Philadelphia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az amerikai városról szól, az ókori görög várost a Philadélphia szócikk tárgyalja.
Philadelphia
Philadelphia skyline-daytime-crop1.jpg
Philadelphia zászlaja
Philadelphia zászlaja
Philadelphia pecsétje
Philadelphia pecsétje
Becenév: „City of Brotherly Love”, „Philly”, „The Cradle of Liberty”, „The Quaker City”, „The Birthplace of America”, „The Cradle of the Nation”.
Mottó: „Philadelphia maneto” – „Let brotherly love continue”
Közigazgatási adatok
Ország  Amerikai Egyesült Államok
Állam Pennsylvania
Megye Philadelphia megye
Alapítás éve 1682. október 27.
1701. október 25.
Irányítószám
Lista
19019–19255
Körzethívószám
  • 267
  • 215
Testvérvárosai
Népesség
Népesség
  • 1 560 297 fő (2014)
  • 1 293 697 fő (1900)
  • 1 549 008 fő (1910)
Népsűrűség 4201,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 12 m
Terület 369,4 km²
- ebből vízi 19,6 km²
Időzóna EST (UTC-5)
Elhelyezkedése
Philadelphia (Pennsylvania)
Philadelphia
Philadelphia
Pozíció Pennsylvania térképén
é. sz. 39° 57′ 11″, ny. h. 75° 09′ 48″Koordináták: é. sz. 39° 57′ 11″, ny. h. 75° 09′ 48″
Map of Pennsylvania highlighting Philadelphia County.svg
Philadelphia honlapja
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Philadelphia témájú médiaállományokat.

Philadelphia a legnagyobb város Pennsylvaniában. A város köznyelven Phillyként, és Brotherly Love Cityként ismert. (A név a görög Φιλαδέλφεια, /fi.la.ˈdɛl.fɛj.a/, testvéri szeretet szóból ered.). Ez lakosságban és területben az ötödik legnépesebb város az Egyesült Államokban és a legnagyobb Pennsylvaniában. A város Washington, D.C. előtt az Egyesült Államok fővárosa volt.

A város lakossága (a 2000. évi népszámlálás szerint) 1 517 550, bár a 2005 U.S. Census úgy becsli, hogy 1 463 281.

Philadelphia lakosság szerint a második legnagyobb város a keleti parton, és jelentős oktatási és kulturális központ. Philadelphia csak 46 mérföld New York délnyugati peremétől (a belvárosok hozzávetőleg 80 mérföld távolságra vannak egymástól).

A philadelphiai agglomeráció a negyedik legnagyobb az USA-ban, mintegy 5,8 millió emberrel.

Philadelphia az egyik legrégebbi és történelmileg legjelentősebb város az Egyesült Államokban. A 18. században az Egyesült Államok legnépesebb városa, és London után a második legnagyobb angolul beszélők lakta település volt a világon.

Történelem[szerkesztés]

Mielőtt az európaiak megérkeztek, a Delaware (Lenape Shackamaxon) Indian város volt itt.

Philadelphia egy megtervezett város, amit William Penn alapított, 1682-ben. A város neve testvéri szeretetet jelent görög (Φιλαδέλφια). Penn remélte, hogy a város az új gyarmatának, amit a szabadság és vallásos tolerancia elvein alapítottak, ennek a filozófiának modellje lesz. Az Egyesült Államok első állatkertjének és kórházának is Philadelphia nyújtott otthont.

Philadelphia az amerikai függetlenségi háború alatt a függetlenségi mozgalom egy jelentős központja volt. Itt írták a függetlenségi nyilatkozatot és az amerikai alkotmányt, a városban van az Independence Hall. A Tun Tavernt a városban hagyományosan annak a helyszínnek tartják, ahol 1775-ben az Egyesült Államok tengerészgyalogságát alapították. 1926-ban a város tartotta a Sesquicentennial Expositiont, hogy megünnepelje a nemzet 150. születésnapját. 1976-ban Philadelphia a részt vevő városok közül az egyik volt azokban az United States Bicentennial ünnepségekben, amelyek országszerte zajlottak.

Földrajz[szerkesztés]

Az United States Census Bureau szerint a város teljes területe 369,4-es km². Ebből 349,9 km² szárazföld és 19,6 km² (5,29%) víz.

A vízfelületek: a Delaware folyó, Schuylkill folyó, a Cobbs Creek, Wissahickon Creek, és Pennypack Creek. Philadelphiától északra van Montgomery megye; Bucks megye az északkeletre; Burlington County keletre; Camden County, New Jersey délkeletre; Gloucester County, New Jersey délre; és Delaware megye nyugatra.

Éghajlat[szerkesztés]

Philadelphia éghajlatáról úgy vélik, hogy beleesik a párás szubtrópusi éghajlatzónába, bár ez talán az az Egyesült Államokban levő legészakibb város, ami ide sorolható. Mivel Philadelphia ennek az éghajlatzónának a messzi északi végén van, különösen a távoli külvárosai közül néhány északra és nyugatra, úgy vélik, hogy beleesik a párás kontinentális zónába. A nyarak jellemzően forrók és fülledtek, az ősz és tavasz általában enyhék, és a tél hideg, bár ritkán nagyon hideg. Csapadékeloszlás az éven keresztül majdnem egyenletes.

Philadelphia éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 4,6 6,6 11,5 17,7 23,2 28,2 30,6 29,6 25,6 19,2 13,3 7,1 18,1
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −3,6 −2,5 1,3 6,7 12,2 17,6 20,6 19,9 15,7 9,1 4,0 −1,1 8,3
Átl. csapadékmennyiség (mm) 77 67 96 91 94 87 111 89 96 81 76 90 1054
Havi napsütéses órák száma 155 155 201 216 245 270 275 260 219 204 156 136 2492
Forrás: NOAA


A legmagasabb hőmérséklet rekordon 41 °C volt 1918. augusztus 7-én. A korai ősz és késői tél általában legszárazabbak. Február 69,8 mm átlagos csapadékkal a legszárazabb hónap.

Demográfiai jellemzők[szerkesztés]

Népesség különböző években
Év Népesség Vált. (%)
1790 28 522
1800 41 220 44,5%
1810 53 722 30,3%
1820 63 802 18,8%
1830 80 462 26,1%
1840 93 665 16,4%
1850 121 376 29,6%
1860 565 529 365,9%
1870 674 022 19,2%
1880 847 170 25,7%
1890 1 046 964 23,6%
1900 1 293 697 23,6%
1910 1 549 008 19,7%
1920 1 823 779 17,7%
1930 1 950 961 7%
1940 1 931 334 −1%
1950 2 071 605 7,3%
1960 2 002 512 −3,3%
1970 1 948 609 −2,7%
1980 1 688 210 −13,4%
1990 1 585 577 −6,1%
2000 1 517 550 −4,3%
2010 1 526 006 0,6%

A 2010. évi népszámlálás szerint 1 526 506 személy, és 577 488 háztartás él a városban. A népsűrűség 4337,3/km². A város etnikai összetétele 41,0% fehér, 43,4% afroamerikai, 6,3% ázsiai, 0,5% amerikai őslakos. A latin-amerikai származású emberek a lakosság 12,3%-át tették ki.

Média[szerkesztés]

Philadelphia két jelentős napilapja The Philadelphia Inquirer és a Philadelphia Daily News, mindkettőt a Philadelphia Media Holdings L.L.C birtokolja. A Philadelphia Inquirer, amit 1829-ben alapítottak, a harmadik legrégibb életben maradó napilap az USA-ban.

Kultúra[szerkesztés]

A városban találhatunk sok múzeumot, mint például a Fine Arts Pennsylvania Academyjét és a Rodin Museumot, amely Auguste Rodin műveinek a Franciaországon kívüli legnagyobb gyűjteménye. A városnak jelentős képtára van, a Philadelphia Museum of Art, az Egyesült Államokban levő képtárak közül az egyik legnagyobb. Philadelphia jelentős tudományos múzeumai között tartják számon a Franklin Institute-ot, ami tartalmazza a Benjamin Franklin National Memorialt, valamint az Archaeology and Anthropology Pennsylvania Museum Egyetemet. A történelmi múzeumok: a National Constitution Center és keleti State Penitentiary.

1985. július 13-án Philadelphia rendezte a Live Aid koncertet a JFK Stadionban.

Televízió és film[szerkesztés]

Philadelphiában játszódó filmek:

Philadelphiában játszódó sorozat:

Repülőterek[szerkesztés]

Két repülőtér szolgálja Philadelphiát: a Philadelphia International Airport (PHL) a város déli határában, és Northeast Philadelphia Airport (PNE). A Philadelphia International Airport menetrendszeri hazai és nemzetközi légi közlekedést nyújt, amíg Northeast Philadelphia Airport általános és vállalati repülést szolgál.

A város szülöttei[szerkesztés]

Testvérvárosok[szerkesztés]

Philadelphiának tizenöt testvérvárosa van.

Panoráma[szerkesztés]

Philadelpia belvárosának egy képe
Philadelpia belvárosának egy képe

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Philadelphia témájú médiaállományokat.