Ugrás a tartalomhoz

Freeman Dyson

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Freeman Dyson
Freeman Dyson San Franciscoban 2005-ben (Fotó: Jacob Appelbaum)
Freeman Dyson San Franciscoban 2005-ben (Fotó: Jacob Appelbaum)
SzületettFreeman John Dyson[1]
1923. december 15.[2][3][4][5]
Crowthorne[6]
Elhunyt2020. február 28. (96 évesen)[7][8]
Princeton[9][1]
Állampolgársága
HázastársaVerena Huber-Dyson (1950–1958)[1]
Gyermekei
SzüleiMildred Atkey
George Dyson
Foglalkozása
Iskolái
  • Winchester College (1928–1932)
  • Twyford School (1932–1936)
  • Winchester College (1936–1941)
  • Trinity College (1941–1945)
  • Cambridge-i Egyetem (–1946)
Kitüntetései
  • honorary doctor of Yeshiva University
  • a Princetoni Egyetem díszdoktora
  • a Glasgow-i Egyetem díszdoktora
  • Harkness Fellowship (1947)
  • a Royal Society tagja (1952)[10]
  • Dannie Heineman Prize for Mathematical Physics (1965)[11]
  • Lorentz-medál (1966)[1]
  • Hughes-érem (1968)[1]
  • Max Planck-érem (1969)[1]
  • J. Robert Oppenheimer Memorial Prize (1970)
  • Josiah Willard Gibbs Lectureship (1972)[1]
  • Harvey-díj (1977)[12]
  • fizikai Wolf-díj (1981)[13]
  • Andrew Gemant Award (1988)[14]
  • Matteucci-érem (1989)
  • Oersted Medal (1991)[15]
  • Enrico Fermi-díj (1993)[1]
  • Joseph A. Burton Forum Award (1998)[16]
  • Templeton-díj (2000)[1]
  • Pomeranchuk Prize (2003)
  • Great Immigrants Award (2007)[17]
  • Henri Poincaré-díj (2012)
Halál okazuhanás okozta halál

A Wikimédia Commons tartalmaz Freeman Dyson témájú médiaállományokat.

Freeman John Dyson (Crawthorne, Berkshire, Anglia, 1923. december 15.Princeton, New Jersey, 2020. február 28.) angol születésű amerikai fizikus és matematikus, a kvantum-elektrodinamika, nukleáris fegyverek és politika, futurizmus, science fiction, a földönkívüli értelem keresése (SETI) területén alkotott.

Családja

[szerkesztés]

Apja George Dyson neves angol zeneszerző. Felesége Imme Dyson. Hat gyermeke született. Az egyik Esther Dyson, neves digitális technológiai tanácsadó. Fia, George Dyson tudomány- és technikatörténész.

Életrajza

[szerkesztés]

Dyson a második világháborúban a Brit Bombázó Parancsnokság értékelőjeként dolgozott. A háború után a Cambridge-i Egyetemen szerzett BA fokozatot matematikából és 1946-tól 1949-ig a Trinity College munkatársa volt. 1947-ben az Egyesült Államokba költözött, a Cornell Egyetem ösztöndíjasaként, ahol 1951-ben fizikaprofesszor lett PhD nélkül. 1952-ben a Royal Society tagjává választotta. 1953-ban állást kapott Princetonban az Institute for Advanced Study-n. 1957-ben lett honosított amerikai állampolgár.

A háború utáni években Dyson mutatta meg, hogy a kvantum-elektrodinamika két akkor létező formalizmusa ekvivalens. Az egyik Richard Feynman útintegrál megfogalmazása, a másik Julian Schwinger és Tomonaga Sinicsiró variációs módszere. Dyson ekkor vezetett be egy operátort, melyet később róla neveztek el.

1957-től 1961-ig az Orion terven dolgozott, ami nukleáris impulzushajtás segítségével tett űrutazást javasolt. Egy prototípus elkészült a demonstráció kedvéért, ami hagyományos robbanóanyagokat használt, de a nukleáris fegyvereket a világűrben tiltó egyezmény miatt a tervet feladták.

1977-ben a Princetonon az ő irányítása alatt írta John Aristotle Phillips, az Atombomba Kölyök félévi dolgozatát, amiben a nyilvánosan elérhető információk alapján leírta egy működőképes atombomba tervét. Az ügyben FBI-vizsgálat is folyt.

Díjai, kitüntetései

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Robbert Dijkgraaf: Freeman J. Dyson 1923–2020: Legendary physicist, writer, and fearless intellectual explorer. In: PNAS. 117. évfolyam, 2020. 24. szám, 13186–13187. o., doi:10.1073/pnas.2008909117.
  • David Kaiser (szerk.): „Well, Doc, You're In.“ Freeman Dyson's Journey through the Universe. MIT Press, 2022, ISBN 978-0-262-04734-0.
  • Dwight Neuenschwander (serk.): Dear Professor Dyson. World Scientific, 2016 (Diákok levelei Dysonnak és válaszai).
  • Wolfgang Neuhaus: Eine kurze Zukunftsgeschichte der Technologie. Die Wissenschaftsliteratur des Freeman Dyson. In: Sascha Mamczak, Wolfgang Jeschke (szerk.): Das Science Fiction Jahr 2004. München 2004, ISBN 3-453-87896-5, 485–501. oldal
  • Phillip F. Schewe: Maverick Genius: The Pioneering Odyssey of Freeman Dyson. Thomas Dunn Books, New York City 2013, ISBN 978-0-312-64235-8.[18]
  • Silvan S. Schweber: QED and the men who made it. Princeton University Press, Princeton 1994, ISBN 978-0-691-03685-4
  • Frank Wilczek: Freeman Dyson (1923–2020). In: Science. 368. évfolyam, 6492. szám, 2020. 715. o., doi:10.1126/science.abb8579.


Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d e f g h i MacTutor History of Mathematics archive
  2. MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  3. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ISFDB (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Babelio (francia nyelven)
  6. Integrált katalógustár (Németotszág) (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. augusztus 12.)
  7. Renowned Mathematician And Physicist Freeman Dyson Has Died At Age 96. Maine Public Broadcasting Network, 2020. február 28. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  8. Freeman Dyson Dies at 96; Wrestled With Questions of Physics and Morality, 2020. február 28. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  9. Muere a los 96 años el legendario físico y matemático Freeman Dyson. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  10. Freeman Dyson (brit angol nyelven)
  11. Dannie Heineman Prize for Mathematical Physics. Amerikai Fizikai Társaság. (Hozzáférés: 2018. október 6.)
  12. https://harveypz.net.technion.ac.il/harvey-prize-laureates/
  13. https://wolffund.org.il/freeman-j-dyson/
  14. https://www.aip.org/aip/awards/gemant-award/freeman-dyson
  15. https://www.aapt.org/programs/awards/oersted.cfm
  16. https://www.aps.org/programs/honors/prizes/burton.cfm, 2022. február 18.
  17. https://www.carnegie.org/awards/great-immigrants/2007-great-immigrants/
  18. Tun, was man tun will. In: FAZ. 25. April 2013, S. 28.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]