Valga

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Valga
ValgaTownHall.jpg
Városháza épült 1865
Valga címere
Valga címere
Valga zászlaja
Valga zászlaja
Közigazgatás
Ország  Észtország
Megye Valga megye
Alapítás éve 1584
Irányítószám EE-68203
Népesség
Teljes népesség 12 261 fő (2013)
12 261 fő (2011. december 31.)[1]
12 437 fő (2014. január 1.)[2]
Földrajzi adatok
Terület 16,54 km²
Időzóna UTC+2
Elhelyezkedése
Valga  (Észtország)
Valga
Valga
Pozíció Észtország térképén
é. sz. 57° 50′, k. h. 26° 02′Koordináták: é. sz. 57° 50′, k. h. 26° 02′
Valga weboldala

Valga város Észtország déli határa mentén, Valga megye székhelye. 1920-as szétválasztásukig Valga és az észak-lettországi Valka egy várost alkottak, ma testvérvárosi kapcsolatot ápolnak. Valga területe 16,5 km², Valkáé 14,2 km²; népesség szempontjából szintén Valga rendelkezik több lakóval.

Elhelyezkedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Valga utak és vasutak csomópontjában fekszik. Szerepe a vasút terén jelentősebb, nemzetközi vasúti elágazás. A város távolsága Tartutól 89 km, Pärnutól 144 km, Tallinntól 244 km, valamint Rigától 175 km.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A települést a Rigából Dorpatba (Tartu) és Pszkovba vezető kereskedelmi útvonal védelmére 1226 a rigai püspök létesítette. A Kardtestvérek és a Dorpati Püspökség közötti határviták megoldásaként 1286-ban a Rigai Érsek a Pedell patak mentén húzzta meg a rend és a püspökség közötti határvonalat.

Valka 1584-ben Báthory Istvántól kapott városi kiváltságokat. A kardot tartó kézt ábrázoló címert is Báthory István adományozta Valka/Valga városának.

A Livóniai háborút lezáró Pluszai béke értelmében, 1626-ban, a város svéd fennhatóság alá került. 1710-ben a nagy északi háborúban foglalta el Oroszország Valkát és egészen 1920-ig az önálló balti köztársaságok létrejöttéig az Orosz Birodalom része.

A város gazdasága az 1889-ben a Riga – Pszkov vasútvonal átadását követően indult fejlődésnek. Fontos vasúti csomóponttá válik.

A balti államok 1918-ban kivívott függetlenségét követően a várost mind Észtország mind Lettország magának követelte. A határvitát 1920. július 1-jén S.G. Tallents angol ezredes zárta le. A Rigai érsek által 1286-ban megállapított határvonalat jelölte meg határként és ezzel kettéosztotta a várost. Lettországhoz a város jelentéktelen 80-100 házat számláló nyugati része került. A határ meghúzását követően Észtország a város keleti részéről 2500 lettet költöztetett át a város lettországi oldalára.

A várost átszelő államhatár 20 éven át, egészen 1940-ig állt fenn, ekkor, miután a Molotov–Ribbentrop-paktumnak megfelelően a balti államok a Szovjetunió részévé váltak, a várost ismét egyesítették.

1991-ben a balti államok ismételt függetlenné válását követően újra felépítették a határt. Miután Észtország és Lettország is csatlakozott a schengeni egyezményhez ez a határ ismét elvesztette jelentőségét.

„A második világháború végén és után, 1944–1949 között Valgában működött a Szovjetunió egyik hadifogolytábora, amelyben német katonatisztek mellett magyar hadifoglyokat is elhelyeztek (a kutatások szerint 54 magyar – zömében tiszt – raboskodott itt, közülük huszonheten itt vannak eltemetve).”[3]

Testvértelepülései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]