Freeman Dyson

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Freeman Dyson
Freeman Dyson San Franciscoban 2005-ben (Fotó: Jacob Appelbaum)
Freeman Dyson San Franciscoban 2005-ben (Fotó: Jacob Appelbaum)
SzületettFreeman John Dyson[1]
1923. december 15.[2][3][4][5]
Crowthorne[6]
Elhunyt2020. február 28. (96 évesen)[7][8]
Princeton[9][1]
Állampolgársága
HázastársaVerena Huber-Dyson (1950–1958)[1]
Gyermekei
SzüleiMildred Atkey
George Dyson
Foglalkozása
Iskolái
  • Winchester College (1928–1932)
  • Twyford School (1932–1936)
  • Winchester College (1936–1941)
  • Trinity College (1941–1945)
  • Cambridge-i Egyetem (–1946)
Kitüntetései
  • honorary doctor of Yeshiva University
  • a Princetoni Egyetem díszdoktora
  • a Glasgow-i Egyetem díszdoktora
  • Harkness Fellowship (1947)
  • Royal Society tagja (1952)[10]
  • Dannie Heineman Prize for Mathematical Physics (1965)[11]
  • Lorentz-medál (1966)[1]
  • Hughes-érem (1968)[1]
  • Max Planck-érem (1969)[1]
  • J. Robert Oppenheimer Memorial Prize (1970)
  • Josiah Willard Gibbs Lectureship (1972)[1]
  • Harvey-díj (1977)[12]
  • fizikai Wolf-díj (1981)
  • Andrew Gemant Award (1988)[13]
  • Matteucci-érem (1989)
  • Oersted Medal (1991)[14]
  • Enrico Fermi-díj (1993)[1]
  • Joseph A. Burton Forum Award (1998)[15]
  • Templeton-díj (2000)[1]
  • Pomeranchuk Prize (2003)
  • Great Immigrants Award (2007)[16]
  • Henri Poincaré-díj (2012)
Halál okazuhanás okozta halál

A Wikimédia Commons tartalmaz Freeman Dyson témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Freeman John Dyson (Crawthorne, Berkshire, Anglia, 1923. december 15.Princeton, New Jersey, 2020. február 28.) angol születésű amerikai fizikus és matematikus, a kvantum-elektrodinamika, nukleáris fegyverek és politika, futurizmus, science fiction, a földönkívüli értelem keresése (SETI) területén alkotott.

Családja[szerkesztés]

Apja George Dyson neves angol zeneszerző. Felesége Imme Dyson. Hat gyermeke született. Az egyik Esther Dyson, neves digitális technológiai tanácsadó. Fia, George Dyson tudomány- és technikatörténész.

Életrajza[szerkesztés]

Dyson a második világháborúban a Brit Bombázó Parancsnokság értékelőjeként dolgozott. A háború után a Cambridge-i Egyetemen szerzett BA fokozatot matematikából és 1946-tól 1949-ig a Trinity College munkatársa volt. 1947-ben az Egyesült Államokba költözött, a Cornell Egyetem ösztöndíjasaként, ahol 1951-ben fizikaprofesszor lett PhD nélkül. 1952-ben a Royal Society tagjává választotta. 1953-ban állást kapott Princetonban az Institute for Advanced Study-n. 1957-ben lett honosított amerikai állampolgár.

A háború utáni években Dyson mutatta meg, hogy a kvantum-elektrodinamika két akkor létező formalizmusa ekvivalens. Az egyik Richard Feynman útintegrál megfogalmazása, a másik Julian Schwinger és Tomonaga Sinicsiró variációs módszere. Dyson ekkor vezetett be egy operátort, melyet később róla neveztek el.

1957-től 1961-ig az Orion terven dolgozott, ami nukleáris impulzushajtás segítségével tett űrutazást javasolt. Egy prototípus elkészült a demonstráció kedvéért, ami hagyományos robbanóanyagokat használt, de a nukleáris fegyvereket a világűrben tiltó egyezmény miatt a tervet feladták.

1977-ben a Princetonon az ő irányítása alatt írta John Aristotle Phillips, az Atombomba Kölyök félévi dolgozatát, amiben a nyilvánosan elérhető információk alapján leírta egy működőképes atombomba tervét. Az ügyben FBI-vizsgálat is folyt.

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]