Nagyvárad tér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyvárad tér
Nagyvárad tér 01.JPG
A Haller utca és az Üllői út sarkán álló lakóépület
Közigazgatás
Település Budapest
Városrész VIII.IX. kerület
Korábbi nevei Mihálkovics tér (1940-ig)
Nevezetes épületei Szent István Kórház
Heim Pál Gyermekkórház
SOTE Elméleti Tömb
Orczy-kert
Országos Munka- és Üzem-egészségügyi Intézet
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Nagyvárad tér (Budapest)
Nagyvárad tér
Nagyvárad tér
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′ 45″, k. h. 19° 05′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 45″, k. h. 19° 05′ 22″

A Nagyvárad tér Budapest VIII-IX. kerületében található, forgalmas közlekedési csomópont. A Haller utca, a Vágóhíd utca, a Gyáli út, a Fiumei út és az Üllői út határolja.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Határai: Haller utca 31., Vágóhíd utca 46., Gyáli út 2., Üllői út 127. és 86., Orczy út 2., Üllői út 121.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 19. században Mihálkovics tér volt a neve Mihalkovics Géza anatómus egyetemi tanár után. 1940 óta hívják mai nevén, Nagyvárad város után. (A tér szomszédságában most is utca viseli Mihálkovics nevét.)

A tér melletti Orczy-kert korábban a Ludovika Akadémia udvarát képezte. 1960 körül itt nyitották meg az Asztalos János Ifjúsági Parkot, elsősorban ifjúsági sportolás, úttörőrendezvények, nyári tábor céljára.

1976-ban adták át a Gerlóczy Gedeon, Südi Ernő és Wagner László által tervezett Semmelweis Egyetem elméleti tömbjét (NET). A toronyépület 88 méteres magasságával Budapest egyik legmagasabb épülete. A tetején URH-rádió-állomást létesítettek, ahonnan a Lánchíd Rádió műsorát sugározzák. Az épület addig hasznosítatlan, üres területre került.

A Heim Pál Gyermekkórház eredeti főépületét a hetvenes évek során lebontották; akkoriban építették a ma is látható új főépületet.

A téren 1983-ban állították fel Pierre Székely gránitból és bazaltból készült, közel 5 méter magas, Béke című szobrát,[1] amely egy gúla tetején egy madárhoz hasonló alakot formáz, a gúla oldalán pedig a béke szó szerepel számos különböző nyelven.

A téren több egészségügyi létesítmény működik:

Továbbá a térhez közel található:

A SOTE Elméleti Tömbje, Budapest egyik legmagasabb épülete a józsefvárosi oldalon van

A Nagyvárad tér tömegközlekedése a metró építése előtt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A napjainkban a felszínen szinte kizárólag autóforgalmat lebonyolító, egyébként csendes tér a metró építésének kezdetéig Budapest egyik legnagyobb forgalmú tömegközlekedési csomópontja, állandóan nyüzsgő életű tér volt. A metró és az aluljáró építése évekig tartó hatalmas felfordulást okozott a téren és az Üllői út Határ útig tartó szakaszán. A buszjáratokat ideiglenes kerülő útvonalakra irányították, a villamossíneket áthelyezték. A metró átadása után a teret érintő járatokat egy villamosjárat, a 24-es kivételével megszüntették. Az alábbiakban a tér tömegközlekedésének 1970-es évi állapota olvasható.

Utca- és helynevek a hetvenes években[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bekezdésben a járatok, járatszámok, útvonalak, utcanevek a közvetlenül a metró megépítése előtti időszakot, a hetvenes évek elejét tükrözik.

  • Haller út: Hámán Kató út
  • Fiumei út: Mező Imre út
  • Erzsébet tér: Engels tér
  • Üllői út Határ út utáni szakasza: Vörös Hadsereg útja
  • Nyugati tér: Marx tér
  • Pestszentlőrinc: Pestlőrinc
  • Szent István Kórház: István kórház
  • Szent László kórház: László kórház
  • Szent János Kórház: János kórház

Villamosforgalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az akkori Marx tértől (ma Nyugati tér) kezdődően a Bajcsy-Zsilinszky út – Kiskörút – Üllői út – Vörös Hadsereg útja (ma Üllői út külső része) vonalon egybefüggő villamoshálózat volt a pestszentlőrinci (korabeli, helytelen nevén Pestlőrinc) Béke térig. A belső és külső irányokba közlekedő villamosok végállomása és fordulóhelye a Nagyvárad tér volt. Mind a kifelé, mind a befelé induló villamosok lámpával védett külön hurokban fordultak meg a végállomásokon. A Nagyvárad tértől befelé az út közepén, kifelé az út két szélső oldalán jártak a villamosok.

A belső városrészről közlekedő villamosok számára három sínpárból álló megálló volt az István (ma Szent István) kórház előtt. Az első sínpár az átmenő 42-es és 52-es, 52/a villamosok megállóhelyéül és a 63-as villamos számára leszállóhelyül szolgált. A második és harmadik sínpár a kifelé induló 50-es és 51-es, 51/a és 42/a villamosok végállomásai voltak.

A Kispest felől közlekedő forgalom megállói a mai, de akkor még nem álló SOTE épület magasságában húzódtak az út szélén. Az első sínpár az átmenő 42-es és 52-es, 52/a villamosok számára megállóhelyül, a második sínpár az itt forduló 50-es, 51-es, 51/a, 42/a járatok számára leszállóhelyül szolgált. A harmadik sínpár az innen befelé induló 63-as villamos felszállóhelye volt.

Átmenő villamosjáratok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 52-es villamosjárat, mely a Marx tértől a kispesti Villanytelepig (ma a vasúti sorompó előtti CBA áruház) járt, 3 kocsis UV szerelvényekkel.
  • 52/a villamos, a Madách tértől a Határ útig közlekedett UV szerelvényekkel.
  • 52É éjszakai járat, mely a Nyugati pályaudvar és a Béke tér között közlekedett.
  • 42-es villamos, mely a Móricz Zsigmond körtértől a kispesti Ady Endre út végéig járt, fémvázas régi motorkocsikkal, egy vagy két pótkocsival.
  • 24-es villamos, amely keresztirányban, a Vágóhíd utca és a Kelet pályaudvar között közlekedett, az akkori Hámán Kató (ma Haller) és Mező Imre (ma Fiumei) utakon érte el a teret. Ez a járat az egyetlen, mely a mai napig közlekedik. A hetvenes években fémvázas régi típusú motorkocsik jártak a vonalon két pótkocsival.
Pierre Székely: Béke (1983) a tér józsefvárosi oldalán

Innen induló villamosjáratok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 42/a villamos, mely külső irányba, az Ady Endre út végéig közlekedett régi típusú motorkocsival, egy vagy két pótkocsival.
  • 63-as villamos, mely hosszú útvonalon a János (ma Szent János) kórházig közlekedett régi típusú motorkocsival, többnyire egy pótkocsival
  • 50-es villamos, mely a pestszentlőrinci Béke térig járt UV szerelvényekkel.
  • 51-es villamos, amely az Ecseri útnál jobbra kanyarodva a Nagykőrösi úton Pestszentimréig (korabeli nevén Pestimre) járt. Ezen a vonalon a legrégebbi típusú favázas kockavillamosok közlekedtek két rövid pótkocsival.
  • 51/a villamos, az 51-es villamos vonalán járt a Használtcikk-piacig.
  • 25-ös villamos, mely hosszú és kanyargós útvonalon a Kisföldalatti régi, Állatkert melletti, városligeti végállomásához közlekedett. Végállomása az akkori Hámán Kató út végén, közvetlenül az Üllői út előtt volt, onnan a 24-es villamos vonalán járt, majd a Thököly út irányába fordult. A vonalon a legrégebbi típusú favázas motorkocsi közlekedett, pótkocsi nélkül. A járatot még 1970 előtt lerövidítették az Állatkert - Thököly út szakaszra, majd a troli megépítésével megszüntették.

Buszjáratok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyméretű, nagyforgalmú, több állásos buszvégállomás volt az Üllői út és akkori Mező Imre, ma Fiumei út belső sarkán.

A térről induló buszjáratok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 6-os buszjárat, a város egyik legfontosabb járata volt, mely Bajcsy-Zsilinszky út – Margit híd irányában közlekedett az óbudai Miklós utcáig.
  • 35-ös busz, mely az Üllői út – Vörös Hadsereg útja mentén közlekedett a pestszentlőrinci Béke térig. Piros 35-ös változata gyorsjárat volt, és kevesebb helyen állt meg.
  • 93-es buszjárat, mely a 35-ös vonalán ment, majd a pestszentlőrinci strandnál balra fordulva a repülőtérig közlekedett.
  • „F” buszjárat, mely időszakosan a Gyáli úti kórháztól a Nagyvárad térig közlekedett, de csak a hatvanas évek elejéig.

Átmenő buszjáratok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 33-as buszjárat, keresztirányban a Drégely utcától az újlipótvárosi Dráva utcáig közlekedett.
  • 39-es buszjárat, a város leghosszabb távú és menetidejű járata volt, mely a József Attila-lakótelep építésétől kb. 1973-ig közlekedett a budai Dániel útig. A járatot „városnéző járatnak” becézték. A forgalom növekedése és a menetidő tarthatatlansága miatt szüntették meg.
  • 89-es buszjárat, az Aszódi-úti lakóteleptől a Naphegy térig közlekedett. A 39-es és 89-es busz a térnél egyaránt befordult a Mező Imre útra, onnan a Mátyás tér irányából érték el a Rákóczi utat.
  • „J”, majd 81-es buszjárat, a József Attila-lakótelepről a Madách térig közlekedett. Kezdetben J névvel csak hétköznap és csak a reggeli és délutáni csúcsforgalomban közlekedett, majd a 39-es busz megszüntetése után 81-es állandó járat lett belőle a metró átadásig. A „J” járat időszakos mivolta miatt a József Attila-lakótelepen helyi szólássá vált a „Jé, megjött a Jé”.
  • Az Engels térről az Üllői úton dél felé közlekedő távolsági buszok és a repülőtéri Volán gyorsjárat is áthaladtak a téren, mindkét irányban megállójuk volt a SOTE épület vonalában.
A 24-es villamos a Haller utcában, az Üllői úti kereszteződés előtt

A metró építése miatti változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A metró építése alatt több járatot időlegesen más útvonalra tereltek, a szakaszos építés során folyamatosan, többnyire rövid életű változások történtek. Miután 1976-ban átadták a 3-as metró első szakaszát a Nagyvárad tér és a Deák Ferenc tér között, az Üllői út belső irányába tartó felszíni tömegközlekedés megszűnt. 1980-ban a Nagyvárad tér – Kőbánya-Kispest metrószakasz átadásával a busz- és villamosközlekedés a külső szakaszon is megszűnt, a villamos-végállomásokat a Határ útra helyezték át. Mára mindössze egyetlen villamosjárat, a 24-es emlékeztet a régi időkre. Az egykor nyüzsgő tér mára nagy forgalmú autókereszteződés, a kórház külső autóparkolója és egy elhanyagolt kisebb park.

Napjaink tömegközlekedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A térnél van a 3-as metró és a 24-es villamos Nagyvárad tér megállója.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1993. 176. o. ISBN 963-05-6411-4
  • Budapest teljes utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyvárad tér témájú médiaállományokat.