Szélnye
Szélnye (Sielnica) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Besztercebányai |
Járás | Zólyomi |
Rang | község |
Első írásos említés | 1250 |
Polgármester | Anna Gavajdová |
Irányítószám | 962 31 |
Körzethívószám | 045 |
Forgalmi rendszám | ZV |
Népesség | |
Teljes népesség | 1398 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 74 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 338 m |
Terület | 17,84 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 37′ 55″, k. h. 19° 06′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 37′ 55″, k. h. 19° 06′ 45″ | |
Szélnye weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szélnye témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Szélnye (1899-ig Szielnicz, szlovákul: Sielnica) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban. 2011-ben 1324 lakosából 1106 szlovák és 109 roma volt.
Fekvése
Zólyomtól 6 km-re északra fekszik.
Története
A települést 1250-ben "Zelnitz" alakban említik először. 1280-ban "Scelnece", 1293-ban "Zelnicha" alakban szerepel a korabeli forrásokban. Lakói egykor szabad emberek voltak, a falu a zólyomi királyi uradalomhoz tartozott. 1288-ban IV. László király a znióvári Szűz Mária kolostornak adományozta. Szélnye gótikus temploma 1397-ben épült fel. 1657 és 1668 között a töröknek fizetett adót. A Rákóczi-szabadságharc alatt 1710-ben felégették a hadak. II. József 1776-ban a falut a besztercebányai káptalannak adta, akik 1780 és 1790 között reneszánsz-barokk stílusú kastélyt építettettek ide. A 18. - 19. században a falu fazekasairól volt híres. 1828-ban 61 házában 485 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, fuvarozással, erdei munkákkal, fazekassággal foglalkoztak. Az 1853. évi kolerában 36 lakos hunyt el a községben. 1873 után határában szenet bányásztak. 1890-ben nagy tűzvész pusztított.
Vályi András szerint "SZIELNICZA. Tót falu Zólyom Várm. fekszik Zólyomhoz 1 mértföldnyire; határja meglehetős."[2]
Fényes Elek szerint "Szielnicza, tót falu, Zólyom vmegyében, a selmeczi országutban: 480 kath., 5 evang. lak. Cserépedényei leghiresebbek az egész megyében. F. u. a beszterczei káptalan. Ut. p. Bucsa."[3]
1910-ben 699 túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott.
2001-ben 1156 lakosából 1122 szlovák volt.
Nevezetességei
- Római katolikus temploma 1942-ben épült, a korábbi 1397-ben épített templom alapjain.
- Barokk kastélya a 18. század második felében épült.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.