Freeman Dyson
| Freeman Dyson | |
 | |
| Freeman Dyson San Franciscoban 2005-ben (Fotó: Jacob Appelbaum) | |
| Született |
Freeman John Dyson 1923. december 15.[1][2][3][4] Crowthorne[5] |
| Elhunyt |
2020. február 28. (96 évesen)[6][7] Princeton[8][9] |
| Állampolgársága | |
| Házastársa | Verena Huber-Dyson (1950–1958)[9] |
| Gyermekei |
|
| Szülei | Mildred Atkey George Dyson |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | esés |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Freeman Dyson témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Freeman John Dyson (Crawthorne, Berkshire, Anglia, 1923. december 15. – Princeton, New Jersey, 2020. február 28.) angol születésű amerikai fizikus és matematikus, a kvantum-elektrodinamika, nukleáris fegyverek és politika, futurizmus, science fiction, a földönkívüli értelem keresése (SETI) területén alkotott.
Családja[szerkesztés]
Apja George Dyson neves angol zeneszerző. Felesége Imme Dyson. Hat gyermeke született. Az egyik Esther Dyson, neves digitális technológiai tanácsadó. Fia, George Dyson tudomány- és technikatörténész.
Életrajza[szerkesztés]
Dyson a második világháborúban a Brit Bombázó Parancsnokság értékelőjeként dolgozott. A háború után a Cambridge-i Egyetemen szerzett BA fokozatot matematikából és 1946-tól 1949-ig a Trinity College munkatársa volt. 1947-ben az Egyesült Államokba költözött, a Cornell Egyetem ösztöndíjasaként, ahol 1951-ben fizikaprofesszor lett PhD nélkül. 1952-ben a Royal Society tagjává választotta. 1953-ban állást kapott Princetonban az Institute for Advanced Study-n. 1957-ben lett honosított amerikai állampolgár.
A háború utáni években Dyson mutatta meg, hogy a kvantum-elektrodinamika két akkor létező formalizmusa ekvivalens. Az egyik Richard Feynman útintegrál megfogalmazása, a másik Julian Schwinger és Tomonaga Sinicsiró variációs módszere. Dyson ekkor vezetett be egy operátort, melyet később róla neveztek el.
1957-től 1961-ig az Orion terven dolgozott, ami nukleáris impulzushajtás segítségével tett űrutazást javasolt. Egy prototípus elkészült a demonstráció kedvéért, ami hagyományos robbanóanyagokat használt, de a nukleáris fegyvereket a világűrben tiltó egyezmény miatt a tervet feladták.
1977-ben a Princetonon az ő irányítása alatt írta John Aristotle Phillips, az Atombomba Kölyök félévi dolgozatát, amiben a nyilvánosan elérhető információk alapján leírta egy működőképes atombomba tervét. Az ügyben FBI-vizsgálat is folyt.
Díjai, kitüntetései[szerkesztés]
- Lorentz-érem 1966-ban
- Max Planck-érem 1969-ben
- Enrico Fermi-díj 1993-ban
- Templeton-díj 2000-ben
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Internet Speculative Fiction Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Babelio (francia nyelven)
- ↑ Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. augusztus 12.)
- ↑ Renowned Mathematician And Physicist Freeman Dyson Has Died At Age 96. Maine Public Broadcasting Network, 2020. február 28. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
- ↑ Freeman Dyson Dies at 96; Wrestled With Questions of Physics and Morality, 2020. február 28. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
- ↑ Muere a los 96 años el legendario físico y matemático Freeman Dyson. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
- ↑ a b c d e f g h MacTutor History of Mathematics archive
- ↑ Freeman Dyson. Royal Society
- ↑ Dannie Heineman Prize for Mathematical Physics. Amerikai Fizikai Társaság. (Hozzáférés: 2018. október 6.)
- ↑ https://harveypz.net.technion.ac.il/harvey-prize-laureates/
- ↑ https://www.aps.org/programs/honors/prizes/burton.cfm, 2022. február 18.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
|
