Halberstadt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Halberstadt
Halberstadt Rathaus Roland Martinikirche.jpg
Halberstadt címere
Halberstadt címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Szász-Anhalt
Járás Harz District
Polgármester Andreas Henke
Irányítószám 38820 38820
Körzethívószám 03941
Rendszám HZ
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség
  • 42 980 fő[1]
  • 40 871 fő (2017. dec. 31.)[2] +/-
Népsűrűség478 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság119 m
Terület82.22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Halberstadt (Németország)
Halberstadt
Halberstadt
Pozíció Németország térképén
é. sz. 51° 53′, k. h. 11° 02′Koordináták: é. sz. 51° 53′, k. h. 11° 02′
Halberstadt (Szász-Anhalt)
Halberstadt
Halberstadt
Pozíció Szász-Anhalt térképén
Elhelyezkedése Harz District térképén
Elhelyezkedése Harz District térképén
Halberstadt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Halberstadt témájú médiaállományokat.

Halberstadt Németországban, Szász-Anhalt tartományban, Harz járásban található.

A második világháborúban súlyosan megrongálódott, de fennmaradtak a legértékesebb történelmi értékek. A város legfőbb nevezetessége a Boldogasszony-temploma és a Szent István-bazilika, ami a 12-13. században épült. A székesegyház azok a ritka észak-európai templomok közé tartozik, amelyek megőrizték teljes középköri kincseit. Itt található Európa legrégebbi kárpitja is, mely a 12. századból származik.

A város saját labdarúgó csapata a Germania Halberstadt.

Történelem[szerkesztés]

800 körül Nagy Károly itt püspökséget alapított, melynek székhelye a későbbi Dóm téren, erősen lejtős dombra épült. 989-ben Hildeward püspök pénzverési, vásártartási és vámszedési jogot szerzett itt, de 1052-ben már uralkodott a környező grófságokon is.

1179-ben a várost Oroszlán Henrik csapatai csaknem teljesen földúlták, de az rövid idő alatt újraéledt, felépítették székesegyházát is és erős fallal vették körül.

Halberstadt 1387-ben csatlakozott a Hanza-szövetséghez is. Halberstadt 13-14. század jelentős kereskedelmi pontja.

1423-1425 között véres összecsapásokra került sor a patríciusok és a kézművesekből álló polgárság között, akik a városi tanácsban megszerzett poziciójukat a püspökkel és a vele szövetkezett hercegekkel mindössze két évig tarthatta meg. 1521-ben kezdődött a reformáció térhódítása.

1648-ban szekularizálták a Halberstadti püspökséget a vesztfáliai béke szerint. A Halberstadti hercegség Poroszország része lett. 1807-ben a Napóleon befolyása alatt álló Vesztfáliai királyság része lett. 1989-től Szász-Anhalt része.

Testvérvárosok[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://www.statistikportal.de, 2019. január 15.
  2. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2018 (4. Quartal). DESTATIS. [2019. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 10.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Halberstadt című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.