A Német-római Birodalom államai
Megjelenés
Az alábbiakban a Német-római Birodalom államai állnak sorrendben. A táblázat tartalmazza az összes olyan államalakulatot, amely a császárság területén valaha létezett. Az alábbiakban valószínűleg nem a teljes lista szerepel, hiszen azt a közel ezeréves történelemmel rendelkező birodalom esetében szinte lehetetlen felsorolni. Az alábbiakban mégis a lehető legpontosabb lista látható.
A lista főként a császár közvetlen hűbérbirtokaiból tevődött össze, de vannak kivételek is.
Jelmagyarázat
[szerkesztés]A következő tábla rövidítéseket tartalmaz, amelyek a Körzet illetve a Ház oszlopok rövidítéseit magyarázzák.
- A körzetek az 1512-ben véglegesen kialakított császári körzetekre utalnak.
- A ház az adott államalakulat vezetőjének a Reichstagban betöltött méltóságát jelzi.
Körzetek | Ház | ||
---|---|---|---|
AU | Ausztriai körzet | VT | Választófejedelmek Tanácsa |
BAJ | Bajor körzet | KL | A Hercegek Házának klerikus része (egyéni szavazati jog) |
BURG | Burgundiai körzet | VI | A Hercegek Házának világi része (egyéni szavazati jog) |
RAJN | Rajna-vidéki körzet | RF | Rajna-vidéki főpapság (Hercegek Háza, kollektív szavazat) |
FRANK | Frankóniai körzet | SF | Svábföldi főpapság (Hercegek Háza, kollektív szavazat) |
ARV | Alsó-Rajna és vesztfáliai körzet | FG | Frankóniai grófok (Hercegek Háza, kollektív szavazat) |
ASz | Alsó-szászországi körzet | SG | Svábföldi grófok (Hercegek Háza, kollektív szavazat) |
FR | Felső-rajnai körzet | VG | Vesztfáliai grófok (Hercegek Háza, kollektív szavazat) |
FSz | Felső-szászországi körzet | WG | Wetteraui grófok (Hercegek Háza, kollektív szavazat) |
SVÁB | Sváb körzet | RV | Rajna-vidéki szabad császári városok |
Nincs | Azon államok, amelyek nem tartoznak körzetekhez | SV | Svábföldi szabad császári városok |
Tartalom
[szerkesztés]A Á B C Cs D Dz Dzs E É F G Gy H I Í J K L Ly M N Ny O Ó Ö Ő P Q R S Sz T Ty U Ú Ü Ű V W X Y Z Zs
A
[szerkesztés]Név | Államforma | Körzet | Ház | Alapítva | Megjegyzés |
---|---|---|---|---|---|
Aach | Uradalom | ||||
Aachen | Császári Város | ARV | RV | 1306 | 1801-ben Franciaországhoz csatolták |
Aalen | Császári Város | SVÁB | SV | 1360 körül | 1803-ban a Württembergi Hercegséghez csatolták |
Aalst (Flandria császári része) | Grófság | 1056/1059-től császári hűbérbirtok | |||
Aarberg | Grófság | ||||
Abensberg | Grófság | ||||
Adendorf | 1711-től grófság Eredetileg uradalom volt; 1653-ban emelték bárói rangra |
1554 PSaffig-Olbrückről vált le |
1806-ban hercegi rangra emelték, Leyeni Hercegség néven | ||
Ahr | Grófság | nincs | 1107 | 1210-ben a Nürburgi Grófság elfoglalta | |
Aichen | Uradalom | 1323 A Hohenrechbergi Uradalomról vált le |
Többször felosztották; 1738-ban a fennmaradt részeket az Ostenbergi Uradalom annektálta | ||
Albeck | Uradalom | nincs | 1383-ban Ulmhoz csatolták | ||
Aletzheim | Grófság | 1439 A Pappenheimi Uradalomról vált le |
1697-ben a Pappenheimi Grófság annektálta | ||
Allersberg | Uradalom | nincs | 1343 A Wolfsteini Uradalomról vált le |
1474-ben a Sulzburgi Uradalom elfoglalta | |
Alpheim | Grófság | 1465 A Neuenahri Grófságról vált le |
1589-ben a Moersi Grófsághoz csatolták | ||
Alt-Bruchhausen | Grófság | nincs | 1234 A Bruchhauseni Grófságból vált ki |
1338-ban annektálta a Hoyai Grófság | |
Alt-Eberstein | Grófság | nincs | 1207 Usgauról vált le |
A Neu-Ebersteini Grófság foglalta el 1283ban | |
Alt-Katzenelnbogen | Grófság | nincs | 1245 A Katzenelnbogeni Tartománygrófságról vált le |
1403-ban a Neu-Katzenelnbogeni Grófság része lett | |
Altena | Grófság | nincs | 10. század | 1160-ban a Bergi Grófsággal egybeolvadva alkotta Altona-Berget; 1180-ban ismét Altona néven élt tovább majd 1249-ben a Marki Grófsággal olvadt össze | |
Altena-Berg | Grófság | nincs | 1160 Altena és a Bergi Grófság összeolvadásából alakult meg |
1180-ban Altena néven vált ismertté | |
Altensteig | Uradalom | ||||
Andechs | Grófság | ||||
Andelfingen | Uradalom | ||||
Anhalt | 1218-tól hercegség 1212-től grófság volt |
FSz | VI | 1173 A Szász Hercegségről vált le |
1252-ben három hercegségre esett szét: Anhalt-Ascherslebenre, Anhalt-Bernburgra és Anhalt-Zerbstre; 1570-ben újraegyesült; 1603-ban végül öt hercegségre bomlott: Anhalt-Bernburgra, Anhalt-Dessaura, Anhalt-Köthenre, Anhalt-Plötzkaura és Anhalt-Zerbstre |
Anhalt-Aschersleben | Hercegség | FSz | VI | 1252 Az Anhlati Hercegség felbomlásakor alakult meg |
1322-ben a Halberstadti Püspökség annektálta |
Anhalt-Bernburg | Hercegség | FSz | VI | 1252 Az Anhalti Hercegség felbomlásakor alakult meg |
1468-ban Anhalt-Zerbst foglalta el; 1603-ban újraalakult, amikor az Anhalti Hercegséget ismét felosztották |
Anhalt-Bernburg-Schaumburg-Hoym | Hercegség | FSz | VI | 1727 A Holzapfeli Grófság és az Anhalt-Zeitz-Hoymi Hercegség összeolvadásából alakult meg |
|
Anhalt-Dessau | Hercegség | FSz | VI | 1396 Az Anhalt-Zerbsti Hercegség felosztásakor alakult meg |
1561-ben az Anhalt-Zerbsti Hercegség elfoglalta; 1603-ban az Anhalti Hercegség felosztásakor újraalakult |
Anhalt-Dornburg | Hercegség | FSz | VI | 1667 Az Anhalt-Zerbsti Hercegségről vált le |
1742-ben az Anhalt-Zerbsti Hercegség annektálta |
Anhalt-Harzgerode | Hercegség | FSz | VI | 1635 Az Anhalt-Bernburgi Hercegségről vált le |
1709-ben az Anhalt-Bernburgi Hercegség elfoglalta |
Anhalt-Köthen | Hercegség | FSz | VI | 1396 Az Anhalt-Zerbsti Hercegségről vált le |
1552-ben az Anhalt-Dessaui Hercegség annektálta; 1603-ban Anhalt feloisztásakor újraalakult |
Anhalt-Mühlingen | Hercegség | FSz | VI | 1667 Az Anhalt-Zerbsti Hercegségről vált le |
1714-ben az Anhalt-Zerbsti Hercegség annektálta |
Anhalt-Pless | Hercegség | FSz | VI | 1755 Az Anhalt-Kötheni Hercegségről vált le |
|
Anhalt-Plötzkau | Hercegség | FSz | VI | 1544 Az Anhalt-Dessaui Hercegségről vált le |
1553-ban az Anhalt-Zerbsti Hercegség annektálta; 1603-ban Anhalt felosztásánál újraalakult; 1665-ben az Anhalt-Kötheni Hercegség része lett |
Anhalt-Zeitz-Hoym | Hercegség | FSz | VI | 1718 Az Anhalt-Bernburgi Hercegségből vált ki |
1727-ben a Holzapfeli Grófsággal egybeolvadva alkotta meg az Anhalt-Bernburg-Schaumburg-Hoymi Hercegséget |
Anhalt-Zerbst | Hercegség | FSz | VI | 1252 Az Anhalti Hercegségről vált le |
1396-ban felbomlott azAnhalt-Dessaui és az Anhalt-Kötheni Hercegségre; 1544-ben újraalakult az Anhalt-Dessaui Hercegség felosztásánál; 1796-ban az Anhalt-Dessaui Hercegség annektálta |
Anholt | Uradalom | ARV | |||
Ansbach - lásd "Brandenburg-Ansbach" |
|||||
Antwerpen | Őrgrófság | BURG | |||
Appenzell | Császári völgység | 1507-ben vált le a Sankt Galleni Apátságról | 1597-ben Appenzell Innerrhoden és Appenzell Ausserrhoden részekre bomlott | ||
Appenzell Ausserrhoden | Császári völgység | 1597-ben Appenzell felbomlásával alakult meg | 1648-ban a Svájci Konföderáció részeként kivált a birodalomból | ||
Appenzell Innerrhoden | Császári Völgység | 1597-ben Appenzell felbomlásával alakult meg | 1648-ban a Svájci Konföderáció részeként kivált a birodalomból | ||
Arenberg | 1644-től hercegség Eredetileg grófság; 1576-ban emelték herceg-grófi rangra |
RAJN | VI | 1177 körül | |
Arlon | Grófság | nem volt | 950 | 1221-ben a Limburgi Hercegség része lett | |
Arnsberg | Grófság | ||||
Artois | Grófság | BURG | |||
Aschaffenburg | Hercegség | 1803 | |||
Auersperg | 1653-tól hercegség Előtte grófság |
SVÁB | SV | ||
Auersperg-Schönfeldscher | Hercegség | 1795 Az Auerspergi Hercegség felbomlásából alakult |
|||
Auersperg-Zweig | Hercegség | 1795 Az Auerspergi Hercegség felbomlásakor alakult |
|||
Augsburg | Püspökség | SVÁB | KL | 888 körül | 1803-ban Bajorország annektálta |
Augsburg | Császári város | SVÁB | SV | 1276 | 1806-ban Bajorország elfoglalta |
Ausztria | A 15. századtól főhercegség Eredetileg őrgrófság; 1155-ben emelték hercegi rangra |
AU | VI | 960 |
B
[szerkesztés]Név | Államforma | Körzet | Ház | Alapítva | Megjegyzések |
---|---|---|---|---|---|
Baar | Tartománygrófság | SVÁB | |||
Babenhausen-Mindelheim-Cellmünz | Uradalom | 1432-ben alakult Staufeneck-Babenhausen felosztásakor | 1487-ben Frundsburg és Kronburg között lett felosztva | ||
Baden | 1112-től őrgrófság, és 1803-tól választófejedelemség | SVÁB | VI | 960 körül | 1190-ben Baden-Baden és Baden-Hachberg részekre lett felosztva 1771-ben újraalakult |
Baden-Baden | Őrgrófság | SVÁB | VI | 1190-ben alakult Baden felosztásakor | 1335-ben Baden-Eberstein és Baden-Pforzheim között lett felosztva |
Baden-Baden | Őrgrófság | SVÁB | VI | 1348-ban Baden-Pforzheim felosztásakor alakult meg | 1771-ben Baden-Durlachra szállt örökség révén |
Baden-Durlach | Őrgrófság | SVÁB | VI | 1515-ben Baden-Baden felbomlásakor alakult meg | 1771-ben a Baden-Badeni vonal örökölte |
Baden-Eberstein | Őrgrófság | 1291-ben Baden-Baden felbomlásakor alakult | 1353-ban Baden-Pforzheim annektálta | ||
Baden-Hochberg | Őrgrófság | SVÁB | 1190-ben Baden felbomlásakor alakult | 1415-ben Baden-Baden annektálta | |
Baden-Pforzheim | Őrgrófság | 1291-ben Baden-Baden felbomlásakor alakult | 1361-ben Baden-Baden elfoglalta | ||
Baden-Rodemachern | Őrgrófság | 1537-ben Baden-Baden felbomlásakor alakult | 1666-ban Baden-Baden annektálta | ||
Badenweiler | Uradalom | ||||
Baindt | Apátság | SVÁB | |||
Bajor-Ingolstadt | Hercegség | 1392-ben alakult meg Bajor-Landshut felbomlásával | 1445-ben Bajorország-München annektálta | ||
Bajor-Landshut | Hercegség | 1353-ban alakult meg Alsó-Bajorország felbomlásakor | 1503-ban Bajorország-München annektálta | ||
Bajorország | Hercegség, és 1623-tól választófejedelemség | BAJ | VT | 6. század | |
Bajorország-München | Hercegség | 1392-ben alakult meg Bajor-Landshut felbomlásakor | 1505-ben nevét Bajor Hercegségre változtatta | ||
Bajorország-Naumburg | Uradalom | 1316-ban Querfurt felbomlásakor alakult meg | 1496-ban Mansfeld elfoglalta | ||
Bajor-Straubing | Hercegség | 1353-ban Alsó-Bajorország felbomlásakor alakult meg | 1425-ben Bajor-Ingolstadt, Bajor-Landshut és Bajorország-München között lett felosztva | ||
Bamberg | Püspökség | FRANK | KL | 1007 | 1802-ben Bajorország annektálta |
Bar | Hercegség Eredetileg grófság |
FR | 1508-ban Lotaringia örökölte | ||
Barby | Grófság | FSz | 1497 | Többször felbomlott Végül a részeket Anhalt, Brandenburg és Szászország annektálta | |
Bassenheim | Uradalom | ||||
Bayreuth - lásd "Brandenburg-Bayreuth" |
|||||
Bázel | Püspökség | FR | KL | 999 | 1579-ben csatlakozott a Svájci Konföderáció szövetségéhez |
Bázel | Szabad város | nincs | 1501-ben csatlakozott a Svájci Konföderációhoz | ||
Bedburg | Grófság | 1465-ben Neuenahr felosztásakor alakult meg | 1519-ben Mörs annektálta | ||
Beichlingen | Uradalom | 1144 | Többször felosztották. 1567-ben Gleichen része lett | ||
Beilstein | Uradalom | ||||
Belfort | Törvényi hatókör | ||||
Benevento | Hercegség | 6. század | 1053-ban a pápai állam része lett | ||
Bentheim | Grófság | ARV | VG | 1050 | 1277-ben Bentheim-Tecklenburg és Bentheim-Bentheim részekre bomlott |
Bentheim-Bentheim | Grófság | ||||
Bentheim-Steinfurt | Grófság | ARV | VG | 1454 A Bentheim-Bentheimi Grófságról szakadt el |
1806-ban Poroszország annektálta |
Bentheim-Tecklenburg | Grófság | ||||
Berchtesgaden | Polgármesterség | BAJ | 1491 | 1803-ban Salzburg része lett 1805-ben Ausztria foglalta el | |
Berg | 1380-tól hercegség Eredetileg grófság |
ARV | VI | 1093 | 1614 Pfalz-Neuburg része |
Bern | Császári város | 1218-ban vált le Zähringenről | 1353-ban Svájc egyik kantonja lett; 1648-ban levált a birodalomról | ||
Besançon | Érsekség | KL | 1792-ben Franciaország annektálta | ||
Besançon | Császári város | BURG | 1648-ban a Burgundiai Grófság foglalta el | ||
Biberach an der Riss | Császári város | SVÁB | SV | 1180 | 1803-ban Württemberg része lett |
Billungenmark | Őrgrófság | 928 | 983-ban a Bodrich család hódította meg | ||
Bilstein | Grófság | 1073 | 1303-ban Hessen annektálta | ||
Bitburg | Apátság | ||||
Blamont | Uradalom | ||||
Blankenburg | Hercegség | ASz | 1082 körül | 1368-ban Regenstein birtoka lett | |
Blankenheim | Grófság | 1149-ben Blankenheim-Schleiden felosztásakor alakult meg | 1803-ban Franciaország része lett | ||
Blankenheim és Gerolstein | Grófság | ARV | 1488-ban alakult meg Blankenheim felosztásakor | 1533-ban Blankenheim és Gerolstein valamint Bettingen részekre bomlott | |
Blankenheim-Schleiden | Uradalom | 1115 körül | 1149-ben alakult meg Blankenheim és Schleiden felbomlásakor | ||
Blumenegg | Uradalom | ||||
Bonndorf | Grófság | SVÁB | |||
Bopfingen | Császári város | SVÁB | SV | 1250 körül | 1803-ban Württemberg annektálta |
Boroszló | Püspökség | ||||
Boroszló | Hercegség | ||||
Bouillon | Grófság | 959; 1496; 1559 | 1095-ben és 1522-ben Liége elfoglalta. 1552-ben, majd 1676-ban Franciaország annektálta | ||
Brabant | 1085/1086-tól tartománygrófsága, 1183/1184-től hercegség | BURG | VI | 1430-ban a Burgundiai Hercegséghez került | |
Brandenburg | Őrgrófság, és 1355-től választófejedelemség | FSz | VT | 1157 Eredetileg Nordmark néven alakult meg |
|
Brandenburg | Püspökség | FSz | KL | 949 | 1569-ben Brandenburg foglalta el |
Brandenburg-Ansbach | Őrgrófság | FRANK | VI | 1440-ben alakult meg Nürnberg felbomlásakor | 1791-ben Brandenburghoz került |
Brandenburg-Bayreuth | Őrgrófság | FRANK | VI | 1440-ben alakult meg Nürnberg felbomlásakor | 1769-ben Brandenburg-Ansbach része lett |
Brandenburg-Kulmbach | Őrgrófság | 1655-ben Brandenburg-Bayreuth felbomlásakor alakult meg | 1726-ban Brandenburg-Bayreuth annektálta | ||
Brakel | Császári város | ARV | RV | A Paderborni Püspökség birtoka lett | |
Brauneck | Grófság | 1230-ban jött létre Hohenlohe felbomlásakor | Többször is felbomlott. Végül 1448-ban Hohenlohe elfoglalta | ||
Bregenz | Grófság | SVÁB | SV | 950 | 1180-ban Tübingen majd Montfort foglalta el 1458-ban Ausztria része lett 1782-ben Bajorország annektálta |
Brehna | Grófság | ||||
Breisgau | Grófság | nincs | SV | 771 | 1077-ben Zähringen annektálta |
Breisgau | Hercegség | AU | SV | 1801 | 1803-ban újraalakult Breisgau-Modena néven |
Breisgau-Modena | Hercegség | AU | SV | 1803 | 1805-ben Baden és Württemberg között lett felosztva |
Breiteneck | Uradalom | BAJ | |||
Bréma | Érsekség | ASz | KL | 787 | 1648-ban Svédország birtoka lett, hercegséggé tették meg |
Bréma | Hercegség | ASz | 1648 A Brémai Érsekség világiasított változata |
Eredetileg Svédország birtoka, majd 1719*ben Hannoveré lett | |
Bréma | Császári város | ASz | RV | 1202 | |
Brena | Báróság | 1156 | 1290-ben Szász-Wittenburg része lett | ||
Bretzenheim | Hercegség | FR | 1790-ben alapította a Wittelsbach-Bretzenheim család | 1802-ben Hessen-Darmstadt foglalta el 1804-ben a déli részeket Ausztria annektálta | |
Brieg | Hercegség | ||||
Brixen | Püspökség | AU | KL | 1179 | 1803-ban az osztrák kézen lévő Krajna annektálta |
Bruchhausen | Grófság | 1199 | 1234-ben felbomlott 1388-ban a Hoyai Grófság része lett | ||
Bruchsal és Odenheim | Apátság | ||||
Braunschweig-Lüneburg | 1235-től hercegség Eredetileg grófság |
1139-ben Szászország felbomlásakor jött létre | 1267-ben Braunschweig-Braunschweig és Braunschweig-Lüneburg részekre bomlott | ||
Braunsschweig-Braunschweig | Hercegség | 1252-ben Braunschweig felbomlásakor jött létre | Braunschweig-Göttingen és Braunschweig-Grubenhagen között lett felosztva | ||
Braunschweig-Calenberg-Göttingen | Hercegség | 1641-ben Braunschweig-Lüneburg felbomlásával jött létre | 1692-ben ez az állam lett a Hannoveri választófejedelemség | ||
Braunschweig-Celle | Hercegség | 1527-ben Braunschweig-Lüneburg felbomlásával jött létre | 1569-ben felbomlott | ||
Braunschweig-Celle | Hercegség | 1641-ben Braunschweig-Lüneburg felbomlásával jött létre | 1705-ben Hannover annektálta | ||
Braunschweig-Göttingen | Hercegség | 1279-ben jött létre Braunschweig-Braunschweig felbomlásakor | 1442-ben Braunschweig-Wolfenbüttel annektálta | ||
Braunschweig-Grubenhagen | Hercegség | ASz | 1279-ben Braunschweig-Braunschweig felbomlásakor jött létre | 1526-ban Braunschweig-Osterode annektálta | |
Braunsweig-Lüneburg | Hercegség | ASz | VI | 1252-ben Braunschweig felbomlásakor alakult | 1527-ben feloszlott |
Braunschweig-Lüneburg | Hercegség | ASz | VI | 1569-ben Braunschweig-Celle felbomlásakor alakult meg | 1641-ben Braunschweig-Calenberg-Göttingen és Braunschweig-Celle részekre bomlott |
Braunschweig-Osterode | Hercegség | 1322-ben Braunschweig-Grubenhagen felbomlásával jött létre | 1596-ban Braunschweig-Lüneburg annektálta | ||
Braunschweig-Wolfenbüttel | Hercegség | ASz | VI | 1345-ben Braunschweig-Göttingen felbomlásakor alakult meg | |
Buchau | Apátság | SVÁB | |||
Buchau | Császári város | SVÁB | SV | 1250 körül | |
Buchhorn | Császári város | SVÁB | SV | 1089 | |
Burgau | Őrgrófság | ||||
Burgbrohl | Uradalom | 1451-ben Saffig felbomlásakor alakult meg | 1533-ban Saffig-Olbrück annektálta | ||
Burgundia ("Franche Comté") |
Grófság | BURG | VI | 1127 | 1330-ban Burgundiai Hercegség néven él tovább; 1678-ban Franciaország annektálta |
Bürresheim | Uradalom | ||||
Burtscheid | Apátság | ||||
Butzweiler | Uradalom | ||||
Buxheim | Apátság |
C
[szerkesztés]Név | Államforma | Körzet | Ház | Alapítva | Megjegyzések |
---|---|---|---|---|---|
Calvelage | Grófság | 1072 | 1170-ben Ravensburg annektálta. | ||
Calw | Grófság | ||||
Cambrai | Püspökség | ARV | |||
Cambrai | Császári Város | BURG | 1677-ben Franciaország elfoglalta. | ||
Castell | Grófság | FRANK | 1200 | 1597-ben Castell-Remlingen és Castell-Rüdenhausen része lett | |
Castell | Grófság | 1709-ben Castell-Castellból vált ki | 1772-ben Castell-Castell visszafoglalta | ||
Castell-Castell | Grófság | 1668-ban Castell-Remlingenből vált ki | |||
Castell-Remlingen | Grófság | 1597-ben vált ki Castellből | 1762-ben Castell visszafoglalta | ||
Castell-Rüdenhausen | Grófság | 1597-ben vált ki Castellből | |||
Castels | Főjoghatóság | ||||
Chatelot | Uradalom | ||||
Chiemsee | Püspökség | ||||
Chur | Püspökség | AU | KL | 1170 | 1798-ban Svájc annektálta |
Churwalden | Joghatóság | ||||
Cilli (Celje) | Grófság | 1341 | 1456-ban a területet a Habsburgok örökölték, és a stájer hercegséghez csatolták. | ||
Cläven | Uradalom | 909 | 950-ben feloszlott | ||
Clemont | Uradalom | ||||
Cleves (Kleve) | 1417-től hercegség; eredetileg grófság |
ARV | VI | 719 | 1614-ben Brandenburg része lett |
Colmar | Császári Város | FR | 1648-ban Franciaország része lett | ||
Corvey | Apátság | ARV | 877 | 1803-ban Nassau-Orange része lett | |
Cottbus | Uradalom | ||||
Croy | Fejedelemség |
Cs
[szerkesztés]Név | Államforma | Körzet | Ház | Alapítva | Megjegyzések |
---|---|---|---|---|---|
Csehország | Királyság | Nincs | VT |
D
[szerkesztés]Név | Államforma | Körzet | Ház | Alapítva | Megjegyzések |
---|---|---|---|---|---|
Dagstuhl | Uradalom | FR | |||
Dannenberg | Hercegség | ||||
Davos | Főjoghatóság | ||||
Delmenhorst | Grófság | ARV | 1278; 1440; 1577 | Oldenburg felosztásából keletkezett, majd 1438-ban, 1482-ben és 1647-ben Oldenburg visszafoglalta | |
Diepholz | 1524-től grófság Eredetileg báróság |
Low Rhen | 1278 | 1583-ban Brunswick elfoglalta | |
Diessenhofen | Császári város | 1415 | 1442-ig létezett | ||
Diez | Grófság | 1101 | 1552-ben Eppstein-Königstein és Hesse-Cassel között osztották fel | ||
Diez-Birstein | Grófság | 1189-ben vált ki Diezből | 1322-ben Diez-Weilnau elfoglalta, majd 1438-ban Isenburghoz került | ||
Diez-Weilnau | Grófság | 1234-ben kivált Diezből | 1438-ban Nassau-Dillenburg foglalta el | ||
Dinkelsbühl | Császári Város | SVÁB | SV | 1274 | 1802-ben Bajorország foglalta el |
Disentis | Apátság | 720 körül | |||
Donauwörth | Császári Város | 1250 körül | 1606 és 1705 között Bajorország birtoka, majd 1714-ben végleg elfoglalták a bajorok | ||
Donzdorf | 1699-től grófság Eredetileg uradalom |
1605-ben vált ki Aichenből | 1738-ban Osterberg elfoglalta | ||
Dornbirn | Uradalom | ||||
Dortmund | Császári Város | ARV | RV | 1220 | 1803-ban Nassau-Orange része lett |
Duisburg | Császári Város | 1290-ben Cleves foglalta el | |||
Düren | Császári Város | Jülich annektálta | |||
Dyck | Uradalom |
E
[szerkesztés]Név | Államforma | Körzet | Ház | Alapítva | Megjegyzések |
---|---|---|---|---|---|
Eberstein | Grófság | SVÁB | 1574-ben vált ki Neu-Ebersteinból | 1660-ban Baden, Speyer és Württemberg között osztották fel | |
Echternach | Apátság | ||||
Edelstetten | Grófság | ||||
Eglingen | Uradalom | SVÁB | |||
Eglofs | Grófság | SVÁB | |||
Ehrenburg | Uradalom | ||||
Eichstätt | Püspökség | FRANK | KL | 908 | 1803-ban Salzburg elfoglalta |
Eilenburg | Grófság | 976 | 1017-ben Meissen annektálta | ||
Einsiedeln | Apátság | 965 | 1798-ban Svájc annektálta | ||
Elchingen | Apátság | SVÁB | |||
Ellwangen | 1460-tól polgármesterség Eredetileg apátság |
SVÁB | 1011 | 1803-ban Württemberg foglalta el | |
Elten | Apátság | ||||
Eltz | Uradalom | ||||
Elzász | Hercegség | 640 | Alsó- és Felső-Elzászra bomlott fel, majd Franciaország birtoka lett | ||
Engadin és Winterthur | Uradalom | 950-ben Clävenből vált ki | 1095-ben megszűnt | ||
Engelberg | Apátság | 1236 | 1798-ban Svájc foglalta el | ||
Enzberg | Uradalom | ||||
Eppstein | Grófság | 1172 | 1391-ben két részre bomlott: Eppstein-Königstein és Eppstein-Münzenberg | ||
Eppstein-Königstein | Grófság | 1390-ben vált ki Eppsteinból | 1535-ben Stolberg foglalta el | ||
Eppstein-Münzenberg | Grófság | 1390-ben vált ki Eppsteinból | 1522-ben Eppstein-Königstein annektálta | ||
Erbach | 1532-től kezdve grófság Eredetileg uradalom |
FRANK | 1213 | 1647-ben felbomlott | |
Erbach-Breuburg | Grófság | 1647-ben Erbachból vált ki | 1653-ban Erbach-Erbach foglalta el | ||
Erbach-Erbach | Grófság | 1647-ben Erbachból vált ki | |||
Erbach-Fürstenau | Grófság | 1647-ben Erbachból vált ki | |||
Erbach-Wildenstein | Grófság | 1647-ben Erbachból vált ki | 1669-ben Erbach-Erbach foglalta el | ||
Essen | Apátság | ARV | 1041 | 1803-ban Poroszország foglalta el | |
Esslingen am Neckar | Császári Város | SVÁB | SV | 1250 körül | 1803-ban Württemberg foglalta el |
F
[szerkesztés]Név | Államforma | Körzet | Ház | Alapítva | Megjegyzések |
---|---|---|---|---|---|
Fagnolle | Grófság | ARV | |||
Falkenstein | Grófság | FR | |||
Feldkirch | Uradalom | ||||
Fischbach | Nincs adat | ||||
Flandria | Grófság | BURG | VI | 862 | 1405-ben Burgundia része lesz, majd Franciaország birtoka, kivéve az ún. Császári Flandria területeit. 1529-ben a Habsburgok foglalták el. |
Frankónia | Fejedelemség | 8. század | 1196-ban megszűnt | ||
Frankónia | Fejedelemség | 1633-ban alakult meg a Szász-Weimari herceg területeként | 1639-ben megszűnt | ||
Frankfurt | Császári Város | FR | RV | 1372 | |
Franzenheim | Uradalom | ||||
Frauenalb | Apátság | ||||
Fraumünster | Apátság | 1045 | 1524-ben Zürich megszüntette | ||
Freiburg im Breigau | Grófság | ||||
Freising | Püspökség | BAJ | KL | 766 körül | 1803-ban Bajorország foglalta el |
Freudenberg | Uradalom | ||||
Fribourg | Császári Város | 1218 | 1277-ben Habsburg foglalta el | ||
Fribourg | Császári Város | 1478 | 1481-től Svájc egyik kantonja | ||
Friedberg | Császári Város | FR | RV | 1217 | 1803-ban megszűnt |
Friedrichshafen Lásd Buchhornnál |
|||||
Frízföld | Uradalom | BURG | |||
Fugger | Grófság | SVÁB | |||
Fulda | 1752-től püspökség Eredetileg apátság |
FR | KL | 744 | 1803-ban Nassau-Orange foglalta el |
Fürstenberg | Grófság | 1250 | 1408-ban felbomlott | ||
Fürstenberg-Baar | Grófság | 1441-ben Fürstenberg-Fürstenbergből szakadt ki | 1559-ben Fürstenberg-Blomberg és Fürstenberg-Heiligenberg részekre bomlott | ||
Fürstenberg-Blomberg | Grófság | 1559-ben vált ki Fürstenberg-Baarból | 1614-ben két részre bomlott: Fürstenberg-Mötzkirch és Fürstenberg-Stühlingen | ||
Fürstenberg-Fürstenberg | Grófság | 1408-ban vált ki Fürstenberg | 1441-ben két részre bomlott: Fürstenberg-Baar és Fürstenberg-Geisingen | ||
Fürstenberg-Fürstenberg | 1716-tól kezdve hercegség Eredetileg grófság |
1704-ben vált ki Fürstenberg-Stühlingenből | 1804-ben Fürstenberg-Pürglitz foglalta el | ||
Fürstenberg-Geisingen | Grófság | 1441-ben szakadt ki Fürstenberg-Fürstenbergből | 1483-ban Fürstenberg-Baar foglalta el | ||
Fürstenberg-Heiligenberg | 1664-től hercegség Eredetileg grófság |
1559-ben vált ki Fürstenberg-Baarból | 1716-ban Fürstenberg-Fürstenberg része lett | ||
Fürstenberg-Mötzkirch | 1716-tól hercegség Eredetileg grófság |
1614-ben vált ki Fürstenberg-Blombergből | 1744-ben Fürstenberg-Fürstenberg foglalta el | ||
Fürstenberg-Pürglitz | Hercegség | 1762-ben vált ki Fürstenberg-Fürstenbergből | |||
Fürstenberg-Stühlingen | 1716-tól hercegség Eredetileg grófság |
1614-ben vált ki Fürstenberg-Blombergből | 1704-ben felbomlott | ||
Füssen | Apátság |
G
[szerkesztés]Név | Államforma | Körzet | Ház | Alapítva | Megjegyzések |
---|---|---|---|---|---|
Gandersheim | Apátság | ||||
Gelderland Lásd Gueldersnél |
|||||
Gelnhausen | Császári Város | 1170 | 1745-ben Hessen-Cassel foglalta el | ||
Gemen | Uradalom | ARV | |||
Genf | Grófság | 1034 | 1401-ben Szavoja foglalta el | ||
Gengenbach | Apátság | SVÁB | |||
Gengenbach | Császári Város | SVÁB | SV | 1250 körül | 1803-ban Baden része lett |
Gernrode | Apátság | FSz | |||
Gerolstein és Bettingen | Grófság | 1533-ban vált ki Blankenheimból és Gerolsteinból | 1697-ben Blankenheim annektálta | ||
Giech | 1695-től grófság Eredetileg uradalom, majd 1680-tól báróság |
1333 | |||
Giengen | Császári Város | SVÁB | SV | 1250 körül | 1803-ban Württemberg része lett |
Gimborn-Neustadt | Uradalom | ||||
Glarus | Császári Völgység | 1415 | 1648-ban a Svájci Konföderáció részeként kivált a birodalomból | ||
Glatz | Grófság | ||||
Gleichen | Grófság | 1228-ban Tonnából vált ki | 1345-ben feloszlott | ||
Gleichenstein | Grófság | 1227-ben Tonnából vált ki | 1294-ben Mainz foglalta el | ||
Godesberg | Grófság | 1276-ban Neuenahrból vált ki | 1465-ben két részre bomlott: Alpheim és Bedburg | ||
Goldineshundare | Grófság | 950-ben vált ki Clävenből | 1067-ben megszűnt | ||
Gondorf | Uradalom | 1611-ben vált kiSaffigból | 1692-ben Nickenich foglalta el | ||
Gorizia | Grófság | A 16. században Ausztria birtoka lett | |||
Goslar | Császári Város | ASz | RV | 1803-ban megszűnt | |
Gräfenthal | Uradalom | 1439-ben Pappenheimból vált ki | 1536-ban Pappenheim foglalta el | ||
Granges | Uradalom | ||||
Grävenstein | Uradalom | ||||
Greifensee | Uradalom | ||||
Greyerz | Grófság | ||||
Grubenslagen | Hercegség | ||||
Guelders | 1088-tól őrgrófság, majd 1339-től fejedelemség | BURG | VI | 1082 / 1096 | 1543-ban Burgundia része lett, majd a Holland Tartományok része és végül Franciaország birtoka |
Gundelfingen | Uradalom | SVÁB | |||
Gurk | Bishopric | Aust | 1072 | 1803-ban az osztrák Karintia foglalta el | |
Gutenstein | Uradalom | ||||
Gutenzell | Apátság | SVÁB |
H
[szerkesztés]Név | Államforma | Körzet | Ház | Alapítva | Megjegyzések |
---|---|---|---|---|---|
Habsburg | Grófság | 1040 | 1305-ben Ausztria foglalta el 1414-ben Bern foglalta el | ||
Habsburg-Lauffenburg | Grófság | 1239-ben vált ki Habsburgból | Többször felbomlott 1408-ban minden része Sulz birtoka lett | ||
Haguenau | Császári Város | FR | 1260 | 1648-ban Franciaország annektálta | |
Hainaut (franciául), Hennegau (németül) |
Grófság | BURG | VI | 1071 | 1436-ban Burgundia része lett |
Hainburg | Grófság | 1240-ben vált ki Regensteinból | 1368-ban Regenstein visszafoglalta | ||
Halberstadt | Püspökség | ASz | KL | 996 | 1648-ban világiasították, majd Brandenburghoz került |
Halberstadt | Hercegség | 1648 A Halberstadti Püspökség világiasításából |
|||
Haldenstein | Báróság | ||||
Hallermund | Grófság | ARV | 1163 körül | 1398-ban Corvey annektálta, majd 1408-ban Minden része lett, 1436-ban Brunswick foglalta el, végül 1707-ben Platen-Hallermund birtoka lett | |
Hals | Grófság | 12. század | 1443-ban Leuchtenberg része lett | ||
Hamburg | Császári Város | ASz | RV | 1189 | |
Hanau | Grófság | 1178 | 1451-ben felbomlott | ||
Hanau-Babenhausen | Grófság | 1451-ben Hanauból vált ki | 1481-ben neve Hanau-Lichtenbergre változott | ||
Hanau-Lichtenberg | 1696-tól hercegség Eredetileg grófság |
FR | 1481-ben Hanau-Babenhausen átkereszteléséből alakult ki | 1736-ban Hessen-Darmstadt és Mainz között osztották fel | |
Hannover | Fejedelemség, és 1692-től kezdve választófejedelemség | ASz | VT | 1636 | |
Harburg | Hercegség | ||||
Harmersbach | Császári Völgység | ||||
Hartelstein | Uradalom | 1460-ban Saffigból vált ki | 1477-ben Saffig-Olbrück foglalta el | ||
Hatzfeld | Uradalom | FSz | |||
Hauenstein | Grófság | ||||
Hausen | Uradalom | ||||
Havelberg | Püspökség | ||||
Heggbach | Apátság | SVÁB | |||
Heilbronn | Császári Város | SVÁB | SV | 1350 | 1803-ban megszűnt |
Heiligenberg | Grófság | SVÁB | |||
Heiligkreuzthal | Apátság | ||||
Heinsberg | Grófság | 1085 | 1479-ben Jülich annektálta | ||
Helffenstein | Grófság | 1113 | Többször felbomlott 1627-ben Fürstenberg és Württemberg között bomlott fel | ||
Henneberg | Grófság, amelynek vezetője a ritka Gefürsterer Graf, azaz hercegi gróf ranggal rendelkezett | FRANK | 1037 | Többször felbomlott, és a cím is eltűnt A felbomlott Henneberget Mansfeld-Bornstedt, Meissen, Szászország és Stolberg-Stolberg foglalta el | |
Herford | Apátság | ARV | 1803-ban világiasították, majd Poroszország része lett | ||
Herford | Császári Város | ARV | RV | 1648-ban Brandenburg annektálta | |
Héricourt | Uradalom | ||||
Herrenzimmern | 1530-tól grófság Eredetileg uradalom |
1495-ben vált ki Zimmernből | 1570-ben Mötzkirch foglalta el | ||
Herrstein | Uradalom | ||||
Hersfeld | Apátság | 1232 | 1432-ben Hessen része lett | ||
Hessen | Tartománygrófság | FR | VI | 1264 A Türingiai Tartománygrófságból vált ki |
1567-ben felbomlott |
Hessen-Darmstadt | Tartománygrófság | FR | VI | 1567 Hessen felbomlásából alakult |
|
Hessen-Kassel | Tartománygrófság | FR | VI | 1567 Hessen felbomlásából alakult |
|
Hessen-Marburg | Tartománygrófság | FR | VI | 1567 Hessen felbomlásából alakult |
1604-ben Hessen-Kasselbe olvadt |
Hessen-Rheinfels | Tartománygrófság | FR | VI | 1567 Hessen felbomlásából alakult |
1583-ban területét három tartomány között osztották fel: Hessen-Darmstadt, Hessen-Marburg és Hessen-Rheinfels |
Hildesheim | Püspökség | ASz | KL | 888 | 1802-ben Brandenburg annektálta |
Hildesheim | Szabad Város | ASz | KL | 1300 | 1803-ban Brandenburg foglalta el |
Hochberg | Őrgrófság | ||||
Hochstaden | Grófság | 1144 | 1260-ban a Kölni Érsekség foglalta el | ||
Hohenberg-Nagold | Grófság | 1253-ban vált ki Hohenbergből és Zollernból | 1264-ben Zollern-Nürnberg foglalta el | ||
Hohenberg-Rottenburg | Grófság | 1253-ban vált ki Zollernból és Hohenbergből | 1264-ben Zollern-Nürnberg annektálta | ||
Hohenems | Grófság | SVÁB | 1210 körül | 1646-ban két részre bomlott: Hohenems-Hohenems és Hohenems-Vaduz | |
Hohenems-Hohenems | Grófság | 1646-ban Hohenemsből vált ki | 1718-ban Hohenems-Vaduz foglalta el | ||
Hohenems-Vaduz | Grófság | 1646-ban Hohenemsből vált ki | 1719-ben Liechtenstein hercege foglalta el | ||
Hohengeroldseck | Grófság | SVÁB | |||
Hohenlohe | Grófság | FRANK | 1192 | 1256-ban részekre hullott: Hohenlohe-Möckmühl, Hohenlohe-Röltingen és Hohenlohe-Weikersheim | |
Hohenlohe-Bartenstein | 1744-től hercegség Eredetileg grófság |
1688-ban vált ki Hohenlohe-Schillingsfürstből | |||
Hohenlohe-Ingelfingen | 1764-től hercegség Eredetileg grófság |
1701-ben vált ki Hohenlohe-Langenburgból | |||
Hohenlohe-Jagstberg | Hercegség | 1798-ban vált ki Hohenlohe-Bartensteinból | |||
Hohenlohe-Kirchberg | 1764-től hercegség Eredetileg grófság |
1701-ben vált ki Hohenlohe-Langenburgból | |||
Hohenlohe-Langenburg | 1701-től hercegség Eredetileg grófság |
1610-ben vált ki Hohenlohe-Neuensteinból | |||
Hohenlohe-Möckmühl | Grófság | 1256-ban vált ki Hohenlohéból | 1340-ben feloszlott Hohenlohe-Uffenheim és Hohenlohe-Wernsberg között | ||
Hohenlohe-Neuenstein | Grófság | 1472-ben vált ki Hohenlohe-Weikersheimból | Többször feloszlott 1698-ban Hohenlohe-Öhringen része lett | ||
Hohenlohe-Öhringen | 1744-től hercegség Eredetileg grófság |
1676-ban vált ki Hohenlohe-Neuensteinból | 1765-ben Hohenlohe-Ingelfingen foglalta el | ||
Hohenlohe-Röltingen | Grófság | 1256-ban vált ki Hohenlohe | 1290-ben megszűnt | ||
Hohenlohe-Schillingsfürst | Grófság | 1615-ben vált ki Hohenlohe-Waldenburgból | 1688-ban szétvált Hohenlohe-Bartensteinra és Hohenlohe-Waldenburg-Schillingsfürstre | ||
Hohenlohe-Schillingsfürst-Weikersheim | Grófság | 1472-ben vált ki Hohenlohe-Weikersheimból | 1545-ben foglalta el Hohenlohe-Neuenstein | ||
Hohenlohe-Uffenheim | Grófság | 1262-ben vált ki Hohenlohe-Möckmühlből | 1387-ben Nürnberg foglalta el | ||
Hohenlohe-Waldenburg | Grófság | 1553-ban vált ki Hohenlohe-Neuensteinból | 1615-ben és 1679-ben is felbomlott | ||
Hohenlohe-Waldenburg-Schillingsfürst | Grófság | 1688-ban Hohenlohe-Schillingsfürst foglalta el | |||
Hohenlohe-Weikersheim | Grófság | 1256-ban vált ki Hohenlohéból | 1490-ben Hohenlohe-Schillingsfürst-Weikersheim annektálta | ||
Hohenlohe-Weikersheim | Grófság | 1610-ben Hohenlohe-Neuensteinból vált ki | 1756-ban Hohenlohe-Öhringen foglalta el | ||
Hohenlohe-Wernsberg | Grófság | 1267-ben Hohenlohe-Möckmühlből vált ki | 1350-ben Hohenlohe-Uffenheim foglalta el | ||
Hohenrechberg | Uradalom | 1163 | 1585-ben Staufeneck foglalta el | ||
Hohenrechberg és Aichen | 1626-tól grófság Eredetileg uradalom |
1605-ben vált ki Aichenből | 1676-ban Donzdorf foglalta el | ||
Hohenzollern | Grófság | 1309-ben emelkedett ki a Zollern grófságból | 1512-ben felbomlott | ||
Hohenzollern-Haigerloch | 1630-tól hercegség Korábban grófság |
1575-ben vált ki Hohenzollern-Hechingenből | 1767-ben Hohenzollern-Sigmaringen foglalta el | ||
Hohenzollern-Hechingen | 1632-től hercegség Eredetileg grófság |
SVÁB | 1512-ben vált ki Hohenzollernből | ||
Hohenzollern-Sigmaringen | 1623-tól hercegség Eredetileg grófság |
SVÁB | 1575-ben vált ki Hohenzollern-Hechingenből | ||
Hohnstein | Grófság | FSz | 1123 | Többször felbomlott A részeket végül Brandenburg, Schwarzburg és Stolberg foglalta el | |
Hollandia | Grófság | 1150 körül alakult az Utrechti Püspökségből | 1433-ban Burgundia foglalta el, később független állam lett | ||
Holstein | Grófság | ASz | VI | 1111 | 1474-ben olvadt bele Schleswig-Holsteinba |
Holzapfel | Grófság | ARV | 1641 | 1727-ben Anhalt-Bernburg-Schaumburg-Hoym birtoka lett | |
Homburg | Uradalom | ||||
Horburg | Grófság | ||||
Horne | Grófság | 1568-ban perszonálunióra lépett a Liège-i Püspökséggel | |||
Horneck | Parancsnokság | ||||
Hörstgen | Uradalom | ||||
Höwen | Uradalom | ||||
Hoya | Grófság | ARV | 1204 | 1503-ban területe felbomlott Brunswick-Celle és Hessen-Kassel között |