Tengerszint-emelkedés
 |
Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint sérül a Wikipédia egyik alappillérének számító, úgynevezett semleges nézőpont elve (a vita részleteihez lásd a vitalapot). | Ha nincs indoklás sem itt a sablonban, sem a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! | (2007 júliusából) |
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
A tengerszint-emelkedés a globális felmelegedés egyik legkárosabb hatása. 1900 és 2000 között 10–20 cm-rel emelkedett az átlagos tengerszint.[forrás?]
A 9 – 88 centiméteres tengerszint-emelkedés, amit az ENSZ tudományos panelje prognosztizált, közel sem a legnegatívabb forgatókönyv. A Potsdami Éghajlati Hatáskutató Intézet munkatársa Stefan Rahmstorf tanulmánya szerint a tengerek szintje 2090-ig 50 és 140 cm között emelkedik meg.[1][2]
"Az eddig alkalmazott számítógépes modell még a jelenleg tapasztalható szint-emelkedést (ami 20 cm – 1900 óta) is alulbecsülte" – mondta Rahmstorf. "Vannak még a fizikának olyan tényezői, amelyekkel nem vagyunk tisztában." Az utolsó jégkorszakban – 20 000 évvel ezelőtt – a tengerszint 120 méterrel volt a jelenleginél alacsonyabban.[forrás?]
Egy méteres emelkedés (az IPCC "maximum" becslése) öt millió km² területet árasztana el a világ alacsonyan fekvő területeiből, elpusztítva az összes termőföld harmadát és ötven millió környezeti menekültet hagyva maga után.[3]
Hollandia, Kelet-Anglia, Indonézia egyes részei, a floridai Everglades, Dél-Louisiana nagy része és Latin-Amerika északkeleti partjának részei mind komolyan veszélyeztetett területek. Florida egyes részein a tengervíznek a földalatti víztáblákba való beszivárgása a porózus sziklaképződményekbe, csökkenti az ivóvízkészleteket.[forrás?]
Maldív-szigetek, Kiribati, Tuvalu, Vanuatu olyan területek, ahol pár deciméteres tengerszint-emelkedés estén is komoly károkkal lehet számolni.[forrás?]
Az Amerikai Földrajzi Társaság (San Francisco) közgyűlésén Lynn Usery más klímakutatók ismertették tanulmányukat, amely szerint ötméteres tengerszint-emelkedés 670 millió ember életterét veszélyeztetné. A számítások helyi, rövid ideig tartó árhullámra vonatkoztak.[4]
Az EU-ban 68 millió embert érinthet a várható tengerszint-emelkedés.[5]
Magyarország területét közvetlenül nem fenyegeti a tengerszint-emelkedés, hiszen az ország legmélyebben fekvő pontja, a Szeged melletti Gyálarét is 75,8 méterrel fekszik a tengerszint felett.
Amíg Montréalban 2005-ben zajlott a Kiotói jegyzőkönyv aláíró országainak konferenciája, a Carteret-szigeteken megkezdődött a lakosság evakuálása, amit a pápua új-guineai kormány még 2003-ban rendelt el.[6][7]
Jegyzetek
- ↑ hetek.hu Archiválva 2007. augusztus 13-i dátummal a Wayback Machine-ben (2006. december 17.)
- ↑ lelegzet.hu (2006. december 21.)
- ↑ környezetvédelem
- ↑ hvg.hu
- ↑ Az Európai Közösség negyedik közleménye az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye számára (Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye 12. cikkelyében előírt jelentés) (2006. február 8.)
- ↑ TV riport a Carteret-szigetekről Archiválva 2011. szeptember 21-i dátummal a Wayback Machine-ben by Steve Marshall 13 March 2007
- ↑ Carteret-szigetek (angol)
