Füssen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Füssen
Füssen -.JPG
Füssen címere
Füssen címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Bajorország
Járás Ostallgäu járás
Rang város
Irányítószám 87629
Körzethívószám 08362
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség
  • 13 212 fő (1987. máj. 25.)[1]
  • 15 265 fő (2015. dec. 31.)[2]
  • 11 722 fő (1970. máj. 27.)[3]
  • 10 182 fő (1950. szept. 13.)[4]
  • 6215 fő (1925. jún. 16.)
  • 2128 fő (1875. dec. 1.)[5]
  • 14 288 fő (2011. dec. 31.)[2]
  • 14 512 fő (2012. dec. 31.)[2]
  • 14 631 fő (2013. dec. 31.)[2]
  • 14 881 fő (2014. dec. 31.)[2]
  • 15 425 fő (2016. dec. 31.)[2]
  • 15 558 fő (2017. dec. 31.)[2][6]
  • 10 506 fő (1975. dec. 31.)[7] +/-
Népsűrűség303,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság808 m
Terület
  • 43,52
  • 43,48
km²
Időzóna CET, UTC+1
Füssen (Németország)
Füssen
Füssen
Pozíció Németország térképén
é. sz. 47° 34′, k. h. 10° 42′Koordináták: é. sz. 47° 34′, k. h. 10° 42′
Füssen (Bajorország)
Füssen
Füssen
Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Ostallgäu járás térképén
Elhelyezkedése Ostallgäu járás térképén
Füssen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Füssen témájú médiaállományokat.

Füssen város Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 13 212 fő (1987. május 25.).[1] +/-

Népesség[szerkesztés]

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

Fekvése[szerkesztés]

Kemptentől délkeletre fekvő település.

Története[szerkesztés]

Magas vár (Hohes Schloss), Füssen
Benedekrendi kolostor látképe

Füssen helyén már a római időkben állt egy Foetibus nevű település, amely már akkor fontos Lech parti őrhely volt. A 8. században Szt. Magnus (nevéből később a népnyelvben Sankt-Mang lett) benedekrendi kolostort alapított itt és a körülötte kialakult település a 13. században városi rangra emelkedett, és erődített fal vette körül, melynek romjaí máig láthatók.

Füssen 1802 óta tartozik Bajorországhoz, a település ma szép környezetű idegenforgalmi központ.

A Lech folyó kanyarulatába érve elsőként a Szent Magnus-kolostor (wd) (Kloster St. Mang) és a fölötte álló Magas-vár (Hohes Schloss) tűnik fel. A kolostor 1707-1717 között részben a kora román alapfalakon épült át Johann Jakob Herkomer barokk tervei szerint. A kolostortemplom hasáb alakú tornya román. Hajóját a 18. század elején ugyancsak Herkomer tervei szerint alakították át barokk stílusban, meghagyva a templom alatt található 9. századi kriptát, amelyben 1950-ben Szt. Magnust és Szt. Gallust ábrázoló közel ezeréves freskót tártak fel.

Nevezetességek[szerkesztés]

Közlekedés[szerkesztés]

A városban ér véget egy kétvágányos fejállomással a Biessenhofen–Füssen-vasútvonal.

Galéria[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]