatos kutatások ma már számos tudományterületen megjelentek, például a pszichológia, a nyelvészet, az irodalom- vagy a történettudományokban is.[10]

Jegyzetek[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]