Ugrás a tartalomhoz

Admirális híd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az arab–normann Palermo, valamint Cefalù és Monreale katedrálisai
Világörökség
Adatok
OrszágOlaszország
Világörökség-azonosító1487-007
TípusKulturális helyszín
KritériumokII, IV.
Felvétel éve2015
Elhelyezkedése
Admirális híd (Olaszország)
Admirális híd
Admirális híd
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 38° 06′ 18″, k. h. 13° 22′ 30″38.105000°N 13.375000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Admirális híd témájú médiaállományokat.
Admirális híd
ElhelyezkedésePalermo
Áthidalt akadályOreto River
NévadóGiorgio d'Antiochia
Anyag
Elhelyezkedése
Admirális híd (Szicília)
Admirális híd
Admirális híd
Pozíció Szicília térképén
é. sz. 38° 06′ 18″, k. h. 13° 22′ 30″38.105000°N 13.375000°EKoordináták: é. sz. 38° 06′ 18″, k. h. 13° 22′ 30″38.105000°N 13.375000°E
Térkép
Világörökség-azonosító1487-007
A Wikimédia Commons tartalmaz Admirális híd témájú médiaállományokat.

Az 1125–35 között épült, palermói Admirális híd a posztromán építészet egyik legrégebbi európai emléke, a normann építőmérnökök mediterrán térségben végzett munkájának bizonyítéka. A terméskőből épített híd eredetileg az Oreto folyót ívelte át két felhajtóval és 7 boltívvel (a folyót 1938-ban az örökös árvizek miatt elterelték). A csúcsíves boltíveket tartó pilonok mindegyikében árvíz esetén 5 kisebb, lándzsa alakú csúcsíves áteresz csökkentette a pilonokra ható víznyomást. Az építési technológia és morfológia a Magreb területekre jellemző.

Jelentősége

[szerkesztés]

Művészettörténészek kimerítő vitákat folytattak a csúcsíves árkád európai megjelenésének pontos időpontjáról és helyszínéről. A csúcsív mint építészeti megoldás gyakorlatilag egyidőben jelenik meg Cluny III. templománál (1088–1130), a durhami székesegyháznál (1093–1133) és Palermóban az Admirális hídnál. A két utóbbi a normann építészet alkotása, de források vannak rá, hogy a cefalùi székesegyház építéséhez hívtak mestereket Clunyból. Mivel az információáramlás a 11. században leggyorsabban a kereskedelmi útvonalak mentén volt lehetséges, a legtöbb történész elfogadja azt a feltételezést, hogy a Közel-Keletről Európába kerülő csúcsíves árkád európai elterjedésének kiinduló pontja a palermói Admirális híd lehet.

Matematikai, geometriai háttér

[szerkesztés]

A csúcsív tulajdonképpen a vesica piscis felső fele. Leírása már Arkhimédész A kör megmérettetése című értekezésében is megtalálható. Nyilván ismerték nemcsak az európai építőmesterek, de jóval korábban már az arab építőmesterek is. A csúcsív testvérét az ogee-görbét már megtaláljuk a bizánci építészet alkotásain.

A marsalai ezrek

[szerkesztés]

Garibaldi a szicíliai felkelés hírére 1860. május 11-én 1064 embere élén, köztük a magyar Türr Istvánnal és Tüköry Lajossal, partra szállt Marsalánál. Május 27-én érték el Palermót. A városba történő bejutásért fontos ütközet zajlott le az Admirális hídnál. Ebben az ütközetben Tüköry Lajos megsebesült, és az itt szerzett sebébe június 6-án belehalt. Nevét a mai napig laktanya őrzi Palermóban.

A marsalai ezrek az Admirális hídon Palermóban, 1860. május 27. (Giuseppe Nodari festménye)

Források

[szerkesztés]