Freeman Dyson

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Freeman Dyson
Freeman Dyson San Franciscoban 2005-ben (Fotó: Jacob Appelbaum)
Freeman Dyson San Franciscoban 2005-ben (Fotó: Jacob Appelbaum)
Született 1923. december 15. (95 éves)[1][2][3]
Crowthorne[4]
Állampolgársága
Házastársa Verena Huber-Dyson
Gyermekei
SzüleiGeorge Dyson
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
  • Pomeranchuk Prize
  • a Princetoni Egyetem díszdoktora
  • a Glasgow-i Egyetem díszdoktora
  • Dannie Heineman Prize for Mathematical Physics (1965)[5]
  • Lorentz-medál (1966)
  • Hughes-érem (1968)
  • Max Planck-érem (1969)
  • J. Robert Oppenheimer Memorial Prize (1970)
  • Josiah Willard Gibbs Lectureship (1972)
  • Harvey-díj (1977)[6]
  • Fizikai Wolf-díj (1981)
  • Matteucci-érem (1989)
  • Oersted Medal (1991)
  • Enrico Fermi-díj (1993)
  • Templeton-díj (2000)
  • Henri Poincaré-díj (2012)

A Wikimédia Commons tartalmaz Freeman Dyson témájú médiaállományokat.

Freeman John Dyson (Crawthorne, Berkshire, Anglia, 1923. december 15. –) angol születésű amerikai fizikus és matematikus, a kvantum-elektrodinamika, nukleáris fegyverek és politika, futurizmus, science fiction, a földönkívüli értelem keresése (SETI) területén alkotott.

Családja[szerkesztés]

Apja George Dyson neves angol zeneszerző. Felesége Imme Dyson. Hat gyermeke született. Az egyik Esther Dyson, neves digitális technológiai tanácsadó. Fia, George Dyson tudomány- és technikatörténész.

Életrajza[szerkesztés]

Dyson a második világháborúban a Brit Bombázó Parancsnokság értékelőjeként dolgozott. A háború után a Cambridge-i Egyetemen szerzett BA fokozatot matematikából és 1946-tól 1949-ig a Trinity College munkatársa volt. 1947-ben az Egyesült Államokba költözött, a Cornell Egyetem ösztöndíjasaként, ahol 1951-ben fizikaprofesszor lett PhD nélkül. 1952-ben a Royal Society tagjává választotta. 1953-ban állást kapott Princetonban az Institute for Advanced Study-n. 1957-ben lett honosított amerikai állampolgár.

A háború utáni években Dyson mutatta meg, hogy a kvantum-elektrodinamika két akkor létező formalizmusa ekvivalens. Az egyik Richard Feynman útintegrál megfogalmazása, a másik Julian Schwinger és Tomonaga Sinicsiró variációs módszere. Dyson ekkor vezetett be egy operátort, melyet később róla neveztek el.

1957-től 1961-ig az Orion Terven dolgozott, ami nukleáris impulzushajtás segítségével tett űrutazást javasolt. Egy prototípus elkészült a demonstráció kedvéért, ami hagyományos robbanóanyagokat használt, de a nukleáris fegyvereket a világűrben tiltó egyezmény miatt a tervet feladták.

1977-ben a Princetonon az ő irányítása alatt írta John Aristotle Phillips, az Atombomba Kölyök félévi dolgozatát, amiben a nyilvánosan elérhető információk alapján leírta egy működőképes atombomba tervét. Az ügyben FBI-vizsgálat is folyt.

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  2. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Internet Speculative Fiction Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. augusztus 12.)
  5. http://www.aps.org/programs/honors/prizes/heineman.cfm, 2018. október 6.
  6. https://harveypz.net.technion.ac.il/harvey-prize-laureates/

Külső hivatkozások[szerkesztés]