Füssen

	Füssen
	; Füssen címere
	; Füssen címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Járás	Ostallgäu járás
Rang	város
Irányítószám	87629
Körzethívószám	08362
Testvérvárosok	Lista Palestrina
	Népesség
Teljes népesség	13 212 fő (1987. máj. 25.); 15 265 fő (2015. dec. 31.); 11 722 fő (1970. máj. 27.); 10 182 fő (1950. szept. 13.); 6215 fő (1925. jún. 16.); 2128 fő (1875. dec. 1.); 14 288 fő (2011. dec. 31.); 14 512 fő (2012. dec. 31.); 14 631 fő (2013. dec. 31.); 14 881 fő (2014. dec. 31.); 15 425 fő (2016. dec. 31.); 15 558 fő (2017. dec. 31.); 10 506 fő (1975. dec. 31.) +/-;
Népsűrűség	303,58 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	808 m
Terület	43,52; 43,48; km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Füssen Pozíció Németország térképén
	é. sz. 47° 34′, k. h. 10° 42′Koordináták: é. sz. 47° 34′, k. h. 10° 42′
	Füssen Pozíció Bajorország térképén
	Elhelyezkedése Ostallgäu járás térképén
	Füssen weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Füssen témájú médiaállományokat.

Füssen város Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 13 212 fő (1987. május 25.).^[1] +/-

Népesség[szerkesztés]

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

Története[szerkesztés]

Magas vár (Hohes Schloss), Füssen

Benedekrendi kolostor látképe

Füssen helyén már a római időkben állt egy Foetibus nevű település, amely már akkor fontos Lech parti őrhely volt. A 8. században Szt. Magnus (nevéből később a népnyelvben Sankt-Mang lett) benedekrendi kolostort alapított itt és a körülötte kialakult település a 13. században városi rangra emelkedett, és erődített fal vette körül, melynek romjaí máig láthatók.

Füssen 1802 óta tartozik Bajorországhoz, a település ma szép környezetű idegenforgalmi központ.

A Lech folyó kanyarulatába érve elsőként a Szent Magnus-kolostor (wd) (Kloster St. Mang) és a fölötte álló Magas-vár (Hohes Schloss) tűnik fel. A kolostor 1707-1717 között részben a kora román alapfalakon épült át Johann Jakob Herkomer barokk tervei szerint. A kolostortemplom hasáb alakú tornya román. Hajóját a 18. század elején ugyancsak Herkomer tervei szerint alakították át barokk stílusban, meghagyva a templom alatt található 9. századi kriptát, amelyben 1950-ben Szt. Magnust és Szt. Gallust ábrázoló közel ezeréves freskót tártak fel.