Ugrás a tartalomhoz

Üllői út

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen DorysTS (vitalap | szerkesztései) 2021. február 4., 12:18-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (források részletezése)
Üllői út
Az Üllői út (zöld) Budapest térképén
Az Üllői út (zöld) Budapest térképén
Térkép
Úttípusút
Hossza15,6 km
OrszágMagyarország
TartományokBudapest
Az út elejeKálvin tér
Az út végeBudapest és Vecsés határa
A Wikimédia Commons tartalmaz Üllői út témájú médiaállományokat.

Az Üllői út Budapest leghosszabb sugárútja, a Belvárosból a város délkeleti határáig húzódik. A házszámozás a páros oldalon sokkal kisebb ütemben növekszik, mert sok beékelődés – Semmelweis Egyetem egységei, Népliget és más parkok stb. – szakítja meg, ezért példának okáért a 121. házszámú lakóházzal szemben csak a Ludoviceum 82. száma áll.

A régi pesti városfal határától a 18. század elején kezdett kiépülni. Kezdetben mint "Szolnokra vivő út" vagy "Szolnoki országút" emlegették. Mai legkorábbi épületei az Erkel utcai kereszteződés környékén vannak, mert a korábbiakat az 1838-as árvíz elmosta.

Hossza 15 km, mindvégig egyenes, amely északnyugat-délkeleti irányú. A Kálvin térnél kezdődik, a névadó Üllő irányába halad, Vecsésig tart, legnagyobb házszáma 873, páros oldalon 870. Érinti így a VIII., a IX., a X., a XVIII. és a XIX. kerületet. A külső, Határ út utáni (XIX. és XVIII. kerületi) szakaszát a rendszerváltás előtt Vörös Hadsereg útjának hívták.

Az Üllői utat megénekelte Kosztolányi Dezső az Üllői úti fák[1] című versében.

Közlekedés

Az Üllői út Kálvin tér és Könyves Kálmán körút közötti szakasza a Ferencváros és Józsefváros közötti természetes határvonal. Ez alatt fut a 3-as metróvonal („kék metró”) 8 állomáson keresztül. Az út közepén (a Nagyvárad tértől az irányonként egy sávos úttest két oldalán) eredetileg többek között a 42-es, az 50-es, a régi 51-es és az 52-es jelzésű villamosjáratok közlekedtek.[2] A Nagykörút és a Határ út közötti, irányonként három forgalmi sávos szélességét a 3-as metró építésekor történt felszíni tereprendezés során kapta. Ezen a szakaszon 1976-ban a Nagyvárad térig, majd 1980-ban a Határ útig rövidültek a villamos viszonylatok.[3] [4] A Könyves Kálmán körút-Határ út közötti szakasz a Ferencváros és Kőbánya közötti határvonal. A Határ út és a pestszentlőrinci Béke tér között az Üllői úton közlekedik az 50-es villamos. A Határ úttól kifelé a Külső Üllői út irányonként másfél sáv szélességű maradt. Az Üllői út a XIX. kerületben egy vasúti átjáróban keresztezi a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonalat, annak kispesti állomásán („Lajosmizsei sorompó”), míg röviddel a vége előtt, már Vecsés területén keresztezi szintben a Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonalat.

Az Üllői út egy-egy szakaszán közlekednek a következő autóbuszok: 9, 15, 36, 84E, 84M, 93, 93A, 89E, 94M, 99, 100E, 115, 123, 123A, 136E, 166, 183, 193E, 194, 194B, 199, 217, 236, 236A, 266, 281, 294M, 909, 914, 914A, 950, 950A, 979, 979A, M3, továbbá a 72M és a 83-as trolibusz, illetve számos Volánbusz-járat.

Középületek az Üllői út mentén

Az Üllői út eleje (háttérben a Kecskeméti utca bejárata)
Az Iparművészeti Múzeum
A Nagyvárad téri Református Egyházközség temploma (Ülloi út 90.) (1935)
Kispest átépítése előtt. Baloldalt középen a Tűzoltóság régi épülete, előtérben a jobbra lévő házak lebontva, jelenleg autókereskedés. Háttérben a József Attila lakótelep

Jegyzetek

További információk

Irodalom

  • Budapest lexikon. Főszerk. Berza László. 2. bőv., átd. kiad. Budapest, 1993. Akadémiai K. ISBN 9630564092
  • Józsefvárosi lexikon. Főszerk. Nagy Richárd. Budapest, 1970. MSZMP VIII. Ker. Bizottsága‑Fővárosi Tanács VIII. Ker. Tanács