Ugrás a tartalomhoz

„Tiencsin” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Matyko (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
Matyko (vitalap | szerkesztései)
Történet: A kezdetektől a Tiencsini Szerződésig
73. sor: 73. sor:
* A legvalószínűbb magyarázatnak az a nézet tűnik, amely a [[Ming-dinasztia]] {{kínai|[[Yongle]]|[[Jung-lo]]}} császárához köti a város nevének eredetét. A későbbi uralkodó ugyanis {{kínai|[[Hongwu]]|[[Hung-vu]]}} császár halála után a trón megszerzéséért a {{kínai|Gu-folyó|Ku-folyó}} mellől indult {{kínai|[[Nanjing]]|[[Nanking]]}} városában tartózkodó unokaöccse, {{kínai|[[Jianwen]]|[[Csien-ven]]}} császár ellen, majd később a sikeres hadjárat emlékére nevezte el ezt a helyet {{kínai|Tianjinnek|Tiencsinnek}}, azaz, ''„ahol az Ég Fia (vagyis a császár) átkelt a folyón"'' (天 {{kínai|tiān|tien}} = Ég, Menny, 津 {{kínai|jīn|csin}} = gázló, rév).<ref>''„天津象征天子车马所渡之地”'' Li Dongyang: Chongjian sanguanmiao beiji 重建三官庙碑记) http://www.chinaheritagequarterly.org/editorial.php?issue=021</ref>
* A legvalószínűbb magyarázatnak az a nézet tűnik, amely a [[Ming-dinasztia]] {{kínai|[[Yongle]]|[[Jung-lo]]}} császárához köti a város nevének eredetét. A későbbi uralkodó ugyanis {{kínai|[[Hongwu]]|[[Hung-vu]]}} császár halála után a trón megszerzéséért a {{kínai|Gu-folyó|Ku-folyó}} mellől indult {{kínai|[[Nanjing]]|[[Nanking]]}} városában tartózkodó unokaöccse, {{kínai|[[Jianwen]]|[[Csien-ven]]}} császár ellen, majd később a sikeres hadjárat emlékére nevezte el ezt a helyet {{kínai|Tianjinnek|Tiencsinnek}}, azaz, ''„ahol az Ég Fia (vagyis a császár) átkelt a folyón"'' (天 {{kínai|tiān|tien}} = Ég, Menny, 津 {{kínai|jīn|csin}} = gázló, rév).<ref>''„天津象征天子车马所渡之地”'' Li Dongyang: Chongjian sanguanmiao beiji 重建三官庙碑记) http://www.chinaheritagequarterly.org/editorial.php?issue=021</ref>


== Történet ==
=== Története ===
A Tianjin név {{kínai|Zhudi|Csu-ti}} császár alkotta név. A város a [[11. század]]ban még kis halászfalu volt. A tengeri kereskedelem a [[14. század]]tól indult és hozott jelentős fejlődést a településnek. A kikötő közelsége [[Peking]]hez további garanciát jelentett arra, hogy növekedjen. A kora [[16. század]]ban megjelentek az európai hajósok és kezdetben szabadon kereskedhettek a [[Ming-dinasztia]] és a [[Csing-dinasztia|{{kínai|Qing-dinasztia|Csing-dinasztia}}]] uralkodói alatt is. A későbbiekben azonban korlátozták a kereskedelmet és {{kínai|Tianjin|Tiencsin}} városa [[Makaó]]val együtt az egyedüli kikötők voltak, melyeket az európaiakkal történő kereskedelem céljából 1759 és 1842 között használni lehetett. 1842-ben ez a kör ötre bővült az első ópiumháborút követő békekötés alapján.<ref name="Chinese Tianjin">{{cite web |publisher=University of Bristol|title=Chinese Tianjin |language=angol |work=Tianjin under Nine Flags 1860-1949 |url=http://www.bristol.ac.uk/tianjin-project/tianjinnineflags/chinese/ |accessdate=2011-04-15}}</ref>


== A kezdetektől a Tiencsini Szerződésig ==
A második ópiumháborút lezáró szerződést 1858. június 26-án itt kötötték meg a városban és ekkor már tízre emelkedett a kínai szabad kikötők száma. A városban folyó kereskedelem és az itt élő külföldiek védelme érdekében 1860-tól lehetővé vált egészen 1945-ig, hogy koncessziók működjenek. Az óváros, mely mindvégig kínai kézen maradt azért meghatározta a kilenc más államhoz tartozó koncesszió életét, annak ellenére, hogy azok autonómiát élveztek. Volt a koncesszióknak haszna is, hiszen a belga jelenlétnek köszönhetően [[1906]]-ban megindult a villamosközlekedés. A {{kínai|Qing-dinasztia|Csing-dinasztia}} 1911. évi bukását követően több önkormányzat váltotta magát a városban és a hatalmi zavargások, a Japán megszállás és a második világháború súlyos csapásokat mért az itt élőkre. A világháborút követően a [[Kínai Kommunista Párt]] már nem tette lehetővé a koncessziók további működését, így azokat sorban felmondták az érintett államok.<ref name="Chinese Tianjin" />

Először a [[Nyugati-Han dinasztia|Han-dinasztia]] nagy császára, {{kínai|Wudi|Vu-ti}} létesített a mai {{kínai|Wuqing körzet|Vu-csing körzet}} területén sóhivatalt (yánguān 盐官). A {{kínai|Jin-dinasztia|Csin-dinasztia}} viharos évtizedeiben a „három folyó" találkozásánál ({{kínai|Ziya|Ceja}}, Déli-csatorna, {{kínai|Haihe|Hajho}}) fontos katonai állomáshely, erőd épült {{kínai|Zhigu|Cseku}} 直沽 néven. Ez tekinthető {{kínai|Tianjin|Tiencsin}} első hivatalos elnevezésének. Később a {{kínai|[[Sui-dinasztia]]|[[Szuj-dinasztia]]}} alatt fejeződött be a [[Nagy-csatorna]] építése, amely lendületet adott a városnak, hogy később kereskedelmi központtá válhasson. A [[Tang-dinasztia|Tangok]] alatt sólepárló és sóraktárok épültek a város körül. A Tang-dinasztia középső korszakát követően {{kínai|Tianjin|Tiencsin}} vált a [[Dél-Kína|dél-kínai]] gabona, selyem és más áruk elosztójává a csatorna északi szakaszán.

A {{kínai|[[Song-dinasztia]]|[[Szung-dinasztia]]}} és a [[Liao-dinasztia]] között felosztott Kína belső határfolyója sokáig a {{kínai|Haihe|Hajho}} volt, így a {{kínai|Song|Szung}} császárok több katonai erődítményt is építettek a környéken, a [[kitajok|kitaj Liao állam]] esetleges déli támadásai feltartóztatására. Később a [[mongol]] {{kínai|[[Yuan-dinasztia]]|[[Jüan-dinasztia]]}} alatt folytatódott „{{kínai|Zhigu|Cseku}}“ virágzása, az üzleti és közigazgatási fejlesztés mellett felépült a mai is álló {{kínai|Tianhou gong|Tienhou kung}}, {{kínai|Mazu|Macu}}, az Égi császárnő tiszteletére.<ref>Tianhou Palace in Tianjin http://www.chinaculture.org/gb/en_aboutchina/2003-09/24/content_24354.htm Hozzáférés ideje: 2014. febr. 3.</ref>

A város 1404 óta viseli a Ming uralkodó, {{kínai|Yongle|Jung-lo}} császár által neki adott új nevet, mely a császári trónért folytatott küzdelmének emlékét őrzi. Az új uralkodó {{kínai|Nanjing|Nanking}}ból {{kínai|Beijing|Peking}}be helyezte át udvartartását, így a hatalmi súlypont is északabbra tevődött. Az [[kínai császár|Ég Fia]] elrendelte, hogy az új főváros védelmére és a környék ellenőrzése érdekében, mintegy 16800 katonát állomásoztató erődítmény létesüljön a {{kínai|Haihe|Hajho}} partján. Ekkoriban a város a „Tiānjīn Wèi“ (天津卫) nevet viselte, azaz ''„{{kínai|Tianjin|Tiencsin}} erőd“''. A korabeli európai utazók és kereskedők is ezen a néven ''(„Tiencienwey“)'' ismerték.<ref>The Wenceslaus Hollar Digital Collection. University of Toronto. Plate Number: P1174. http://link.library.utoronto.ca/hollar/digobject.cfm?Idno=Hollar_k_1049&query=Hollar_k_1049&size=large&type=browse</ref> Ekkor épült ki a {{kínai|beijing-i|pekingi}} ''„Tatárvároshoz“'' hasonló téglalap alakú óváros, kőfallal, bástyákkal. A központban ma is látható dobtorony (gǔlóu 鼓楼) (elődje) 1493-ban készült el. A város népessége növekedett<ref>http://www.britannica.com/EBchecked/topic/595333/Tianjin</ref>, gazdasága fejlődött, ezt jelzi a hivatalok (yámen 衙门) és iskolák létesítése. A 17. századi [[Holland Kelet-indiai Társaság|holland diplomáciai küldöttségek]] beszámolói elismerően szólnak közel 8 méter magas városfalakról, a sok szentélyről és templomról, valamint a kiterjedt piaci és kereskedőnegyedről.<ref>http://www.britannica.com/EBchecked/topic/595333/Tianjin</ref>

A [[mandzsuk|mandzsu]] hódítás után sem állt meg, hamarosan Észak-Kínai gazdasági központjává vált<ref>http://www.britannica.com/EBchecked/topic/595333/Tianjin</ref> {{kínai|Qing-dinasztia|Csing-dinasztia}} uralkodói által kinevezett {{kínai|[[[Zhili]]|[[Cseli]]}} kormányzók innen irányították a {{kínai|Beijing|Peking}}et körülvevő tekintélyes tartományt. (Holott a hivatalos tartományi főváros {{kínai|[[Baoding]]|[[Paoting]]}} volt.) Olyan tekintélyes 19-20. századi államférfiak töltötték be ezt a pozíciót, mint a ''„Kelet Bismarckjának“'' is nevezett {{kínai|[[Li Hongzhang]]|[[Li Hung-csang]]}} vagy a [[Kínai Köztársaság]] első elnöke, {{kínai|[[Yuan Shikai]]|[[Jüan Si-kaj]]}}.

KÉP: óváros térkép http://zh.wikipedia.org/wiki/File:Old_map_of_Tianjin_City.jpg
KÉP 2: TJ wei http://en.wikipedia.org/wiki/File:Wenceslas_Hollar_-_Tiencienwey.jpg


== Elhelyezkedés ==
== Elhelyezkedés ==

A lap 2014. február 3., 08:20-kori változata

Tiencsin (天津市 Tiencsin Si)
balra fent: tiencsini (tianjini) vasútállomás, balra középen: az olasz negyed, jobbra fent: Hszikaj (Xikai) Katolikus Katedrális, lent: a város alkonyati látképe a folyópartról
balra fent: tiencsini vasútállomás, balra középen: az olasz negyed, jobbra fent: Hszikaj Katolikus Katedrális, lent: a város alkonyati látképe a folyópartról
Közigazgatás
Ország Kína
Rangtartományi jogú város
Alapítás évekb. i. e. 340
Polgármester黄兴国
Huang Hszing-kuo
A KKP helyi képviselője孙春兰
Szun Csun-lan
Irányítószám300000 - 301900
Körzethívószám22
Rendszámok betűjelei津A, B, C, D, F, G, H, J, K 津E (taxi)
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség13 866 009 fő (2020)[1]
Népsűrűség1044,4 fő/km²
Főbb nemzetiségekHan – 97%
Hui – 2%
Mandzsu – 0.6%
Bruttó hazai termékCNY 1,43 trillió (2013)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság5,0 m
Terület11 920 km²
IdőzónaUTC+8
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 39° 08′ 48″, k. h. 117° 12′ 20″39.146667°N 117.205556°EKoordináták: é. sz. 39° 08′ 48″, k. h. 117° 12′ 20″39.146667°N 117.205556°E
Tiencsin weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiencsin témájú médiaállományokat.


Tiencsin kiejtése (egyszerűsített kínai: 天津, pinjin: Tiānjīn) a Kínai Népköztársaság (KNK) négy tartományi jogú városának egyike, Észak-Kína Hopej tartománya és Peking tartományi jogú város közvetlen szomszédságában. Tiencsin az Észak-kínai-síkságon terül el, északról a Jensan-hegység keletről a Pohaj-tenger (Sárga-tenger) határolja. Észak-Kína legnagyobb part menti városa.

A városi lakosság tekintetében Sanghaj, Peking és Kanton után a negyedik legnagyobb település. A város maga két fő központra oszlik, egyrészt a Hajho-folyó két partján elterülő központra (beleértve az óvárost is), illetve a Pohaj-tenger partján felépült modern gazdasági körzetre (Pinhaj Új Terület). Tiencsin a 19. század második felétől fogva fontos kikötőváros és „Peking kapuja“ volt a külföldiekkel folytatott kereskedelem ill. háborús események során. 1860 és 1945 között összesen kilenc nemzet rendelkezett koncessziós területtel a városban, amelyek nagyban meghatározták annak gazdasági, kulturális és építészeti fejlődését.

A város nevének eredete

Tiencsin város nevének eredetéről megoszlanak a vélemények, íme néhány lehetséges magyarázat:

„Égi Víz partján serkenek
Nyugaton esteledem
Zászlaim körül főnixek
Suhognak ünnepien
Vörös Folyó, Mozgó Homok
Gyors utamon akadály
"Sárkányom, verd a hidat
Vezess, Nyugati Király"
Nagy László fordítása[2]


  • a Szuj Su dinasztikus évkönyv (Suí shū 隋书) említ a Csillagászati Feljegyzések (天文志) között tien csin néven egy csillagot (“尾亦为九子箕,亦曰天津”)[3]
  • a {kínai|Jin-dinasztia|Csin-dinasztia}} története (Jīn shǐ 金史) említ ezen a néven egy folyót tiānjīn hé 天津河) “通济河创设巡河官一员,与天津河同为一司,通管漕河闸岸,上名天津河巡河官隶督水监”[4]
  • A legvalószínűbb magyarázatnak az a nézet tűnik, amely a Ming-dinasztia Jung-lo császárához köti a város nevének eredetét. A későbbi uralkodó ugyanis Hung-vu császár halála után a trón megszerzéséért a Ku-folyó mellől indult Nanking városában tartózkodó unokaöccse, Csien-ven császár ellen, majd később a sikeres hadjárat emlékére nevezte el ezt a helyet Tiencsinnek, azaz, „ahol az Ég Fia (vagyis a császár) átkelt a folyón" (天 tien = Ég, Menny, 津 csin = gázló, rév).[5]

Története

A kezdetektől a Tiencsini Szerződésig

Először a Han-dinasztia nagy császára, Vu-ti létesített a mai Vu-csing körzet területén sóhivatalt (yánguān 盐官). A Csin-dinasztia viharos évtizedeiben a „három folyó" találkozásánál (Ceja, Déli-csatorna, Hajho) fontos katonai állomáshely, erőd épült Cseku 直沽 néven. Ez tekinthető Tiencsin első hivatalos elnevezésének. Később a Szuj-dinasztia alatt fejeződött be a Nagy-csatorna építése, amely lendületet adott a városnak, hogy később kereskedelmi központtá válhasson. A Tangok alatt sólepárló és sóraktárok épültek a város körül. A Tang-dinasztia középső korszakát követően Tiencsin vált a dél-kínai gabona, selyem és más áruk elosztójává a csatorna északi szakaszán.

A Szung-dinasztia és a Liao-dinasztia között felosztott Kína belső határfolyója sokáig a Hajho volt, így a Szung császárok több katonai erődítményt is építettek a környéken, a kitaj Liao állam esetleges déli támadásai feltartóztatására. Később a mongol Jüan-dinasztia alatt folytatódott „Cseku“ virágzása, az üzleti és közigazgatási fejlesztés mellett felépült a mai is álló Tienhou kung, Macu, az Égi császárnő tiszteletére.[6]

A város 1404 óta viseli a Ming uralkodó, Jung-lo császár által neki adott új nevet, mely a császári trónért folytatott küzdelmének emlékét őrzi. Az új uralkodó Nankingból Pekingbe helyezte át udvartartását, így a hatalmi súlypont is északabbra tevődött. Az Ég Fia elrendelte, hogy az új főváros védelmére és a környék ellenőrzése érdekében, mintegy 16800 katonát állomásoztató erődítmény létesüljön a Hajho partján. Ekkoriban a város a „Tiānjīn Wèi“ (天津卫) nevet viselte, azaz Tiencsin erőd“. A korabeli európai utazók és kereskedők is ezen a néven („Tiencienwey“) ismerték.[7] Ekkor épült ki a pekingi „Tatárvároshoz“ hasonló téglalap alakú óváros, kőfallal, bástyákkal. A központban ma is látható dobtorony (gǔlóu 鼓楼) (elődje) 1493-ban készült el. A város népessége növekedett[8], gazdasága fejlődött, ezt jelzi a hivatalok (yámen 衙门) és iskolák létesítése. A 17. századi holland diplomáciai küldöttségek beszámolói elismerően szólnak közel 8 méter magas városfalakról, a sok szentélyről és templomról, valamint a kiterjedt piaci és kereskedőnegyedről.[9]

A mandzsu hódítás után sem állt meg, hamarosan Észak-Kínai gazdasági központjává vált[10] Csing-dinasztia uralkodói által kinevezett Cseli kormányzók innen irányították a Pekinget körülvevő tekintélyes tartományt. (Holott a hivatalos tartományi főváros Paoting volt.) Olyan tekintélyes 19-20. századi államférfiak töltötték be ezt a pozíciót, mint a „Kelet Bismarckjának“ is nevezett Li Hung-csang vagy a Kínai Köztársaság első elnöke, Jüan Si-kaj.

KÉP: óváros térkép http://zh.wikipedia.org/wiki/File:Old_map_of_Tianjin_City.jpg KÉP 2: TJ wei http://en.wikipedia.org/wiki/File:Wenceslas_Hollar_-_Tiencienwey.jpg

Elhelyezkedés

A város Észak-Kínában fekszik, Pekingtől délre a tengerparton Hopej tartományban.

Közigazgatási beosztás

Tiencsin tartományi jogú várost 18 megyei szintű közigazgatási egység alkotja.

Tiencsin városi közigazgatása hat körzetből áll :

Három körzet alá tartoznak a városok és a kikötők a tengerpart mentén:

Négy körzet alá tartoznak az elővárosok és azok vidéki területei:

A távolabbi városok két körzetből állnak (és a 3 megye városai):

Lakosság

A lakosság 97,29%-a Han-kínai, 1,75%-a Hui-kínai, 0,57%-a mandzsu, 0,25%-a mongol, koreai.

Kultúra

Színház

A városban számtalan színház, opera és koncertterem van.

  • Népi művészet színháza: 1951-ben nyílt meg.
  • Dráma és operaszínház: 1959-ben nyílt meg. A repertoárban tánc és opera szerepel.
  • Grand opera színház
  • Song and Dance színház
  • állami bábszínház

Múzeum

  • Művészetek múzeuma
  • Tudománymúzeum

Képzés

A város egyetemei:

  • Kereskedelmi egyetem
  • Tiencsin Egyetem
  • Nankaj Egyetem
    Nankai egyetem
  • Technológiai egyetem.
  • Kínai civil repülési egyetem
  • Orvostudományi egyetem

Források

  1. Tabulation on 2020 China Population Census by County
  2. http://terebess.hu/keletkultinfo/csujuan.html
  3. 《隋书·天文志》
  4. A Jin-dinasztia története, 27. tekercs (《金史》卷二十七《河渠志》)
  5. „天津象征天子车马所渡之地” Li Dongyang: Chongjian sanguanmiao beiji 重建三官庙碑记) http://www.chinaheritagequarterly.org/editorial.php?issue=021
  6. Tianhou Palace in Tianjin http://www.chinaculture.org/gb/en_aboutchina/2003-09/24/content_24354.htm Hozzáférés ideje: 2014. febr. 3.
  7. The Wenceslaus Hollar Digital Collection. University of Toronto. Plate Number: P1174. http://link.library.utoronto.ca/hollar/digobject.cfm?Idno=Hollar_k_1049&query=Hollar_k_1049&size=large&type=browse
  8. http://www.britannica.com/EBchecked/topic/595333/Tianjin
  9. http://www.britannica.com/EBchecked/topic/595333/Tianjin
  10. http://www.britannica.com/EBchecked/topic/595333/Tianjin

Külső hivatkozások

Commons:Category:Tianjin
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiencsin témájú médiaállományokat.