Gerlóczy Gedeon
Gerlóczy Gedeon (Budapest, 1895. június 28. – Budapest, 1975. július 30.) magyar építész.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Életpályája-munkássága
Gerlóczy Gedeon híres orvos dinasztiából származott, de ő a családi hagyományokat megtörve a Budapesti Királyi József nádor Műegyetemen szerzett diplomát. Professzora Hültl Dezső irodájában kezdett dolgozni, majd Münchenben folytatta mérnöki tanulmányait, az ottani Politechnikum-ban Thirsch professzor mellett. Külföldi tartózkodása alatt járta a múzeumokat, műemlékeket, gyűjteményes kiállításokat és ezek képeiről-tárgyairól színes krétarajzokat készített.
1919-ben jött haza és újból beállt Hültl Dezső irodájába dolgozni. Ebben az időben fedezte fel a Csontváry képeket, melyeket az örökösök fillérekért akartak eladni. A képek árverésén meg is vette a legtöbbet. A húszas években önálló tervezőirodát nyitott. Néhány vidéki – Gyulai evangélikus templom (1927), Békéscsabai 100 ágyas sebészeti pavilon (1935) – tervezési feladat után – közel négy évtizeden keresztül – Budapesten dolgozott, mint elismert, jó nevű építész.
Korai tervezési periódusában néhány eklektikus, neobarokk villája épült fel, majd részese lett a Budapest II.kerület Napraforgó utcában "Bauhaus" mintára felépülő kísérleti lakótelep létrehozásának. Tervei szerint épült meg a Napraforgó utca 19. sz. villa, mely már egyértelműen a modernista felfogásra utal.
Az 1930-as évek elején épített villái után 1938-ban első díjat nyert a tabáni gyógyszálló tervpályázaton (Dávid Károly[1]-al,Lauber Lászlóval és Nyiri Istvánnal).1940-ben – Körmendi Nándorral és Grundböck Bélával együtt – készített terv szerint épült fel az (OTI) Országos Társadalombiztosítási Intézet Baleseti kórháza a Fiumei úton. 1941-ben kivitelezték az általa tervezett Madách Kamaraszínházat és a Petőfi Sándor utca - Párisi utca saroktelkére épített lakóházat, földszintjén passzázzsal, mely utóbbi Budapest egyik legsikerültebb modern bérpalotája. Ez időben vett részt a Nemzeti Sportcsarnok pályázatán, ahol több pályázóval együtt első díjat nyet. (Rimanóczy Gyula, Müller Misa, Sinkovits Lajos, Tóth Imre).A megbízást az első díjban részesített tervezők együtt kapták meg, így a megvalósult Nemzeti Sportcsarnok közös alkotásuk.
1944–1948 között a Képzőművészeti Főiskola tanára volt, majd 1950–1961-ig az IPARTERV-ben dolgozott nyugdíjazásáig. IPARTERV-i tevékenységéről nincsenek ismert adatok, azon kívül, hogy 1962-ben az Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri Elméleti tömbjére kiírt tervpályázaton – Südi Ernővel és Wagner Lászlóval együtt – első díjat nyert (a megvalósult épület Wagner László munkája). Építész tervezői tevékenységét 67 éves korában, 1962-ben fejezte be.
Szakíróként is működött. Kiemelkedő érdeme Csontváry hagyatékának felfedezése és megőrzése. Négy évtizeden keresztül fáradozott azért, hogy a művek művészi értékük szerint megbecsülésben részesüljenek.
[szerkesztés] Művei
[szerkesztés] Megépült épületei
- Gyulai Evangélikus templom. 1927.
- Budapest.VIII.Bródy Sándor utca 5-7.Magyar Rádió udvari szárny. 1927-1928.
- Budapest.XI.Fehérvári út 37. Rendőr lakótelep. 1928.
- Budapest.XIII.Reitter Ferenc utca 7. lakóház. 1929.
- Budapest.II.Napraforgó utca 19. villa.1931.
- Budapest.VIII.Őr utca 4. lakóépület. 1932-1933
- Budapest.XIV.Bonyhádi út 17. neobarokk villa. 1934-1935
- Békéscsabai kórház. 100 ágyas sebészeti pavilon. 1935
- Budapest.VII.Madách sugárút torkolatára kiirt tervpályázat.1935.(A megvalósult épület Wälder Gyula terve).
- OTI Baleseti kórház. Budapest.VIII. Fiumei út 13-17. (Körmendi Nándorral együtt) 1937-1939
- Budapest.XIII. Katona József utca 5. lakóépület. 1937
- Budapest.XII.Roskovics utca8. lakóház. 1939-1940
- Budapest.II. Jurányi utca 6. lakóház. 1940.
- Madách Szinház. Budapest.VII. Madách tér 6. 1940. (Ma: Örkény Színház)
- Budapest.III.Szépvölgyi út 3/a lakóház. 10941
- Budapest.VII. Rumbach Sebestyén utca 17. lakóépület. 1941
- Budapest.XIV. Gizella út 37/a lakóépület. 1941-1942.
- Budapest.V. Petőfi Sándor utca 12 - Párisi utca 6. sarok lakóház. 1941-1942.
- Nemzeti Sportcsarnok. Budapest.XIV. Istvánmezei út 1-3.(tervezőtársak: Rimanóczy Gyula, Müller Miksa, Sinkovits Lajos, Tóth Imre).
- Budapest XIV. Kerékgyártó utca 4. lakóház 1933.
[szerkesztés] Könyvei
- Építészet városesztétika. (Budapest. 1949)
- Csontváry emlékkönyv: válogatás Csontváry Kosztka Tivadar irásaiból és a Csontváry irodalomból : művészet és elmélet. Szerkesztette: Gerlóczy Gedeon Németh Lajossal. (Budapest. Corvina. 1977)
Krétarajzairól nincs közelebbi információ, kiegészítésre vár. (szerk.)
[szerkesztés] Képgaléria
[szerkesztés] Emlékezete
- Elsősorban, mint a Csontváry gyüjtemény megmentője ismert. Erről számos dokumentum tanúskodik.(A Csontváry gyűjtemény Pécsett található)
- Építész kvalitásait kevesen ismerik, pedig a két világháború közötti építészet neves személyisége volt.
- A második világháború után még Ybl-díjban sem részesítették.
- Kiállítás Gerlóczy Gedeon grafikai gyüjteményéből.(HOME GALÉRIA
- Budapest,V.Galamb utca 3. Gerlóczy Gedeon domborműves emléktábla. 1997. (Czinder Antal szobrászművész alkotása)
Csontváry (1976) és Gerlóczy (2005) emléktábla (Budapest.XI.Bartók Béla út 34)
- Posztumusz Ybl Miklós-díj 2010
[szerkesztés] Források
- ↑ Tüdőbeteg szanatórium tervpályázat. Magyar Építőművészet XXIX.évf.5.sz.
- ↑ Gerlóczy érem. Készítője: Osváth Mária (1921-1998). éremművész
- Tér és Forma.1940-7.sz., 1941-2.sz.
- Magyar életrajzi lexikon
- Kereső.hu online lexikon
- Rados Jenő[2]: Magyar építészet története. (Műszaki könyvkiadó.1971)
- Művészeti kislexikon. AKADÉMIA KIADÓ.1973.
- Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. Budapest: Műszaki. 1978. 103. o. ISBN 963-10-1780-X
- Jékely Zsolt - Sódor Alajos: Budapest építészete a XX. században. (Műszaki könyvkiadó.1980).
- Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháboru között.116, 122, 169, 171, 205 oldal.(Műszaki könyvkiadó.1986).
- Építészeti kalauz.(Budapest építészete a századfordulótól napjainkig. 1997).
- Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 595. o. ISBN 963-85773-9-8
- Ferkai András: Buda építészete a két világháború között. 1995.(159, 211, 303, 344, 477).
- Ferkai András: Pest építészete a két világháború között. 2001.(43, 143.5, 154, 176, 182.1, 198, 199.2, 202, 332.2, 364, 421, 489, 508, 529, 533, 535).
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- artPORTAL. Gerlóczy Gedeon
- Merényi: 1867-1965, CENTO ANNI ARCHITETTURA UNGHERESE. (Római Magyar Akadémia kiadvány.1965).
- Jeles napok
- Budapest 1918 és 1940 között
- Gerlóczy plakett
- Építészetünk a két világháború között.
- Képző és Iparművészeti osztály gyüjteménye
- Fonyód. Szaplonczay emlékmű
- Örkény szinház
- Madách Színház
- MULT-KOR történelmi portál
- Szép korúak otthona
- Gyula város Wikipedia

