COVID–19-vakcina

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
SARS-CoV-2 humán koronavírus amelynek a fertőzése ellen védettséget biztosító oltóanyagot kell kifejleszteni

A COVID–19 vakcina egy hipotetikus védőoltás a 2019–2020-as világjárványt okozó koronavírus, a SARS-CoV-2 ellen. A vírus a COVID–19 betegséget okozza, ami súlyos kétoldali szövetközi tüdőgyulladással[m 1] és szövődményekkel együttjáró kóros állapot is lehet.[1] A járvány halálos áldozatainak száma 2020 április 10-én haladta meg a 100.000 főt.[2]

A védőoltások fejlesztése már a vírus 2020 januári azonosítását követő órákban[3] megkezdődött, ugyanakkor kész vakcina a szakértők szerint csak 12-18 hónap múlva lesz a népesség számára elérhető.[4][5] A vakcina kifejlesztéséig másféle terápiák;[6] kísérleti gyógyszerek (például remdesivir)[7], illetve passzív immunitást biztosító beavatkozások (monoklonális antitestek, gyógyult betegek vérplazmája[8][9]) segíthetik a betegség elleni küzdelmet. A járvány felszámolása azonban csak védőoltással, illetve az általa kialakított nyájimmunitással lehetséges.[10]

2020 április elején több, mint 60 vakcinajelölt állt fejlesztés alatt; 3 ezek közül már a klinikai[m 2] vizsgálatok szakaszában, további 60 pedig a preklinikai[m 3] szakaszban járt.[11]

Korábbi erőfeszítések a koronavírus vakcina érdekében[szerkesztés]

Számos vakcinát készítettek állatok részére a koronavírus okozta különféle megbetegedések ellen, ideértve a fertőző légcsőhurut vírust madaraknál, valamint a kutya- és macska-koronavírust.

A korábbi erőfeszítések a Coronaviridae családjába tartozó súlyos akut légúti szindrómát (SARS) és a közel-keleti légúti szindrómát (MERS) okozó, emberekre ártalmas koronavírusokat célozták meg. A SARS és MERS elleni vakcinákat állatokon tesztelték. 2020 elején nem létezik olyan gyógymód vagy védőoltás, amely mind biztonságosnak, mind hatékonynak bizonyulna az embereknél. A 2005-ben és 2006-ban kiadott kutatási dokumentumok szerint a SARS elleni új vakcinák és gyógyszerek azonosítását és fejlesztését a kormányzatok és közegészségügyi szervek elsődleges feladatuknak tekintik világszerte.

A MERS ellen sincs bizonyítottan hatásos vakcina. Amikor ez a vírus elterjedt, úgy gondolták, hogy a meglévő SARS kutatás hasznos alapot nyújthat az oltóanyagok és terápiák kifejlesztéséhez a MERS-CoV fertőzés ellen.

2016-ban a vakcinajelöltek klinikai vizsgálatokra vártak.

Erőfeszítések 2020-ban[szerkesztés]

2019 végén a WHO által később COVID–19 névre keresztelt betegség okozójaként azonosításra került az először Kínában izolált SARS-CoV-2 humán koronavírus. 2020-ban kitört a COVID–19 pandémia és a fertőző kórokozó világszerte elterjedt. Ez vezetett a vakcina kifejlesztésére irányuló jelentős kutatási befektetésekhez.

Számos szervezet használja a közzétett genomokat a SARS-CoV-2 koronavírus ellen ható lehetséges védőoltásának kifejlesztésére.

  • A fejlesztésen dolgozó szervezetek közé tartozik a Kínai Járványvédelmi- és Megelőzési Központ, a Sanghaji Keleti Kórház, a hongkongi és más egyetemek, mint például a St. Louis-ban található Washington Egyetem.
  • Három vakcina projektet támogat az Epidémiára való Felkészültséggel Kapcsolatos Innovációk Koalíciója (CEPI), ideértve a Moderna, Inovio Pharmaceuticals biotechnológiai vállalatok és a Queensland-i Egyetem projektjeit.
    • Az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézete (NIH) közösen dolgozik a Modernával egy olyan vakcina kifejlesztésén, melynek tüskéje megegyezik a koronavírus felületével. Az embereken végzett kísérleteket 2020 márciusában tervezik megkezdeni.
    • Az Inovio Pharmaceuticals egy kínai vállalattal együttműködve egy DNS-en alapuló oltóanyagot fejleszt ki, az emberi klinikai kísérleteket 2020 nyarára tervezik az északi féltekén.
    • Ausztráliában a Queensland-i Egyetem egy olyan molekuláris bilincs vakcina lehetőségét vizsgálja, amely az immunreakció stimulálása érdekében genetikailag módosítaná a vírusos proteineket.
  • Kanadában a Nemzetközi Vakcina Központ (VIDO-InterVac) és a Saskatchewan-i Egyetem szövetségi finanszírozást kapott egy vakcina kifejlesztéséhez, az állati kísérleteket 2020. márciusára tervezik.

2020 január[szerkesztés]

  • 2020 januárjában a Janssen Pharmaceutical Companies olyan fejlesztésbe kezdett, amely a kísérleti Ebola vakcinájukkal megegyező technológiát használja fel. A következő hónapban az amerikai Egészségügyi és Humán Szolgáltatások Tanszék Biogyógyászati Fejlett Kutatási és Fejlesztési Hatósága (BARDA) bejelentette, hogy együttműködne a Janssen, később pedig a Sonofi Pasteur vállalatokkal egy vakcina kifejlesztésén. A Sonofi korábban már dolgozott egy SARS elleni vakcinajelöltön, és állítása szerint hat hónap alatt várható egy olyan szer megjelenése, amelyet 12-18 hónapon belül lehetne tesztelni embereken. Janssen a Vaxart biotechnológiai vállalattal közösen egy szájon át adható szer fejlesztésén dolgozik.
  • A Bolgár Micar21 biotechnológiai vállalat az elmúlt négy évben egy általános koronavírus vakcinán dolgozott, és bejelentette hogy ezen kutatások alapján 2020 közepén megkezdi a SARS-CoV-2 klinikai kísérleteit.

2020 február[szerkesztés]

  • Február 26-án, a Nemzeti Allergia és Fertőző Betegségek Intézetének (National Institute of Allergy and Infectious Diseases, NIAID) egészségügyi tisztviselője kijelentette, hogy legalább másfél évbe fog telni egy koronavírus elleni vakcina kifejlesztése.
  • Február 27-én a Folding@home (egy megosztott számítástechnikai projekt, amely önkéntes számítógépes forrásokat használ a betegség kutatásához) bejelentette hogy olyan számítógépes szimulációk segítségével folytatja a vakcina kifejlesztését, amelyek modellezik a SARS-CoV-2 tüskefehérjéit.

2020 március[szerkesztés]

  • Az Emergent Biosolutions a Novavax Inc. céggel társulva dolgozik egy vakcina kifejlesztésén és legyártásán. Az Emergent a vakcináját az egyik Maryland-i létesítményében fogja gyártani a Novamax által kifejlesztett technológia alapján. A partnerek az előzetes klinikai tesztek és az 1. fázisú klinikai kísérletek elvégzését 2020 júliusára tervezik. Az Emergent petíciót nyújtott be a szövetségi kormány biogyógyászati fejlett kutatás és fejlesztés hatóságának (BARDA), hogy őket válasszák a projekthez. Az Emergent egy olyan gyógymód kifejlesztésén is dolgozik, amelynél a COVID–19-ből kigyógyult emberek vérplazmáját használná forrásként.
  • Március 12-én India egészségügyi minisztériumának tisztviselője a Púnában található Nemzeti Virológiai Intézetből kijelentette, hogy sikeresen izoláltak 11 koronavírus törzset, és hogy még a leggyorsabb esetben is legalább másfél-két évbe telne egy vakcina kifejlesztése.
  • Március 16-án megkezdődött a klinikai vizsgálata a Moderna mRNA-1273 jelű vakcinájának.[12][13] A védőoltást 45 egészséges felnőttön viszgálják biztonság és immunogenicitás szempontjából,[14] az első eredményeket pedig nyár elejére várják.[15] Mivel azonban az ilyen mRNS-alapú vakcinák újdonságnak számítanak és ezidáig ilyen típusú oltóanyag még nem került forgalomba, a vakcina kifejlesztése és forgalombahozatala nehézségekbe ütközhet.[6]
  • Március 17-én, vagyis alig egy napon belül a kínai CanSino bejelentette[16], hogy engedélyt kapott Ad5-nCoV jelű vakcinájának klinikai vizsgálatára.[17] A védoltás egy replikációra képtelen adenovírus vektoron alapul,[18] ami a SARS-CoV-2 tüskefehérjéjét prezentálja a szervezetnek és amely technikát a vállalat korábban egy ebolavírus elleni vakcina fejlesztése során már alkalmazott.[19] A vizsgálatokat a COVID–19 világjárvány kiindulási gócpontjában, Wuhanban folytatják.
  • Március 17-én Magyarországon a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) Nemzeti Biztonsági Laboratóriumában magyar beteg mintájából sikeresen izolálták az új típusú SARS-CoV-2 humán koronavírust. Ezzel lehetőség nyílik a magyarországi vakcinafejlesztésre és új vírusellenes terápiák kipróbálására, amelyek a beteg immunrendszerét olyan fehérjék előállítására bírják, amelyek megelőzik, kezelik vagy gyógyítják a betegség szövődményeit.[20]

2020 április[szerkesztés]

  • Április 2-án a COVID–19 betegséget okozó vírus elleni vakcina kifejlesztését jelentették be a Pittsburghi Egyetem Orvostudományi Karának kutatói, a vakcina neve PittCoVacc.[21][22][23]
  • Április 6-án az Inovio klinikai vizsgálatokat kezdett[24][25] INO-4800 jelű DNS vakcinájával. A vizsgálatok 40 egészséges felnőtt önkéntes bevonásával kezdődtek, a védőoltás biztonságosságával és hatékonyságával kapcsolatos eredményeket pedig a nyár második felére várják.
  • Április 17-én kezdték emberen vizsgálni[26] a kínai Sinovac cég PiCoVacc jelű[m 4][27], inaktivált víruson alapuló kísérleti védőoltását.[28] Az oltás rézuszmajmokon már sikeresnek bizonyult a SARS-CoV-2 fertőzés kivédésében,[29] ugyanakkor ezen preklinikai vizsgálatot bírálat is érte, egyebek mellett a kis minta miatt.
  • Április 23-án oltották be az első önkénteseket[30] a ChAdOx1 nCoV-19[m 5] jelű kísérleti védőoltással, amit az angliai Oxfordi Egyetemen fejlesztenek.[31] A kész vakcinát a kutatás vezetője a legkedvezőbb forgatókönyv szerint 2020 szeptemberére várja[32][33], amikorra – a klinikai vizsgálatokkal párhuzamosan megkezdett gyártásszervezés eredményeképpen – legalább egymillió adagot reményeik szerint le is tudnak majd gyártani.[34]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. (NCIP – novel coronavirus-infected pneumonia)
  2. emberen végzett
  3. állatokon végzett
  4. purified inactivated coronavirus vaccine – nem tévesztendő össze a Pittsburghi Egyetemen fejlesztett PittCoVacc jelű oltóanyaggal
  5. Chimpanzee Adenovirus Oxford 1 novel Coronavirus-19

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Dawei Wang, MD1; Bo Hu, MD1; Chang Hu, MD1; et al: Clinical Characteristics of 138 Hospitalized Patients With 2019 Novel Coronavirus–Infected Pneumonia in Wuhan, China. jamanetwork.com, 2020. február 6. (Hozzáférés: 2020. március 9.)
  2. Global coronavirus death toll hits 100,000, cases over 1.6 million. reuters.com , 2020. április 10. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
  3. Jon Cohen: Scientists are moving at record speed to create new coronavirus vaccines—but they may come too late. sciencemag.org , 2020. január 27. (Hozzáférés: 2020. április 10.) „Each of the three efforts that CEPI supports began within hours after Chinese researchers first posted a sequence of 2019-CoV in a public database. That happened on Friday evening, 10 January, in Bethesda, Maryland, home of the U.S. National Institute of Allergy and Infectious Diseases (NIAID).”
  4. Where are we at with developing a vaccine for coronavirus? (angol nyelven). The Conversation Trust (UK) Limited, 2020. április 2. (Hozzáférés: 2020. április 9.)
  5. Here’s why the WHO says a coronavirus vaccine is 18 months away (angol nyelven). The Conversation Trust (UK) Limited, 2020. február 14. (Hozzáférés: 2020. április 9.)
  6. a b The pandemic pipeline (angol nyelven). Nature Biotechnology, 2020. március 20. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  7. Mikor lesz gyógyszer?. qubit.hu, 2020. március 22. (Hozzáférés: 2020. április 9.)
  8. A felgyógyult betegek vérplazmája lehet a csodafegyver?. Index.hu Zrt., 2020. március 29. (Hozzáférés: 2020. április 9.)
  9. Duan et al. (2020. április 6.). „Effectiveness of convalescent plasma therapy in severe COVID-19 patients” (angol nyelven). Proceedings of the National Academy of Science. DOI:https://doi.org/10.1073/pnas.2004168117. (Hozzáférés ideje: 2020. április 9.)  
  10. Bolcsó Dániel: Ezek közül kerülhet ki az oltás, ami leszámol a járvánnyal. index.hu , 2020. április 11. (Hozzáférés: 2020. április 12.) „”Hosszú távú megnyugvást azonban csak a védőoltás, illetve az annak segítségével kialakított nyájimmunitás nyújthat””
  11. INO-4800 + DRAFT landscape of COVID-19 candidate vaccines – 4 April 2020 (pdf). Egészségügyi Világszervezet (WHO), 2020. április 4. (Hozzáférés: 2020. április 9.)
  12. Moderna Announces First Participant Dosed in NIH-led Phase 1 Study of mRNA Vaccine (mRNA-1273) Against Novel Coronavirus (angol nyelven). Moderna, Inc., 2020. március 16. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  13. NIH Clinical Trial of Investigational Vaccine for COVID-19 Begins (angol nyelven). National Institute of Allergy and Infectious Diseases, 2020. március 16. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  14. Safety and Immunogenicity Study of 2019-nCoV Vaccine (mRNA-1273) for Prophylaxis SARS CoV-2 Infection (angol nyelven). U. S. National Library of Medicine. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  15. Q&A: "researchers hope to have initial data from the clinical trial within three months"
  16. CanSinoBIO’s Investigational Vaccine Against COVID-19 Approved for Phase 1 Clinical Trial in China (angol nyelven). CanSino Biologics Inc., 2020. március 17. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  17. A phase I clinical trial for recombinant novel coronavirus (2019-COV) vaccine (adenoviral vector) (angol nyelven). Chinese Clinical Trial Registry, 2020. március 17. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  18. China approves first homegrown COVID-19 vaccine to enter clinical trials (angol nyelven). Clarivate Analytics, 2020. március 18. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  19. China's CanSino pushes coronavirus vaccine into clinical testing as Moderna kicks off trial (angol nyelven). Questex llc., 2020. március 18. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  20. Magyar siker: izolálták a koronavírust, 2020. március 17. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  21. COVID–19 Vaccine Candidate Shows Promise (angol nyelven). upmc.com, 2020. április 2. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  22. Saját fegyverét fordítják a koronavírus ellen. origo.hu, 2020. április 9. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  23. E. Kim et al. (2020. március 18.). „Microneedle array delivered recombinant coronavirus vaccines: Immunogenicity and rapid translational development” (angol nyelven) (pdf). EBioMedicine. DOI:https://doi.org/10.1016/j.ebiom.2020.102743.  
  24. INOVIO Initiates Phase 1 Clinical Trial Of Its COVID-19 Vaccine and Plans First Dose Today (angol nyelven). Inovio Pharmaceuticals, Inc., 2020. április 7. [2020. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  25. Safety, Tolerability and Immunogenicity of INO-4800 in Healthy Volunteers (angol nyelven). U. S. National Library of Medicine, 2020. április 7. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  26. Sinovac Announces Commencement of Phase I Human Clinical Trial for Vaccine Candidate Against COVID-19. Sinovac Biotech Ltd., 2020. április 17. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  27. Rapid development of an inactivated vaccine for SARS-CoV-2. bioRxiv, 2020. április 19. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  28. Safety and Immunogenicity Study of 2019-nCoV Vaccine (Inactivated) for Prophylaxis SARS CoV-2 Infection (COVID-19). clinicaltrials.gov , 2020. április 20. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  29. Bodnár Zsolt: Először teszteltek sikeresen koronavírus elleni vakcinát majmokon. qubit.hu , 2020. április 24. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  30. Fergus Walsh: Coronavirus: First patients injected in UK vaccine trial. BBC, 2020. április 23. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  31. Oxford COVID-19 vaccine programme opens for clinical trial recruitment. University of Oxford, 2020. március 27. (Hozzáférés: 2020. április 18.)
  32. Coronavirus Vaccine Could Be Ready in Six Months: Times. bloomberg.com, 2020. április 11. (Hozzáférés: 2020. április 18.)
  33. Richard Lane (2020. 04). „Sarah Gilbert: carving a path towards a COVID-19 vaccine”. The Lancet 395 (10232), 1247. o. DOI:https://doi.org/10.1016/S0140-6736(20)30796-0. (Hozzáférés ideje: 2020. április 18.) „The best-case scenario is that by the autumn of 2020, we have an efficacy result from phase 3 and the ability to manufacture large amounts of the vaccine, but these bestcase timeframes are highly ambitious and subject to change” 
  34. Kate Kelland: UK scientists to make a million potential COVID-19 vaccines before proof. reuters.com, 2020. április 17. (Hozzáférés: 2020. április 18.) „The aim is to have at least a million doses by around about September, when we also hope to have efficacy (trial) results.”

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a COVID-19 vaccine című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.