Füssen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Füssen
Füssen -.JPG
Füssen címere
Füssen címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Bajorország
Rang város
Polgármester Maximilian Eichstetter (2020–)
Irányítószám 87629
Körzethívószám 08362
Rendszám OAL,FÜS,MOD
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség15 800 fő (2021. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség363,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság808 m
Terület43,48 km²
Időzóna CET, UTC+1
Füssen (Németország)
Füssen
Füssen
Pozíció Németország térképén
é. sz. 47° 34′, k. h. 10° 42′Koordináták: é. sz. 47° 34′, k. h. 10° 42′
Füssen (Bajorország)
Füssen
Füssen
Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Füssen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Füssen témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Füssen város Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 15 800 fő (2021. december 31.).[1] +/-

Népesség[szerkesztés]

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

Fekvése[szerkesztés]

Kemptentől délkeletre fekvő település.

Története[szerkesztés]

Magas vár (Hohes Schloss), Füssen
Benedekrendi kolostor látképe

Füssen helyén már a római időkben állt egy Foetibus nevű település, amely már akkor fontos Lech parti őrhely volt. A 8. században Szt. Magnus (nevéből később a népnyelvben Sankt-Mang lett) benedekrendi kolostort alapított itt és a körülötte kialakult település a 13. században városi rangra emelkedett, és erődített fal vette körül, melynek romjaí máig láthatók.

Füssen 1802 óta tartozik Bajorországhoz, a település ma szép környezetű idegenforgalmi központ.

A Lech folyó kanyarulatába érve elsőként a Szent Magnus-kolostor (wd) (Kloster St. Mang) és a fölötte álló Magas-vár (Hohes Schloss) tűnik fel. A kolostor 1707-1717 között részben a kora román alapfalakon épült át Johann Jakob Herkomer barokk tervei szerint. A kolostortemplom hasáb alakú tornya román. Hajóját a 18. század elején ugyancsak Herkomer tervei szerint alakították át barokk stílusban, meghagyva a templom alatt található 9. századi kriptát, amelyben 1950-ben Szt. Magnust és Szt. Gallust ábrázoló közel ezeréves freskót tártak fel.

Nevezetességek[szerkesztés]

Közlekedés[szerkesztés]

Vasút[szerkesztés]

A városban ér véget egy kétvágányos fejállomással a Biessenhofen–Füssen-vasútvonal.

Galéria[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]