Óváros (Prága)
Prága történelmi belvárosa | |
Világörökség | |
Prága a Klementinumról fotózva | |
Adatok | |
Ország | Csehország |
Világörökség-azonosító | 616bis-001 |
Típus | Kulturális helyszín |
Kritériumok | II, IV, VI |
Felvétel éve | 1992 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 50° 05′ 14″, k. h. 14° 25′ 06″Koordináták: é. sz. 50° 05′ 14″, k. h. 14° 25′ 06″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Óváros témájú médiaállományokat. |
A prágai Óváros (cseh nyelven Staré Město) Prága közepén helyezkedik el, a cseh főváros legrégebbi része. A városrész a Hradzsinnal és a Kisoldallal szemben, a Moldva kanyarulatában fekszik. Területe 1,29 km², lakóinak száma a 2001-es népszámláláskor 10 531 volt.
Története
A 10. század elején a Moldva gázlóinak közelében apró települések alakultak ki, az átkelőhelyek egyike a mai Károly híd helyén volt. A 11. században az utak mellett bajor kereskedők telepedtek le, Týnben létrejött a cseh fejedelmi, majd királyi udvar, az apró települések gyorsan összenőttek, I. Vencel idején a beépített területek túlnőttek már a városfalon, és hivatalosan is önálló várossá, a középkori Európa egyik legfontosabb városává fejlődött az Óváros.
A román kori épületek két-három méterrel a mai utcák szintje alatt álltak, ezért a Moldva gyakran elöntötte őket. A területet a 13. század végén elkezdték feltölteni, az utcák egyre magasabbra kerültek, így a román kori épületek földszintjei apránként a gótikus házak pincéivé alakultak. A bástyafalak mentén ekkor már mély védőárok húzódott; ennek vonala a mai belső körút: a Národní třída, a Na příkopě és a Revoluční třída. Az Óváros létrehozása, 1784 óta Prága része.
A mai Óváros Prága I. kerületének része, a cseh főváros egyik leghangulatosabb, legtöbb látnivalót kínáló negyede.
Nevezetességei
A városrész századokon át és ma is fennálló fontos szerepe a negyed építészetében is visszaköszön, a 13. századtól a 20. századig majd minden kor képviselteti magát. A városrész 1971 óta műemléki terület. A negyed központja az Óváros tér, amelynek alakját 1230 körül határozta meg I. Vencel cseh király. A teret gótikus, reneszánsz és barokk épületek veszik körül.
Itt található a Óvárosi városháza a világhírű Orlojjal, itt áll Tycho Brahe nyughelye, a Týn-templom, a Szent Miklós-templom és a rokokó stílusú Goltz-Kinsky-palota, amelyben korábban gimnázium működött. Ide járt többek között Franz Kafka is.
Az Óváros zegzugos, udvarokkal, átjárókkal tarkított utcarengetegében van a Betlehem-kápolna, ahol Husz János tanított és prédikált, valamint a szecessziós, Smetanáról elnevezett koncertteremnek helyt adó Vigadó (Obecni Dům).
A városrész keleti végén álló Lőportoronytól (Prašná Brána) indult egykor a koronázási menet, hogy aztán az Óvároson és az azt a Moldva túlparti negyedekkel összekötő Károly hídon áthaladva érje el a Kisoldalt, majd a Hradzsint.
Az építészeti és történelmi emlékeken túl az Óváros hangulata a színházaknak, pantominosoknak, éttermeknek, élénk éjszakai életének köszönhetően is egyedülálló látnivaló.
A látnivalók listája
A köztéri szobrok közül a legjelentősebb Husz János emlékműve.
Templomok
- Szent Jakab-bazilika
- Týn előtt Szűz Mária-templom
- Szent Miklós-templom
- Szent Gál-templom
- Szent Egyed-templom
- Falhoz épült Szent Márton-templom
- Betlehem-kápolna
Kulturális intézmények
Nevezetes épületek
- Lőportorony
- Rendezvények háza (Reprezentációs ház)
- Karolinum
- Óvárosi városháza
- Két Arany Medve-ház
- Klementinum
- Clam-Gallas-palota
- Kinsky-palota
- Kunštat urainak palotája
Lakosság
A városrész népességének változása:
Lakosok száma | 46 060 | 42 332 | 37 888 | 35 503 | 30 481 | 24 718 | 20 592 | 13 040 | 10 531 | 6272 |
1869 | 1890 | 1900 | 1921 | 1930 | 1961 | 1970 | 1991 | 2001 | 2021 |
Források
- Szombathy Viktor: Csehszlovákia (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1981.)
- Szombathy Viktor: Prága (Panoráma, Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Bp.)
- Vladimir Soukup et al: Prága (Útitárs könyvek. Panemex, Grafo, Budapest, 2006.)
További információk
- Prága történelmi belvárosa az UNESCO Világörökség honlapján (angolul) (franciául)
- Az Óvárosról az Irány Prágán Archiválva 2017. február 12-i dátummal a Wayback Machine-ben (magyarul)