Vágvörösvár
| Vágvörösvár (Červeník) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Galgóci |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1113 |
| Polgármester | Marián Mihálik |
| Irányítószám | 920 42 |
| Körzethívószám | 033 |
| Forgalmi rendszám | HC |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1685 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 161 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 144 m |
| Terület | 9,94 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 28′ 36″, k. h. 17° 46′ 43″48.476667°N 17.778611°EKoordináták: é. sz. 48° 28′ 36″, k. h. 17° 46′ 43″48.476667°N 17.778611°E | |
| Vágvörösvár weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vágvörösvár témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Vágvörösvár (szlovákul Červeník, korábban Verešvar) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galgóci járásban.
Fekvése
Galgóctól 5 km-re északnyugatra, a Vág folyó jobb partján fekszik.
Története
A régészeti leletek tanúsága szerint már az újkőkorban éltek itt emberek, de találtak használati eszközöket a korai és a késői vaskorból is. A terület már a római korban lakott volt. A 10. század közepéről származó ősmagyar temetőt is tártak fel a területén.
A települést 1113-ban "Bin" alakban említik először a zoborhegyi apátság birtokainak határleírásában. 1254-ben "Been",1294-ben "Edeuthbiny", 1317-ben "Verusvar", 1375-ben "Wereswar", 1773-ban "Veresvar" néven említik a korabeli forrásokban. A 12. században a zoborhegyi bencés apátság birtoka volt, majd 1294-ben az Aba nembeli Rufus Ábrahám szerezte meg. 1375-ben a Hontpázmány nemzetség birtoka, később több nemes családé volt. A falu eredetileg a mai Újvároska területén állt. 1665-ben a falu határát a kincstár vásárolta meg birtokosától, Forgách Ádámtól a Lipótvári erődítmény felépítése céljából. Az erődítmény felépülése után az ősi falu megszűnt és lakói a mai helyen alapították újra. Lakói híres zöldségtermelők voltak.
Vályi András szerint: "VÖRÖSVÁR. Nyitra Várm. fekszik Újvároskának szomszédságában, mellynek filiája; határja ollyan, mint Beregszegé."[2]
Fényes Elek szerint: "Vörösvár, Nyitra vm. tót falu, Ujvároska mellett: 820 katholik., 1 evang. lak. F. u. gr. Erdődy Józsefnő. Ut. p. Galgócz."[3]
Nyitra vármegye monográfiája szerint: "Vörösvár, vágvölgyi tót község, Ujvároskától északra, 925 r. kath. lakossal. Posta, táviró és vasúti állomás Lipótvár. Kath. templomát Gula János odavaló polgár 1776-ban építtette, tornyát azonban gróf Erdődy György emeltette 1809-ben. Az 1848-iki szabadságharcz alatt a község körül lefolyt csatározások alkalmával, a templomot összelövöldözték, de azután később ismét helyreállították. Kút nevű dűlőjén valaha község volt, mely azonban már rég, teljesen elpusztult. A községről már 1295-ben tétetik említés. A XIV. század második felében a Huntpázmán nemzetség birtoka volt. Későbbi földesurai az Erdődyek voltak, kiknek itt ma is nagyobb birtokuk van."[4]
Népviseletét Jankó János is külön megemlíti "A millenniumi falu terve" című kéziratában, melyet Nyitra vármegye közgyűlési termét díszítő képgyűjtemény részeként látott Kovács Gyulával együtt, s azt javasolták a milleneumi kiállításon is bemutatni. A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 1005 lakosából 963 szlovák és 31 magyar anyanyelvű volt.
2001-ben 1477 lakosából 1465 szlovák és 1 magyar volt.
2011-ben 1596 lakosából 1538 szlovák és 3 magyar volt.
Neves személyek
- Itt hunyt el 2013-ban Josef Geryk cseh labdarúgó, kapus.
Nevezetességei
- Szűz Mária templombavezetése tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a 18. században épült.
Jegyzetek
- Ján Valo 2010: Populačný vývoj Červeníka v rokoch 1870-1895. Diplomamunka, Comenius Egyetem.
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.
További információk
A Galgóci járás települései | ||
|---|---|---|
Galgóc (Hlohovec) | ||
Alsóatrak (Dolné Otrokovce) · Alsóvásárd (Dolné Trhovište) · Alsózélle (Dolné Zelenice) · Bajmócska (Bojničky) · Décskelecsény (Kľačany) · Felsőatrak (Horné Otrokovce) · Felsővásárd (Horné Trhovište) · Felsőzélle (Horné Zelenice) · Fornószeg (Tepličky) · Jalsó (Jalšové) · Kaplat (Koplotovce) · Karkóc (Trakovice) · Merőce (Merašice) · Nyitrapásztó (Pastuchov) · Ratkóc (Ratkovce) · Ság (Sasinkovo) · Szilád (Siladice) · Tököld (Tekolďany) · Udvarnok (Dvorníky) · Újvároska (Leopoldov) · Vágmedence (Madunice) · Vágvörösvár (Červeník) · Zsúk (Žlkovce) |  | |