Gerlóczy Gedeon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gerlóczy Gedeon
GerlóczyGedeon01.jpg
Született 1895. június 28.
Budapest
Elhunyt 1975. július 30. (80 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása építész,
főiskolai tanár
Tüdőbeteg szanatórium tervpályázat 1929 [1]
Békéscsabai kórház sebészeti pavilon 1929

Gerlóczy Gedeon (Budapest, 1895. június 28. – Budapest, 1975. július 30.) magyar építész.

Életpályája-munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gerlóczy Gedeon híres orvos dinasztiából származott, de ő a családi hagyományokat megtörve a Budapesti Királyi József nádor Műegyetemen szerzett diplomát. Professzora Hültl Dezső irodájában kezdett dolgozni, majd Münchenben folytatta mérnöki tanulmányait, az ottani Politechnikum-ban Thirsch professzor mellett. Külföldi tartózkodása alatt járta a múzeumokat, műemlékeket, gyűjteményes kiállításokat és ezek képeiről-tárgyairól színes krétarajzokat készített.

1919-ben jött haza és újból beállt Hültl Dezső irodájába dolgozni. Ebben az időben fedezte fel a Csontváry képeket, melyeket az örökösök fillérekért akartak eladni. A képek árverésén meg is vette a legtöbbet. A húszas években önálló tervezőirodát nyitott. Néhány vidéki – Gyulai evangélikus templom (1927), Békéscsabai 100 ágyas sebészeti pavilon (1935) – tervezési feladat után – közel négy évtizeden keresztül – Budapesten dolgozott, mint elismert, jó nevű építész.

Korai tervezési periódusában néhány eklektikus, neobarokk villája épült fel, majd részese lett a Budapest II.kerület Napraforgó utcában "Bauhaus" mintára felépülő kísérleti lakótelep létrehozásának. Tervei szerint épült meg a Napraforgó utca 19. sz. villa, mely már egyértelműen a modernista felfogásra utal.

Az 1930-as évek elején épített villái után 1938-ban első díjat nyert a tabáni gyógyszálló tervpályázaton (Dávid Károly[1]-al,Lauber Lászlóval és Nyiri Istvánnal).1940-ben – Körmendi Nándorral és Grundböck Bélával együtt – készített terv szerint épült fel az (OTI) Országos Társadalombiztosítási Intézet Baleseti kórháza a Fiumei úton. 1941-ben kivitelezték az általa tervezett Madách Kamaraszínházat és a Petőfi Sándor utca - Párisi utca saroktelkére épített lakóházat, földszintjén passzázzsal, mely utóbbi Budapest egyik legsikerültebb modern bérpalotája. Ez időben vett részt a Nemzeti Sportcsarnok pályázatán, ahol több pályázóval együtt első díjat nyet. (Rimanóczy Gyula, Müller Misa, Sinkovits Lajos, Tóth Imre).A megbízást az első díjban részesített tervezők együtt kapták meg, így a megvalósult Nemzeti Sportcsarnok közös alkotásuk.

1944–1948 között a Képzőművészeti Főiskola tanára volt, majd 1950–1961-ig az IPARTERV-ben dolgozott nyugdíjazásáig. IPARTERV-i tevékenységéről nincsenek ismert adatok, azon kívül, hogy 1962-ben az Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri Elméleti tömbjére kiírt tervpályázaton – Südi Ernővel és Wagner Lászlóval együtt – első díjat nyert (a megvalósult épület Wagner László munkája). Építész tervezői tevékenységét 67 éves korában, 1962-ben fejezte be.

Szakíróként is működött. Kiemelkedő érdeme Csontváry hagyatékának felfedezése és megőrzése. Négy évtizeden keresztül fáradozott azért, hogy a művek művészi értékük szerint megbecsülésben részesüljenek.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapest, II. kerület, Napraforgó utca 19. (1931)
Madách sugárút torkolata pályázat. Távlati kép. 1935
OTI. Baleseti kórház. 1937-1939

Megépült épületei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gyulai Evangélikus templom. 1927.
  • Budapest.VIII.Bródy Sándor utca 5-7.Magyar Rádió udvari szárny. 1927-1928.
  • Budapest.XI.Fehérvári út 37. Rendőr lakótelep. 1928.
  • Budapest.XIII.Reitter Ferenc utca 7. lakóház. 1929.
  • Budapest.II.Napraforgó utca 19. villa.1931.
  • Budapest.VIII.Őr utca 4. lakóépület. 1932-1933
  • Budapest.XIV.Bonyhádi út 17. neobarokk villa. 1934-1935
  • Békéscsabai kórház. 100 ágyas sebészeti pavilon. 1935
  • Budapest.VII.Madách sugárút torkolatára kiirt tervpályázat.1935.(A megvalósult épület Wälder Gyula terve).
  • OTI Baleseti kórház. Budapest.VIII. Fiumei út 13-17. (Körmendi Nándorral együtt) 1937-1939
  • Budapest.XIII. Katona József utca 5. lakóépület. 1937
  • Budapest.XII.Roskovics utca8. lakóház. 1939-1940
  • Budapest.II. Jurányi utca 6. lakóház. 1940.
  • Madách Szinház. Budapest.VII. Madách tér 6. 1940. (Ma: Örkény Színház)
  • Budapest.III.Szépvölgyi út 3/a lakóház. 10941
  • Budapest.VII. Rumbach Sebestyén utca 17. lakóépület. 1941
  • Budapest.XIV. Gizella út 37/a lakóépület. 1941-1942.
  • Budapest.V. Petőfi Sándor utca 12 - Párisi utca 6. sarok lakóház. 1941-1942.
  • Nemzeti Sportcsarnok. Budapest.XIV. Istvánmezei út 1-3.(tervezőtársak: Rimanóczy Gyula, Müller Miksa, Sinkovits Lajos, Tóth Imre).
  • Budapest XIV. Kerékgyártó utca 4. lakóház 1933.

Könyvei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Építészet városesztétika. (Budapest. 1949)
  • Csontváry emlékkönyv: válogatás Csontváry Kosztka Tivadar irásaiból és a Csontváry irodalomból : művészet és elmélet. Szerkesztette: Gerlóczy Gedeon Németh Lajossal. (Budapest. Corvina. 1977)

Krétarajzairól nincs közelebbi információ, kiegészítésre vár. (szerk.)

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Elsősorban, mint a Csontváry gyüjtemény megmentője ismert. Erről számos dokumentum tanúskodik.(A Csontváry gyűjtemény Pécsett található)
  • Építész kvalitásait kevesen ismerik, pedig a két világháború közötti építészet neves személyisége volt.
A második világháború után még Ybl-díjban sem részesítették.

Csontváry (1976) és Gerlóczy (2005) emléktábla (Budapest.XI.Bartók Béla út 34)

  • Posztumusz Ybl Miklós-díj 2010

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tüdőbeteg szanatórium tervpályázat. Magyar Építőművészet XXIX.évf.5.sz.
  2. Gerlóczy érem. Készítője: Osváth Mária (1921-1998) éremművész
  • Tér és Forma.1940-7.sz., 1941-2.sz.
  • Magyar életrajzi lexikon
  • Kereső.hu online lexikon
  • Rados Jenő[2]: Magyar építészet története. (Műszaki könyvkiadó.1971)
  • Művészeti kislexikon. AKADÉMIA KIADÓ.1973.
  • Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. Budapest: Műszaki. 1978. 103. o. ISBN 963-10-1780-X
  • Jékely Zsolt - Sódor Alajos: Budapest építészete a XX. században. (Műszaki könyvkiadó.1980).
  • Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháboru között.116, 122, 169, 171, 205 oldal.(Műszaki könyvkiadó.1986).
  • Építészeti kalauz.(Budapest építészete a századfordulótól napjainkig. 1997).
  • Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 595. o. ISBN 9638577398  
  • Ferkai András: Buda építészete a két világháború között. 1995.(159, 211, 303, 344, 477).
  • Ferkai András: Pest építészete a két világháború között. 2001.(43, 143.5, 154, 176, 182.1, 198, 199.2, 202, 332.2, 364, 421, 489, 508, 529, 533, 535).

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csontváry-életmű megmentője. 1919-ben. Magányos cédrus
A taorminai görög színház romjai
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gerlóczy Gedeon témájú médiaállományokat.