Abiogenezis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az abiogenezis az élet kialakulásának élettelen anyagokból történő, spontán folyamata. Nem tévesztendő össze az evolúcióval, ami fajok keletkezésével és fejlődésével foglalkozik. A Miller-Urey kísérlet bebizonyította, hogy aminosavak létrejöhetnek élettől független természetes kémiai reakciókban. Ezek a molekulák építik fel a proteineket, melyek minden élőlény testének alapvető építőkövei. Nélkülük az élet jelenlegi formájában nem létezhetne. Az aminosavak összeállítását proteinekké minden esetben nukleinsavak irányítják, így a legfontosabb kérdés az, hogy a nukleinsavak miként jöttek létre. Az első földi élőlények minden valószínűség szerint nagyon egyszerű egysejtű prokarióták voltak. Legősibb felfedezett fosszíliáik kora 3,5 Ga (milliárd év). Körülbelül egymilliárd évvel később már az élőlények hatására létrejött nagy mennyiségű stabil szén-, vas- és kénizotópok figyelhetők meg szervetlen ásványon és üledékeken. Fotoszintézis jelei is látszanak már, ami az élet nagyfokú elterjedtségére utal. A pontos kémiai reakciósor, ami az első nukleinsavak keletkezéséhez vezetett nem ismert, azonban több hipotézis is létezik. Ismertebbek a vas-kén világ elmélet (metabolizmus genetika nélkül) és az RNS világ hipotézis (DNS helyett az egyszerűbb RNS használata).

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Abiogenesis című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.