Tengri

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Tengri (törökül Tanrı, mongolul Тэнгэрээ, bolgár-törökül Тангра, perzsául Aszpandiát[1]) a régi sztyeppei népek (hsziungnuk, hunok, bolgár-törökök) és a mongol hszienpejek vallásának, a tengrizmusnak a legfőbb istensége. Az elképzelés analóg a Nyugat-Csou dinasztia idején (i.e. XI.–- VIII. század) elterjedt kínai tien li elképzelésével és a taoista 靝 új szó megalkotásával (melyben a 青 a "kék" és a 氣 "qi", pl. "kék mennyország"). Innen ered a hasonló konfuciuszi koncepció is. A négy irány közül a kínai csillagászatban keletet a Kék Sárkány, nyugatot a Fehér Tigris, délt a Vörös Főnix, északot a Fekete Kígyóteknős jelképezte, ami hasonlít a tengrizmusban alkalmazott szimbólumokhoz.

A tengrizmusban hivatalosan nincsenek szimbólumok, azonban gyakran alkalmazzák a Világfa és a négy égtáj jelképeit. Gyakran összekeverik a napimádó vallásokkal, pedig a Nap csak Tengrinek egy jele. A drámaian piramis alakú hegyet, melyről hosszú ideig azt tartották, az a Kazahsztán és Kirgizisztán közti határ legmagasabb pontja, Khan Tengrinek nevezték el.

Hsziungnu változat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Először a kínai feljegyzésekben “diu lie” néven szerepelt (kínaiul: :撑|撑 犁|犁).[2][3] "匈奴谓天为撑犁” : A hunok Tengrit Tiannak (天, kínaiul ég vagy mennyország) nevezik.

Mongol változat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legfőbb lények a mongol tengrizmusban Égapa (Tengri/Tenger Etseg) és Földanya (Eje/Gazar Eej). A történelemben Dzsingisz kán, a mongolok egyesítője hatalmát egyenesen Tengritől kapott felhatalmazásnak tulajdonította, és minden kiadványát a következő szavakkal kezdte: "Az Örökkévaló Kék Mennyország akaratából." Menyatyát azért imádjuk, ami ő valójában, az időtlen és végtelen kék égért. Nem látták még soha emberalakban, de azt mondták, két fia van.

Geszer a tangrizmus egyik nagy hőse, az egyik égi lélek reinkarnációja, akit azért küldtek a Földre, hogy segítsen az embereknek abban, hogy sámánként szolgáljanak. Történetét egy nagyon hosszú eposz örökítette meg, melyet több napon keresztül szoktak egy lófej alakú hegedűvel előadni.

Bolgár-török változat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tangra Égatya a legfőbb istenség. A kán a legnagyobb sámán, aki az istennel tartja a kapcsolatot. Valójában azonban a nedjin, a törzs legidősebb sámánja volt a kapcsolattartó.

Türk változat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tengri szó Orkhon írással.

Tengri vagy a kék ég istene a türk pantheon legfőbb istene, aki a mennyei világegyetemet irányítja.[4] Az ókori türk mitológiában egy egyszerű, fehér liba, aki az időt jelképező végtelen kiterjedésű víztömeg fölött repül. A víz alól Ak Ana ("Fehér Anya") megszólítja, s azt mondja neki, "Teremts". Hogy véget vessen egyedüllétének, Tengri megalkotja Er Kishit, aki nem olyan egyszerű és olyan fehér mint Tengri, s ketten megalkotják a világot. Er Kishi ördögi szerepet tölt be, aki megkísérti az embereket, megvezeti őket, és a sötétségbe taszítja követőit. Tengri felveszi a Tengri Ülgen nevet, és visszavonul a mennyországba, ahonnan megszentelt állatokon keresztül megpróbálja a jó útra vezetni az embereket. Ak Tengris elfoglalja a mennyek ötödik szintjét. Azok a sámánok, akik imáikkal Tengri Ülgent akarják elérni, ennél a szintnél soha nem jutnak tovább. Itt mondhatják el kívánságaikat az isteni kalauzoknak. Vissza akarnak térni a Földre vagy az emberek szintére, akkor egy liba alakú csónakban foglalnak helyet.[5]

A középkor előtti volt türk államok – így többek között a götürkök országa –, ahol a kán hatalmát közvetlenül Tengritől eredeztette. Ezeket az uralkodókat általában Tengri gyermekeiként kezelték, akik az istent képviselték a Földön. Tengrikut, kutluġ és kutalmysh címük azon a hiten nyugodtak, hogy rajtul keresztül elérhetik az uralkodónak Tengriáltal adományozott hatalmas szellemet.[6]

A türkök örökösei általában állatimádók és természetimádók voltak. A sámánista hitükön keresztül tisztelték az égi isteneket és azokat a természeti erőket,melyek számukra nélkülözhetetlenek voltak. Az ókori türk világban– mint ahogy ma is – az istenre a "Tengri" szót használták. Vallási szokásaik szerint az eget Tengrivel azonosították. Tengri a főisten, aki mindent mást létrehozott. Ezen az égi istenen felül voltak más istenségek is, akik Tengri akaratát szolgálták ki.[7]

Mahmud Kashgari véleménye szerint Tengrinek tulajdonították a növények növekedését és a fény terjedését. A türkök a tengri szót melléknévként is használták, ebben a formában jelentése "mennyei" volt. Minden olyan dolgot ezzel a jelzővel illettek, mely magas volt. Ilyennek tekintették a fákat, a hegyeket, s ezek előtt mindig meg is hajoltak.[8]

A mai török nyelvben a "Tanrı" alakot használják általában az "isten" megjelölésére. Ugyanígy nevezik az ábrahámita vallások Istenét is. A törökök gyakran használják ezt az iszlám Istenre is, akinek az arab eredetű neve Allah. Úgy gondolják, a "Tengri" a legrégebbi ismert török szó, melynek eredete az i.e. VI. század környékére tehető.[9]

Az egyistenhívő tengrizmus váltotta fel a türkök régebbi többistenhitét. Régebbi vallásuk ugyanolyan volt, mint a hunoké, az avaroké és a korai magyaroké.

Stefan Georg nemrégiben nyilvánosságra hozott írása szerint a "Tengri" jelző jenyiszeji eredetű lehet.

Hasonlóságok a kínai Tiennel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tengri a kínai Tien li megfelelője. A német Axel Schüssler sinológus úgy véli, a tengri etimológiájában megtalálható a tien 天 „ég, mennyország, isten” és a li 理 „indoklás, rituál, etikett, moralitás”:

„Mivel Tiān istenség a Cou dinasztiával (egy nyugati államban) jelent meg a közép-ázsiai eredet elképzelhetőnek tűnik. Azonban meg kell jegyezni, hogy a mongol tengri (ég, menny, mennyei fenség) (Shaughnessy Sino-Platonic Papers, 1989. július, és más, a Sirakava Sizukához hasonló emlékek ennél régbbi eredetűek.” (2007:495)

Míg több nyelvész amellett érvel, hogy a tien hozzátartozik a tengri szótörténetéhez, addig más nyelvészek a türk eredetet hangsúlyozzák.[10]

Emlékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Antarktisznál lévő Déli-Shetland-szigetekhez tartozó Livingston-szigeten álló Tangra-hegység az istenségről kapta a nevét. Tangra a név bolgár-török változata.

Referenciák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Tengri című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. English summary of the monograph of Bulgarian historian Dimityr Dimitrov on the Early Medieval history of the Proto-Bulgarians in the lands north of the Black Sea (D.Dimitrov. Prabylgarite po severnoto i zapadnoto Chernomorie, Varna, 1987)
  2. 汉书•匈奴传》:“匈奴谓天为撑犁”
  3. 册府元龟•300》:“撑音田庾切”
  4. Abazov, Rafis. "Culture and Customs of the Central Asian Republics". Greenwood Press, 2006. page 62
  5. Göknil, Can. "Creation myths from Central Asia to Anatolia". Yapı Kredi Art Galleries, 1997. [1]
  6. Käthe Uray-Kőhalmi, Jean-Paul Roux, Pertev N. Boratav, Edith Vertes. "Götter und Mythen in Zentralasien und Nordeurasien"; section: Jean-Paul Roux: "Die alttürkische Mythologie" ("Eégi Türk Mitológia") ISBN 3-12-909870-4
  7. Kaya, Polat. "Search For the Origin of the Crescent and Star Motif in the Turkish Flag", 1997. [2]
  8. Baldick, Julian. Animal and Shaman: Ancient Religions of Central Asia. I.B.Tauris, 2000. [3]
  9. TDK Online Dictionary - Tanrı, Allah
  10. The Tower of Babel. Turkic Etymology by Anna Dybo. teŋri
  • Brent, Peter. The Mongol Empire: Genghis Khan: His Triumph and his Legacy. Book Club Associates, London. 1976.
  • Sarangerel. "Chosen by the Spirits" Destiny Books, Rochester (Vermont). 2001
  • Schuessler, Axel. ABC Etymological Dictionary of Old Chinese. University of Hawaii Press. 2007.
  • Georg, Stefan. „Türkisch/Mongolisch tängri “Himmel/Gott” und seine Herkunft“, "Studia Etymologica Cracoviensia 6, 83-100

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]