Bajor körzet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A kialakított körzetek a XVI. században, zölddel a Bajor körzet

A Bajor körzet (németül: Bayerischer Reichskreis) a Német-római Birodalom 10 körzetének egyike. Ezt a körzetet I. Miksa császár hívta életre a birodalmi reform során 1500-ban. A körzetek alapvetően a császárság intézményi rendszerének működését könnyítették meg. Minden körzet védelmi feladatokat látott el, könnyebb volt beszedni a birodalmi adókat, és a Reichstagba is eszerint kerültek be az egyes császári birtokok.

A Bajor körzetet a névadó Bajor Hercegségből, Felső-Pfalzból, a Salzburgi Érsekségből és Regensburg, szabad birodalmi városból hozták létre. Ezek mellett még több állam is a körzet része volt. Ezeket az alábbi táblázat tartalmazza:

Név Államtípus Megjegyzés
Bajorország hercegség Magában foglalta Felső-Pfalzot is
Berchtesgaden hercegprépostság
Breiteneck uradalom
Ehrenfels uradalom
Freising püspökség
Haag grófság 1567-től a bajor hercegek kezén van.
Hohenwaldeck uradalom
Leuchtenberg tartománygrófság
Niedermünster in Regensburg apátság
Obermünster in Regensburg apátság
Ortenburg grófság
Pfalz-Neuburg hercegség
Pfalz-Sulzbach hercegség
Passau püspökség
Regensburg püspökség
Regensburg szabad birodalmi város
Salzburg érsekség
St Emmeram in Regensburg apátság
Sternstein grófság
Sulzbürg és Pyrbaum uradalom