Aach

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Aach
Aach hegau.jpg
Aach címere
Aach címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Baden-Württemberg
Kerület Freiburg
Járás Konstanz
Polgármester Severin Graf (CDU)
Irányítószám 78267
Körzethívószám 07774
Rendszám KN
Népesség
Teljes népesség2304 fő (2021. dec. 31.)[1]
Népsűrűség209 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság504 m
Terület10,69 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Aach (Németország)
Aach
Aach
Pozíció Németország térképén
é. sz. 47° 51′, k. h. 8° 51′Koordináták: é. sz. 47° 51′, k. h. 8° 51′
Aach (Baden-Württemberg)
Aach
Aach
Pozíció Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Konstanz térképén
Elhelyezkedése Konstanz térképén
Aach weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Aach témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Aachi Fejedelemség
Vazallus
Herrschaft Aach

1100 előtt
1805
Aach címere
Aach címere
Aach in KN.svg
Általános adatok
Fővárosa Aach
Kormányzat
Államforma Fejedelemség
ElődállamUtódállam
 Sváb HercegségBádeni Nagyhercegség 

Aach német város Baden-Württemberg szövetségi tartomány déli részén Konstanz körzetében. A város nevezetessége, hogy itt található Németország legnagyobb forrása, az Aachquelle vagy más néven Aachtopf.

Földrajza[szerkesztés]

Fekvése[szerkesztés]

Aach Hegau határában fekszik vulkánikus eredetű tájon a Boden-tó és a svájci Schaffhausen kanton között. Északról a Duna felső folyásával a Schwäbische Alb határolja. Néhány kilométerrel keletebbre az Überlinger See és a Zeller See találhatóak. A svájci határ délkeleti irányban kb. 14 km-re van a várostól.

Szomszédos települések[szerkesztés]

A város északról Eigeltingennel, keletről Orsingen-Nenzingennel, délről Volkertshausennel és nyugatról Mühlhausen-Ehingennel és Engen városával határos.

Története[szerkesztés]

Aach első okleves említése 1100-ból származik. 1150-ből az Oppidum Ach in Hegovia név ismert. Várossá 1283-ban I. Rudolf király nyilvánította. Aach az ezt követő évszázadokban az osztrák tartományokhoz tartozott.

1499-ben a sváb-svájci háborúban itt zajlott a sváb szövetség és svájc között a régió uralmáért a harc. Mindössze 26 évvel később, 1525-ben Aach a német parasztháborúban is részt vett: a hegaui nemesség a fellázadt parasztok elől a városba menekült, ahol a felkelők elfogták őket. Mindazonáltal a felkelést már ugyanazon év szeptemberében leverték.

A napóleoni háborúk során, a második koalíciós háború alatt itt zajlott le 1799. március 25-én az első, majd 1800. május 3-án a második stockachi csata az osztrákok és franciák között. Miután Ausztria elveszítette az 1805-ös harmadik koalíciós háborút is, Aach először a Württembergi Királysághoz, majd a következő évben a Badeni Nagyhercegséghez került. A Badeni Nagyhercegségen belül sokáig Stockach körzetéhez tartozott, majd az 1973-as körzetreform után került Konstanz körzetéhez.

Demográfiai adatok[szerkesztés]

Politika[szerkesztés]

A város adminisztrációs szempontból Engen városához tartozik.

Önkormányzat[szerkesztés]

A 2009. június 7-ei választás a következő eredménnyel zárult:

  • FWG 42,3% (+3,6) – 5 képviselői hely (+1)
  • SPD 24,5% (-4,0) – 2 képviselői hely (-1)
  • CDU 23,9% (-9,0) – 2 képviselői hely (-1)
  • FDP 9,3% (+9,3) - 1 képviselői hely (+1)

Címer és zászló[szerkesztés]

Címerében vörös mezőben arany oroszlán található, karmai között három hatágú ezüst csillaggal.

Aach város színei a fehér és a vörös.

Gazdaság és infrastruktúra[szerkesztés]

Közlekedés[szerkesztés]

A legközelebbi vasútállamás 5 km-re található Mühlhausen-Ehingenben. Csatlakozás gyorsvonathoz legközelebb a 12 km-re fekvő Singenben van. Aach nincs messze a hegaui autópályacsomóponttól sem, így az A 81-es és A 98-as autópályák és a kétsávos B 33-as út minden irányban megfelelő összeköttetést biztosít a városnak. A város maga a B 31-es (Freiburg im BreisgauFriedrichshafen) út mentén fekszik.

Oktatási intézmények[szerkesztés]

Aachban egy általános és egy középfokú iskola, illetve egy óvoda van.

Látnivalók[szerkesztés]

Épített örökség[szerkesztés]

A város szélén fekszik az Öreg torony romja, ami egy 11. századi vár maradványa.

Természeti látnivalók[szerkesztés]

Aach környékén található az Aachtopf forrás, ami Németország legnagyobb forrása és ami a Bodeni-tavat tápláló Radolfzeller Aach forrása.

A forrás tavát a Duna vize táplálja, aminek a vize a forrástól északra légvonalban hozzávetőleg 12 km-re Immendingen és Fridingen között szivárog be a talajba és a forrásnál átlagosan 8300 l/mp (minimum 1300 l/mp, maximum 24 100 l/mp) vízhozammal tör újra elő.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. register of German municipalities (4th quarter 2022) (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. január 12. (Hozzáférés: 2023. február 12.)

További információk[szerkesztés]