Felsőrákos (Budapest)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Felsőrákos
Közigazgatás
Település Budapest X. kerülete
Kerület Budapest X. kerülete
Népesség
Teljes népesség9283 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Felsőrákos (Budapest)
Felsőrákos
Felsőrákos
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 52″, k. h. 19° 09′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 52″, k. h. 19° 09′ 36″
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőrákos témájú médiaállományokat.

Felsőrákos Budapest egyik városrésze a X. kerületben.

Fekvése[szerkesztés]

Határai: Kerepesi út a Fehér úttól – Sárga rózsa utca – Pesti határút – Jászberényi út – Fehér út a Kerepesi útig.

Története[szerkesztés]

Felsőrákos a X. kerület északkeleti szeglete. Az Örs vezér tere délkeleti szegletétől egészen a XVII. kerületig nyúlik. Eredetileg Felsőrákosi rétek volt a neve. A Rákos-mezőn található. A középkori országgyűlések és hadrakelések a városrészben található Királydombon zajlottak, mely a mai Nagyicce utca környékén található.

Az Örs vezér tere Kerepesi úttól délre eső, kőbányai oldalának Fehér úttól nyugatra elhelyezkedő fele (az M2-es metró végállomása körüli) Ligettelek városrészben található, a tér északi oldala pedig a XIV. kerülethez tartozik. A mai Árkád üzletközpont mögött, a Fehér úttól keletre 1976–1986 között épült fel a Gyakorló utcai lakótelep. Felsőrákos egyéb részein a családi házas jelleg dominál, ám összességében területének nagyja máig beépítetlen, aminek kis része mezőgazdasági művelés alatt áll; a többi erdő vagy mező.

Itt található a Keresztúri út mentén az Egis Gyógyszergyár egyik legrégibb telepe is, ami egyben a cég központjaként is funkcionál.

Felsőrákosi-rétek Természetvédelmi Terület télen

A Mátyásföldi repülőtér déli oldala mellett a 2015-ben megnyitott Felsőrákosi-rétek tanösvény. A terület 2014 óta Természetvédelmi terület. A 164 hektáros tájegység az országos jelentőségű védett lápokkal együtt a Budai Tájvédelmi Körzet után a főváros második legnagyobb helyi jelentőségű védett élőhelye. A kiszáradó láprétekkel, rekettyés fűzlápokkal, síkvidéki égerligetekkel tagolt terület gazdag növény és madárvilággal rendelkezik. Szabadon látogatható.[2][3][4][5] Vizenyős-mocsaras részén a Budapest belterületén igen ritkán fészkelő barna rétihéja is megfigyelhető, ezért madarászok is rendszeresen látogatják. A telepített platánállomány között úgynevezett nadálytenyésztő vagy piócás gödrök is rejtőznek, amik fúrt kút biztosította vizében régebben az akkor (Magyarországon egészen az 1930-as évekig[6] vászonnal lekötött kőedényben vagy széles szájú üvegben[7]) még gyógyszertárakban is kapható ragadozókat tenyésztették.[8][9][10][11]

Források[szerkesztés]

  1. a KSH 2001-es népszámlálási adatai
  2. Bajor–Lampert Rita, Bajor Zoltán: Természetismereti tanösvények Budapesten (Felsőrákosi-rétek tanösvény 69. old.), MME, mek.oszk.hu - 2018. ISBN 978-615-80925-1-7
  3. Szabó Lilla: A pesti zöldgyűrű koncepciója és a pestszentlőrinci Kavicsbánya szabadtérépítészeti koncepcióterve Archiválva 2019. július 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (diplomamunka), Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar, Kert- és Szabadtértervezési Tanszék, architectforum.hu - 2012.
  4. Újabb tanösvény Budapesten, mme.hu - 2015. július 15.
  5. Helyi jelentőségű védett természeti területek a fővárosban, fori.hu
  6. Dr. Balázs Károly: Szabadalmi oltalom, Gyógyszerésztörténet VI. évfolyam, 1. szám, gyogyszeresztortenet.hu - 2008. március
  7. Horváth Veronika dr.: A hirudin felfedezéséhez vezető út, avagy az orvosi piócák terápiás alkalmazásának története, Gyógyszereink 67. évfolyam 3-4. szám, gyogyszeresztortenet.hu - 2013.
  8. Horusitzky Henrik: Budapest dunabalparti részének talajvize és altalajának geológiai vázlata, Hidrológiai Közlöny 15. évfolyam, library.hungaricana.hu - 1935.
  9. A Mátyásföldi repülőtér élővilága, greenfo.hu - 2017. november 3.
  10. Bajor Zoltán: A főváros természeti értékeinek kezelése, valamint hazai és nemzetközi jelentősége előadás anyaga, fokert.hu - 2018.
  11. Rólunk, biodiverzitasnap.hu (hozzáférés: 2021. január. 3.)
  • Budapest teljes utcanévlexikona. (Dinasztia Kiadó – Gemini Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 963-657-176-7