Bajnai-kormány
A Bajnai-kormány 2009. április 20-án lépett hivatalba. Április 14-én az Országgyűlés 204 igen szavazattal, 8 tartózkodással, ellenszavazat nélkül megszavazta a kormányzó Magyar Szocialista Párt 78 képviselője által Gyurcsány Ferenc ellen benyújtott konstruktív bizalmatlansági indítványt. A teljes Fidesz és KDNP-frakció, valamint az egykori MDF-képviselőcsoporthoz tartozó tagok egy része nem szavazott. A Bajnai-kormány a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége támogatásával alakult meg; vezetője Bajnai Gordon, addigi nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter lett.
A kormány tagjai
| Tisztség[1] | Név | Párt |
|---|---|---|
| Miniszterelnök | Bajnai Gordon | pártonkívüli |
| A társadalompolitika összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter |
Kiss Péter | MSZP |
| A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter | Molnár Csaba | MSZP |
| Önkormányzati miniszter | Varga Zoltán | MSZP |
| Külügyminiszter | Balázs Péter | pártonkívüli |
| Pénzügyminiszter | Oszkó Péter | pártonkívüli |
| Nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter | n.a. | n.a. |
| Földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter | Gráf József | MSZP |
| Igazságügyi és rendészeti miniszter | Draskovics Tibor | pártonkívüli |
| Egészségügyi miniszter | Székely Tamás | pártonkívüli |
| Szociális és munkaügyi miniszter | Herczog László | pártonkívüli |
| Közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter | Hónig Péter | pártonkívüli |
| Oktatási és kulturális miniszter | Hiller István | MSZP |
| Honvédelmi miniszter | Szekeres Imre | MSZP |
| Környezetvédelmi és vízügyi miniszter | Szabó Imre | MSZP |
| A polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter |
Ficsor Ádám | MSZP |
A Bajnai-kormány az egyetlen olyan kabinet 1994 óta Magyarországon és jelenleg az Európai Unióban, melyben egy nő sem található.[2]
A kormányalakítás története
 |
Úgy tűnik, hogy ez a szócikk vagy szakasz külső forrás szó szerinti másolata, és ez a szerzői jog megsértését jelentheti. | Győződj meg róla, hogy az azonos szövegek közül melyik keletkezett előbb! Ha tudsz, kérj engedélyt a korábbi külső szöveg felhasználására a Wikipédia:Engedélykérés lapon leírtak szerint, vagy szerkeszd bátran a lapot, és távolíts el minden jogvédett részt belőle! Kövesd a formai és a stilisztikai útmutatóban leírtakat! Ha sikerült eltávolítani a másolt szöveget, vedd le ezt a sablont! |
Gyurcsány Ferenc 2009. március 21-én pártja kongresszusán bejelentette, hogy nem kívánja tovább betölteni a miniszterelnöki tisztséget. Javasolta, hogy két héten belül találjanak miniszterelnök-jelöltet, majd konstruktív bizalmatlansági indítvány útján válasszák meg a Parlamentben. Bejelentését azzal indokolta, úgy érzi, személye a miniszterelnöki poszton akadályává vált a szükséges reformok keresztülvitelének és ezáltal pártja politikai sikerességének.[3][4]
A hírre a Fidesz kezdeményezte az Országgyűlés feloszlatását és előrehozott választások kiírását, amit a parlamenti többség elutasított.[5]
Sólyom László köztársasági elnök is új választásokat sürgetett.[6]
A konstruktív bizalmatlansági indítvány megszavazásához szükséges többség megszerzéséhez az MSZP egyeztetéseket kezdett az SZDSZ-szel. A hét folyamán Gyurcsány három lehetséges személyt jelölt meg utódjaként: Surányi Györgyöt, Glatz Ferencet és Vértes Andrást. Surányi[7] és Glatz[8] később bejelentette, hogy nem vállalja a jelöltséget.
Felmerült Takács János neve is, akit az SZDSZ – ahogyan Vértest is – elutasított, helyette az MDF EP-listavezetőjét, a Horn-kormány pénzügyminiszterét, Bokros Lajost javasolták[9], mert a számukra elfogadható (Surányi melletti) harmadik lehetséges jelölt, Békesi László nem vállalta[10] a jelölést. Mivel Bokros sem vállalta a posztot[11] – akit egyébként az MSZP sem támogatott –, új jelöltet, Gráf Józsefet javasolta[12] az MSZP, amit Gráf nem vállalt[13].
Az MSZP következő jelöltje Bajnai Gordon lett. A kormányválság március 29. és 30. közti éjszakáján az MSZP és az SZDSZ is elfogadta Bajnai Gordont, mint miniszterelnök-jelöltet, aki a 2010 tavaszán esedékes választásokig, azaz mintegy egy évig vezetné a kormányt.
Miniszterelnök-jelölti bemutatkozó beszédében március 30-án fájdalmas megszorításokat ígért annak érdekében, hogy a gazdasági válság káros hatásai a magyar gazdaságra ne mélyüljenek tovább: „Nyíltságra, egyenességre van szükség. Fájni fog, minden családtól áldozatot és lemondást kíván a válságkezelés. Minden magyar családot, minden embert érinteni fog, de lesz eredménye” – mondta Bajnai.[14]
Kongresszusi bemutatkozó beszédében Bajnai sportpályájára, s arra utalva, hogy nem kíván a politikai pályán versenybe szállni, a következőt mondta: „kapus vagyok, nem fogok cselezni, nem török csatár szerepre. Védeni fogok.”[15]
Bajnai Gordont az Országgyűlés 2009. április 14-én 204 igen szavazattal, 8 tartózkodással, ellenszavazat nélkül választotta Magyarország miniszterelnökévé. (A Fidesz- és a KDNP-frakció, valamint a korábban az MDF parlamenti képviselőcsoportjához tartozó tagok egy része nem szavazott.) [16]
2009. április 15-én, egy nappal azután, hogy Bajnai Gordon a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszteri posztra jelöltként nevezte meg Vahl Tamást, a Magyar Nemzetben cikk jelent meg arról, hogy a Vahl vezetése alatt álló SAP Hungary informatikai vállalatot több alkalommal is kartellezésben találta vétkesnek a Gazdasági Versenyhivatal (GVH).[17] Másfél milliárd forint bírságot szabtak ki 2004-ben az IBM-re, a SAP Hungary és az ISH Kft.-re, amiért kartellbe tömörülve nyerték meg egyetemek informatikai közbeszerzéseit. Ezt követően a Transparency International nemzetközi civil szervezet magyarországi irodája nyílt levélben kérte a miniszterelnököt, hogy vegye figyelembe a GVH döntéseit.[18] Vahl, miután a sajtóban megjelentek a kartellezéséről szóló hírek[19], április 16-án reggel a parlamenti meghallgatásának kezdete előtt Podolák György szocialista képviselőn keresztül[20] bejelentette: visszalép a gazdasági miniszteri megbízatás vállalásától.[21]
A polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszternek jelölt, 28 éves Ficsor Ádám kinevezéséhez Bajnai annak ellenére ragaszkodott, hogy az illetékes parlamenti bizottság a jelöltet nem találta alkalmasnak a poszt betöltésére. Ficsor korábban, 2008 februárjától Gyurcsány Ferenc kabinetfőnökeként tevékenykedett.[22][23][24]
Kormányprogram
2009. április 19-én Bajnai Gordon bejelentette kormánya programját.[25] A költségvetés kiadásait 2009-ben 350–400, 2010-ben pedig 900 milliárd forinttal csökkentik.
A megszorító intézkedések részletesen:
A közszférát érintő intézkedések:
- Két évre befagyasztják a közszféra bruttó bértömegét
- Felülvizsgálják a 2009 második félévi kereset-kiegészítést
- Megszűnik a 13. havi illetmény, helyette egy általános ösztönző-rendszert vezetnek be
- Csökkentik az önkormányzati támogatásokat
A nyugdíjrendszer változásai:
- Előre hozzák a nyugdíjkorhatár 65 évre való emelését, várhatóan 2012-re
- Átütemezik év végére a 2009-re tervezett nyugdíjkorrekciót
- 2010-ben elmarad a nyugdíjkorrekció
- 2009-ben nem fizetik ki a 13. havi nyugdíj második felét
- Megszűnik a 13. havi nyugdíj, helyette a GDP-hez kötött nyugdíjprémiumot vezetnek be
- Kevésbé éri majd meg a korhatár előtt nyugdíjba vonulni
Változások a szociális rendszerben:
- 10 százalékkal csökken a táppénz
- Két évre rögzítik a családi pótlék összegét, a korhatár 23-ról 20 évre csökken
- A gyes és gyed együttesen három helyett csak két évig jár (ez a már megszületett gyerekek szüleire még nem vonatkozik), ehhez bölcsőde- és óvodafejlesztést ígér a kormány
- Felfüggesztik a lakástámogatásokat
- Fokozatosan megszüntetik a gázár- és távhőkompenzációt (A kormány azzal számol, hogy az év második felében jelentősen csökkenni fog a gáz ára, jövőre pedig a Robin Hood adóból nyújtanának segítséget a leginkább rászorulóknak.)
Egyéb kiadáscsökkentő intézkedések:
- A tömegközlekedés támogatásának csökkentése, a kedvezmények felülvizsgálata
- A közmédia támogatásának csökkentése
- Az EU-s agrártámogatások nemzeti kiegészítésének csökkentése 2010-ben
Változások az adók és járulékok terén:
2009-ben:
- 5 százalékos munkaadói járulék-csökkentés a minimálbér kétszereséig
- Az szja alsó sávhatára 1,9 millió forintra nő
- 20-ról 25 százalékra nő az áfa, de létrejön egy kedvezményes, 18 százalékos kulcs a tejre, a tejtermékekre, a pékárukra és a távfűtésre
2010-től:
- 5 százalék munkaadói járulékcsökkentés a teljes jövedelemre
- Megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás
- Az szja alsó sávhatárának megemelése 4-5 millió forintra
- Az szja kulcsok csökkentése 15-17, illetve 33-35 százalékra
- Összbruttósítás: a bruttó bér plusz a járulékok együtt válnak adóalappá
- Általános értékalapú ingatlanadó bevezetése, progresszív rendszerben, vagyis a gazdagabbakat jobban sújtaná
- Egységes 19 százalékos társasági adózás, a különadó és a kedvezmények megszüntetése
Állami takarékossági intézkedések:
- A miniszterek és államtitkárok fizetése 15 százalékkal csökken
- Felére csökken az állami vezetők külföldi útjainak napidíja
- Nem válthatják meg pénzzel az állami vezetők ki nem vett szabadságát
- Maximálják az állami cégek vezetőinek fizetését
- Csökkentik az állami cégek igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak illetményét[26]
Megítélése
A magyar társadalom meglehetősen elutasítóan viszonyult a kormányhoz annak megalakulásakor. 2009 áprilisában a Századvég és a Forsense közös közvéleménykutatása szerint csupán „a válaszadók 28 százaléka tartja alkalmasnak Bajnai Gordont miniszterelnöknek, 42 százalékuk szerint alkalmatlan erre a posztra. Figyelemreméltó, hogy az MSZP szavazói továbbra is inkább Gyurcsány Ferencben, az előző MSZP-s miniszterelnökben bíznak (44 százalék), mint Bajnai Gordonban (27 százalék).”[27]
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ Itt a Bajnai kormány listája - Olvassa el elsőként! – Nol.hu
- ↑ Antall után Bajnai is férfikormányt vezet (index.hu, 2009. április 15.)
- ↑ Gyurcsány új kormányt és kormányfőt javasolt, MTI, 2009. március 21.
- ↑ Felajánlotta lemondását Gyurcsány (origo.hu)
- ↑ Nem oszlatta fel magát az Országgyűlés „A Fidesz-KDNP határozati javaslatát 170 igen, 204 nem és 1 tartózkodás mellett, a népi kezdeményezést hasonló arányban, 170 igen és 205 nem szavazattal utasította el a Ház.”
- ↑ MTV videótár - Sólyom: előrehozott választások kellenek
- ↑ Surányi nem vállalja
- ↑ Hirado.hu - Már Glatz sem akar miniszterelnök-jelölt lenni
- ↑ Bokros az SZDSZ jelöltje
- ↑ Békesi: Komoly ember nem vállalja a válságkormány vezetését
- ↑ Bokros nem vállalja
- ↑ Gráf a legújabb jelölt
- ↑ Gráf József sem vállalja a jelöltséget
- ↑ Bajnai: Fájni fog (index.hu, 2009.03.30.
- ↑ Bajnai: kapus vagyok, nem fogok cselezni (webcast.tv2.hu 2009.04.05)
- ↑ http://nol.hu/belfold/gyorshir__bajnai_az_uj_kormanyfo
- ↑ Vahl kartellező cégei (www.mno.hu 2009.04.15)
- ↑ Levél Bajnai Gordon miniszterelnöknek (transparency.hu 2009.04.15.)
- ↑ Lehet-e hiteles a kartellező gazdasági miniszter?
- ↑ Vahl Tamás nem lesz miniszter, Bajnai Gordon új jelöltet állít (inforadio.hu, 2009. április 16.)
- ↑ Vahl Tamás visszalépett
- ↑ Nem támogatta Ficsor Ádám kinevezését a nemzetbiztonsági bizottság (inforadio.hu, 2009. április 15.)
- ↑ Lesz-e miniszter "Gyurcsány meghosszabbított karjából"? (inforadio.hu, 2009. április 15.)
- ↑ Demeter: A volt kormányfő Ficsor Ádámot használja a politikai túléléséhez (inforadio.hu, 2009. április 16.)
- ↑ Bajnai ismerteti csomagját (videa.hu, 2009. április 19.)
- ↑ Mindenkitől lemondást kér a csomagját bemutató Bajnai (origo.hu, 2009. április 19.)
- ↑ Egyre jobban húz el a Fidesz (index.hu, 2009. április 21.)