Ugrás a tartalomhoz

Turdossin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Taz (vitalap | szerkesztései) 2021. április 19., 01:48-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (forr)
Turdossin (Tvrdošín)
Szentháromság-templom
Szentháromság-templom
Turdossin címere
Turdossin címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásTurdossini
Rangváros
Első írásos említés1265
PolgármesterIvan Šaško
Irányítószám027 44
Körzethívószám00421 (0) 43
Forgalmi rendszámTS
Testvérvárosok
Lista
Gmina Kościelisko
Népesség
Teljes népesség8952 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség165 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság592 m
Terület56,55 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 20′ 13″, k. h. 19° 33′ 01″49.336944°N 19.550278°EKoordináták: é. sz. 49° 20′ 13″, k. h. 19° 33′ 01″49.336944°N 19.550278°E
Turdossin weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Turdossin témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Turdossin vagy Turdos[forrás?] (szlovákul Tvrdošín, lengyelül Twardoszyn, németül: Turdoschin) város Szlovákiában a Zsolnai kerület Turdossini járásának székhelye. Krasznahorka, Medvedze és Oravice tartozik hozzá.

Fekvése

Alsókubintól 25 km-re északkeletre az Árva és az Oravica összefolyásánál fekszik, az 59-es főút mentén. Neve a szláv Tvrdoša személynévből ered és tulajdonképpen Tvrdoša udvarháza jelentésű.

Története

A lengyel határ közelében levő festői fekvésű városka, ahol az Árva folyó partján egykor fontos vámhely és királyi sóraktár volt, melyek létesítését néhány történész Szent István királynak tulajdonítja. Itt haladt át ugyanis a Balkánról Lengyelország felé menő fontos kereskedelmi út. Vámját a zoborhegyi apátság oklevele már 1111-ben említi, melynek biztosítására valószínűleg egykor kisebb vára is volt.

Turdossint először 1265-ben IV. Béla király oklevelében említik Tourdosina néven. Ebben az időben a településnek mintegy 100-200 lakosa volt, akik erdei munkások voltak, valamint az Árva és a Vág folyókon usztatva messze földekre szállították a lengyelországi sót. Később az általuk szőtt vászonnal is kereskedtek. 1339-ben Twardosczino, 1380-ban Twardossin, 1395-ben Twrdossin, 1625-ben Tverdosin alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1332-ben Raimund pápai legátus oklevele említi először plébániáját is, ekkorra a lakosság száma elérte az 500 főt. Péter nevű papja 1 ezüstöt és 6 garast fizetett. Árva várához tartozott, majd 1369-ben I. Lajos király városi kiváltságokkal ruházta fel. Vásártartási jog és vámmentesség illette meg, bírót választhatott és 12 tagú városi tanács igazgatta. Templomát a Mindenszentek tiszteletére szentelték. 1563-ban a templom leégett, oltárát a temetőben álló, eredetileg a Hétfájdalmú Szűz tiszteletére szentelt fatemplomba vitték át. Ezután az 1390-ben épített templomot a Mindenszentek tiszteletére szentelték fel.

1551 és 1706 között a városban evangélikus templom is volt. A protestantizmus Árva várának urai a Thurzók révén terjedt el a vidéken. Turdossin első név szerint ismert evangélikus lelkészét 1577-ben említik. A 17. század közepén az ellenreformáció hatására a lakosság többsége azonban visszatért a katolikus hitre. 1624-ben Tudossinnak 550 lakosa volt. 1640-ben 3 vásár tartására kapott jogot. 1686-ban Sobieski lengyel és litván hadai kifosztották. A 18. században virágzott a vászonszövés és a fazekasság, cipészek, kovácsok, csizmadiák is voltak a városban, céhük azonban csak a szűcsöknek volt. 1778-ban Turdossinnak 951 lakosa volt, köztük 4 nemes család. A 19. századra ismét jelentős város lett, 1777-től a Felső-Árvai járás székhelye, fejlett kézműiparral. 1828-ban 174 házában 1745 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, fafeldolgozással, vászonszövéssel és festéssel foglalkoztak. A városban több malom mellett, kőbánya, téglagyár, péküzem, sörfőzde, fűrésztelep, asztalosüzem, tímárműhely, 1872-től távíró is működött. 1869-ben 4293 lakosa volt. A 20. században Felső-Árva gazdasági, kulturális és kereskedelmi központja lett. Számos ipari üzem épült a városban.

Vályi András szerint "THURDOS. Thurdosin. Tót Mezőváros Árva Várm. földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik n. k. Árva Várához 3 mértföldnyire. Rákóczinak idejekor, midőn Árva ostromoltatott, megerőssíttetett vala. Nevezetes Sóháza 1715 állíttatott-fel, midőn a’ lengyel só eltíltatott; 1791-től fogva Galicziából, a’ Vielicskai bányákból szállíttatik ide a’ só, ’s Vág, és Duna vizén sok helyekre. Két Szentegyháza van, Ispotállya is van, határbéli földgyeik jól termők. Itt egygyesűl Oravicza-vize Árva-vizével, ’s a’ hajókázásra alkalmatosabbá válik."[2]

Fényes Elek szerint "Turdosin, tót m. v. Árva vmegyében, az Árva bal partján: 1679 kath., 10 evang., 176 zsidó lak. Van itt kath. paroch templom, normalis oskola, synagóga, szép bolthajtásos 58 ölnyi hosszuságu hid az Árva vizén, nagy urasági sörfőzőház és vendégfogadó, 2 liszt- és fürészmalom. Országos vásárjai igen népesek, kivált lóra, marhára és gabonára; a lengyelektől erősen látogattatnak. Itt van a Gallicziából behozott sónak nagy lerakó helye, honnan tovább Rosenberg, Hradek felé szálittatik. Gyolcs kereskedése is nagy fontosságu. A város bir az árvai uradalomtól egy Oravicza nevü pusztát, mellynek olly sok legelője van, hogy tulajdon marháikon kivül, másokat is rá fogadhatnak, a mellett az erdőből szabad tüzelésök, s szabadságuk van esztendőnkint 50 szálhajót mindennémü fával megrakva az alsó videkekre vinni. – Végre a város körül több sánczok nyomai látszanak, mellyeket hajdan a kuruczok hánytak. F. u. az árvai uradalom."[3]

A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Vári járásához tartozott. 1968-ban Medvedze, 1974-ben Krasznahorka falut csatolták hozzá.

Medvedze mint nemesi község 1355-ben bukkan fel az írott forrásokban. 1778-ban 36 nemes családban 153 lakos élt itt. 1828-ban 50 háza és 252 lakosa volt. A 19. században tímárműhely működött a településen. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.

A Mindenszenteknek szentelt fatemplom

Népessége

1910-ben 1599 lakosából 1323 szlovák, 150 magyar és 120 német volt.

1976-ban 6435 lakosa volt.

2011-ben 9355 lakosából 9066 szlovák volt.

Nevezetességei

  • A temetőben álló, a Mindenszenteknek szentelt fatemploma 1390-ben épült gótikus stílusban, a 15. században késő gótikus, a 17. században reneszánsz stílusban építették át. Belső festése eredeti, 165354-ben készült. Szárnyasoltárának táblaképei a 16. század elején készültek. A templomot 1993-ban restaurálták. Világörökségi helyszín. A Pietát ábrázoló, a 15. század elején festett táblaképei a 19. század végén a Budapesti Szépművészeti Múzeumba kerültek.
  • A Szentháromság tiszteletére szentelt plébániatemplom középkori alapokra épült 1766 és 1770 között. Tornya 1900-ban leégett és újjá kellett építeni. Belső festését 1929-ben fejezték be. Orgonáját 1937-ben építették.
  • A katolikus plébánia a 17. század első felében épült reneszánsz stílusban, régebbi alapokon. 1860-ban megújították.
  • A Mária-kápolna 1815-ben épült.
  • A Vojtaššák utcában 1749-ben épített Pieta úti kápolna áll.
  • A plébániatemplom előtt álló Mária-oszlop a 18. század végén készült.
  • A Medvedze városrészen álló klasszicista kúriája a 18. század végén épült.
  • A város üdülőhelye az Árvai-víztározó.

Neves személyek

  • Itt született Sperlágh József (1829-1892) magyar gyógyszerész, régész.
  • Itt született Simándy Zsigmond (1852-1938) színész, igazgató.
  • Itt született Róna Zsigmond (1860-1941) meteorológus.
  • Itt született Ignác Gessay (1874-1928) szlovák újságíró, az amerikai Szlovák Liga társalapítója.
  • Itt született Pajor Miklós (1884-1956) ügyvéd, csehszlovákiai magyar politikus.
  • Itt született Mária Medvecká (19141987) szlovák festőnő, művei a Medvedzie-városrészben levő képtárban láthatók.

Jegyzetek

Külső hivatkozások