Ugrás a tartalomhoz

Turócremete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Sokoró (vitalap | szerkesztései) 2021. március 7., 12:56-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Népessége)
Turócremete (Vrícko)
A katolikus templom.
A katolikus templom.
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásTurócszentmártoni
Rangközség
Első írásos említés1594
PolgármesterFrantišek Hideg
Irányítószám038 31
Körzethívószám043
Forgalmi rendszámMT
Népesség
Teljes népesség440 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség16 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság588 m
Terület29,57 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 58′ 10″, k. h. 18° 42′ 21″Koordináták: é. sz. 48° 58′ 10″, k. h. 18° 42′ 21″
Turócremete weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Turócremete témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Turócremete (1899-ig Vriczkó, szlovákul Vrícko, németül Münnichweis) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.

Fekvése

Turócszentmártontól 28 km-re délnyugatra fekszik.

Története

A települést a zsolnai német jog alapján alapították a 14. században. 1594-ben "Vriczkopole" néven egy birtokvitával kapcsolatban említik először, mely a zniói jezsuiták és prónai nemesek között zajlott. 1773-ban "Wriczko" néven említik. Német neve "Münichweise, Münich-Wies, Mönichwies" volt. A jezsuiták birtoka volt, majd a 18. század végén a kincstáré lett. 1715-ben malma és 31 háztartása volt. 1784-ben 89 házában 1173 lakos élt. 1828-ban 92 háza és 1512 lakosa volt. Lakói főként favágással, ácsmunkákkal, állattartással, idénymunkákkal, szövéssel, faárukészítéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint " VRICZKÓ. Minich Viesen. Német, és tót falu Túrócz Várm. földes Ura a’ Tudományi Kintstár, lakosai katolikusok, kik között a’ Tótok Olajkárosok, fekszik Trentsén Vármegye felé, nagy hegyek között egy szegeletben; határjának földgyei a’ hegyeken széjjel vagynak, zabot szoktak termeszteni; hogy pedig annál jobb termések legyen, a’ hegyeknek magasságok miatt, mivel a’ földet szekéren hordott trágyával nem zsírozhattyák, olly szorgalmatosak, hogy e’ munkát gyalog viszik véghez, marhával bővelkedik és téjjel; magas hegyei Klak, Fekete Kőszikla, és Hollerstein, mellyekből leg jobb vizek tsergedeznek; a’ tetőjikben legelők vagynak, de a’ nagy hidegek miatt a’ marha kevés ideig használhattya; vannak ezen hegyekben nagy vájások, és barlangok is, főképen Hollerstein hegye olly tágas, hogy Rákóczy alatt való zúrzavaros világban 100 lovas katonáknak, minden hozzájok meg kívántató eszközökkel, egygy egész hónapig szállást adott."[2]

Fényes Elek szerint "Vriczkó, (Münichviesen), Thurócz m. vegyes tót-német f. a Baran hegye alatt, Znio-váraljától nyugotra 1/2 mfld. Lakja 1512 kath., kik közt sok olajat készitő találtatik. Kat. paroch. templom. Határa felette hegyes, annyira, hogy a lakosok hátukon viszik fel a trágyát földjeikre, erdeje nagy, legelője bőven levén, sok tehenet tartanak, a tejből vajat, sajtot készitenek. Van még itten egy Hollerstein nevü barlang, mellyben a Rákóczy idejekor 100 lovas magát 1 hónapig oltalmazta. F. u. a pesti egyetem. Ut. p. Rudnó."[3]

A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott. 1945 után német lakosságát erőszakkal kitelepítették, helyükre szlovákok költöztek.

Népessége

1910-ben 2052, túlnyomórészt német lakosa volt.

Német lakosságát a második világháború után kitelepítették.

2001-ben 401 lakosából 389 szlovák volt.

2011-ben 469 lakosából 454 szlovák, 3 magyar volt.

Nevezetességei

Jegyzetek

Külső hivatkozások