Aérospatiale Alouette II

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
SA 313 / SA 318 Alouette II
Francia SE 313 Alouette II
Francia SE 313 Alouette II

Funkcióáltalános célú könnyű helikopter
GyártóSud Aviation/Aérospatiale
Sorozatgyártás1956-1975
Gyártási darabszám1305
Fő üzemeltetőkFranciaország, Németország

Személyzet1 fő és még négy férőhely
Első felszállás1955. március 12.
Szolgálatba állítás1957. május 2.
Hatótávolság565 km
Háromnézeti rajz
Az Alouette II háromnézeti rajza
Az Alouette II háromnézeti rajza
A Wikimédia Commons tartalmaz Aérospatiale Alouette II témájú médiaállományokat.

Az Aérospatiale Alouette II (magyarul pacsirta) egy könnyű helikopter, melyet a francia Sud Aviation és később az ugyancsak francia Aérospatiale gyártott. Az Alouette II volt az első sorozatgyártott helikopter, amely gázturbinát használt a hagyományos nehezebb dugattyús motor helyett.

Az Alouette II helikoptert főleg katonai feladatokra használták, mint a megfigyelés, légifényképezés, légi-tengeri mentés, összekötés és kiképzés, de ezen kívül lehetőség volt a gépet felszerelni páncéltörő rakétákkal és önvezérelt torpedókkal. Polgári helikopterként mentési célokra (két külső hordággyal felszerelve), permetezésre és légidaruként (500 kg-os külső teheremelési kapacitással) alkalmazták.

Tervezés és fejlesztés[szerkesztés]

Az Alouette elnevezésű általános célú helikopter a háromüléses SE 3120 jelű gép leszármazottja, amely 1952. július 31-én szállt fel először. A Société Nationale de Constructions Aéronautiques du Sud-Est (SNCASE) által gyártott gép hajtóműve a 149 kW (200 LE) teljesítményű Salmson 9NH dugattyús csillagmotor volt, a gépet mezőgazdasági felhasználásra szánták. Teljes áttervezése után 269 kW (360 LE) teljesítményű Turboméca Artouste I gázturbinával készült el az SE 3130 Alouette II, amely először 1955. március 12-én emelkedett a levegőbe. Az 1956. május 2-án kiadott franciaországi légialkalmassági bizonyítvány szabaddá tette az utat a sorozatgyártású gépek szállítása előtt, a típusjelzést ekkor SE 313B-re változtatták, közvetlenül azután, hogy az SNCASE beolvadt a Sud-Aviationba (amely 1970-ben lett az Aérospatiale része). A sorozagyártású gépekbe Artouste IIC6 gázturbinát építettek.

Az alapgép továbbfejlesztett változata az SE 3140, amelybe 298 kW (400 LE) teljesítményű Turboméca Turmo II gázturbinát építettek, de ez már nem került sorozatgyártásra. Ezután az Astazou IIA hajtóművel szerelt SA 3180 készült el, és Alouette II Astazou típusjelzéssel 1964 februárjában kapta meg az alkalmassági bizonyítványt. A sorozatban gyártott, SA 318C típusjelzést viselő modell 1965-ben került a vásárlókhoz.

Nagy sorozatú gyártás[szerkesztés]

A korai sorozatban gyártott kisméretű, többcélú helikoptertípusok között az Alouette II hallatlanul sokoldalúnak bizonyult mind civil, mind katonai területen, és az európai forgószárnyas gépek között példa nélkül állóan nagy sorozatban gyártották. Üvegfalú fülkéjében legfeljebb öt ülés fér el, elöl a pilóta és egy utas, hátul egy sorban három utas számára van hely. A nyitott csővázban közvetlenül az utasfülke mögött helyezték el az üzemanyagtartályt, a hajtóművet és a hátsó nyúlványon a farokrotort. A csúszótalpas futóműnek „vendég” kerekei voltak a földi manőverezéshez, de rendelhető volt magasított csúszótalp, kerekes futómű és úszótest, valamint egy 120 kg teherbírású mentőcsörlő is. A felhasználási területek listáján szerepelt a légi daruzás, futárszolgálat, megfigyelés, kiképzés, mezőgazdasági felhasználás, légifényképezés és légimentés (két darab hordággyal). Katonai célokra rakéták, géppuskák vagy levegő-föld rakéták hordozójaként jöhetett szóba.

A sorozatgyártást 1975-ben hagyták abba; összesen 1305 gépet építettek.

Üzemeltetés[szerkesztés]

A svájci légierő Alouette SE.3130 II helikoptere

Az Alouette II 1956. július 3-án mutatkozott be a híradóban, amikor is ez lett az első helikopter, amellyel hegyimentést hajtottak végre; egy szívmegállást szenvedett hegymászót mentettek meg vele, aki 4000 méter fölött rekedt. Ezt követően 1957. január 3-án ismét feltűnt, az Alouette II helikoptert egy lezuhant Sikorsky S–58 géphez rendelték, amelynek személyzetét kellett kimentenie; az S–58 személyzete eltűnt hegymászók, Jean Vincendon és François Henry után kutatott a Mont Blanc-on.

Változatok[szerkesztés]

A portugál légierő Alouette II helikoptere
  • SE 3130 Alouette II – 1967 után a SA 313B Alouette II jelölést kapta.
  • SE 3131 Gouverneur – Finomított változat zárt farokrésszel, de az Alouette III program miatt félredobták.
  • SE 3140 Alouette II – Tervezett változat, egy 298 kW (400 LE) teljesítményű Turboméca Turmo II gázturbina hajtotta volna, de egy sem épült.
  • HKP 2 Alouette II – Az SE.3130 licenc alapján Svédországban épített változata.
  • SA 318C Alouette II Astazou – Egy 410 kW (550 LE) teljesítményű Turboméca Astazou IIA gázturbinával szerelt típus, amely az Alouette III megerősített erőátviteli rendszerével volt felszerelve.
  • SA 318C Alouette II (korábban SE 3180 Alouette II)
  • SA 315B Lama – Az indiai hadsereg kívánalmainak megfelelően tervezték, alapfeltétel volt a forró és magas körülmények közötti üzemeltetés elviselése; az Alouette III helikopter Artouste hajtóművét és rotor rendszerét kombinálták egy megerősített Alouette II sárkányszerkezettel.

Üzemeltetők[szerkesztés]

Brit Alouette II.

 Angola
 Argentína
 Ausztria - 16 darab
 Belgium
Belga Kongó
 Benin
Biafra
 Bissau-Guinea
 Bolívia
 Chile
 Dél-afrikai Köztársaság - 7 darab
 Dél-Korea
 Dél-Vietnám - 2 darab
 Dominikai Köztársaság - 2 darab
 Dzsibuti
 Ecuador
 Egyesült Királyság - 17 darab
 Salvador
 Elefántcsontpart - 2 darab
 Finnország - 2 darab (kivonva)
 Franciaország - 363 darab
 Hollandia - 8 darab
 India - több mint 250 darabot gyártottak licenc alatt
 Indonézia - 3 darab
 Izrael - 4 darab
 Kambodzsa - 8 darab
 Kamerun
Katanga - 2 darab
 Kongói Demokratikus Köztársaság - 3 darab
 Közép-afrikai Köztársaság
 Laosz - 2 darab
 Libanon - 3 darab
 Marokkó - 14 darab
 Mexikó - 2 darab
 Nepál
 Németország - 267 darab (kivonva)
 Pakisztán
 Peru - 6 darab
 Portugália
Rhodézia
 Románia - 2 darab
 Svájc - 30 darab
 Svédország - 25 darab
 Szenegál
 Togo
 Törökország
 Tunézia - 8 darab

Műszaki adatok (Alouette II)[szerkesztés]

Geometriai méretek és tömegadatok[szerkesztés]

  • Hossz: 9,66 m
  • Rotorátmérő: 10,20 m
  • Magasság: 2,75 m
  • Forgásterület: 81,71 m²
  • Üres tömeg: 895 kg
  • Maximális felszálló tömeg: 1600 kg

Hajtóművek[szerkesztés]

Repülési jellemzők[szerkesztés]

  • Maximális sebesség: 185 km/h
  • Utazósebesség: 170 km/h
  • Maximális hatótávolság: 565 km
  • Szolgálati csúcsmagasság: 2300 m
  • Emelkedési sebesség: 4,2 m/s

Lásd még[szerkesztés]

Kapcsolódó fejlesztés[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • David Donald-Jon Lake - Katonai repülőgépek enciklopédiája - Alexandra kiadó - ISBN 963-368-218-5
  • Taylor, John W. R. Jane's All The World's Aircraft 1966–67. London: Sampson Low, Marston & Company, 1966.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Aérospatiale Alouette II című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.