Szklabinya
Szklabinya (Sklabiňa) | |||
A községháza | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Zsolnai | ||
Járás | Turócszentmártoni | ||
Első írásos említés | 1242 | ||
Polgármester | Július Ondrej | ||
Irányítószám | 038 03 | ||
Körzethívószám | 043 | ||
Forgalmi rendszám | MT | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 645 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 54 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 484 m | ||
Terület | 11,07 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 02′ 45″, k. h. 19° 00′ 14″Koordináták: é. sz. 49° 02′ 45″, k. h. 19° 00′ 14″ | |||
Szklabinya weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szklabinya témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Szklabinya (szlovákul Sklabiňa) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.
Fekvése
Turócszentmártontól 8 km-re délkeletre.
Története
A régészeti leletek tanúsága szerint területén a történelem előtti időkben a puhói kultúra népe élt, de találtak leleteket a 8–9. századból is. A mai települést 1242-ben Zklabonya alakban említik először. Neve a szlovák sklabina (= rés, hasadék) főnévből származik. 1258-ban Sclabonya, 1263-ban Szklabina, 1266-ban Sclabonya, Sclabina, 1269-ben Szklabinya, Szklabina, Sclabina, 1309-ben Sclabana, 1564-ben Sclabyna alakban említik a korabeli források. Szklabinya várához tartozott, uradalmi központ volt, a 16–20. században a Révay család birtoka. 1715-ben 22 háztartás volt a faluban. 1785-ben 87 házában 571 lakos élt. 1828-ban 86 háza és 587 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, favágással, sáfránytermesztéssel, gyógyolajkészítéssel, juh- és lótenyésztéssel, valamint napszámos munkákkal foglalkoztak. A községben uradalmi sörfőzde, malom és fűrésztelep is működött.
Fényes Elek szerint „Szklabina, tót falu, Thurócz vmegyében, a Jordán patakja mellett: 63 kath., 500 evang. 24 zsidó lak., termékeny jó határral. F. u. a Révay grófok és bárók. Ut. post. Thurócz-Zsámbokrét.”[2]
A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott. A második világháború idején a település a partizáncsoportok egyik központja volt.
Népessége
1880-ban 593 lakosából 528 szlovák, 33 német, 10 egyéb anyanyelvű és 22 csecsemő volt.
1910-ben 609 lakosából 585 szlovák, 6 magyar, 4 német és 14 egyéb nemzetiségű volt.
2001-ben 626 lakosából 624 szlovák volt.
2011-ben 600 lakosából 576 szlovák volt.
Neves személyek
- Itt született 1568-ban Révay Péter Turóc vármegyei főispán, koronaőr.
- Itt született 1879-ben John D. Hertz magyar származású amerikai üzletember, a Hertz Autókölcsönző létrehozója.
Nevezetességei
-
vár
A falutól északra emelkedő hegyen állnak Szklabinya várának romjai, amelyet a 13. század első felében építettek, valószínűleg egy korábbi földvár helyén. 1436-ban a vár leégett. A 16. században a török támadások ellen megerősítették. A 17. században a Révay család reneszánsz várkastéllyá építette át. A 18. század közepéig Turóc vármegye székhelye. A vár a 19. század óta egyre pusztult, amit az tetőzött be, hogy 1944-ben a németek felgyújtották. Azóta rom.
Vályi András szerint "SZKLABINYA VÁRA. Túrócz Várm. földes Ura Gróf Révay Uraság, a’ kinek alól jeles épűleteivel díszesíttetik. Régi épűletének eredete bizonytalan; kapuja felett 800 eszt. és 3 emberfő vala; 3 417részekre van osztva; felső a’ hegynek tetőjén, középső alább, alsó része pedig a’ hegynek allyánál. Nevezetesítik a’ Magyar Királyoknak itten vólt múlatásaik, ’s innen kőltt Kir. Leveleik. Régi bírtokosai külömbfélék valának; Ernest Jánosnak ajándékozván e’ Várat Korvinus MÁTYÁS, elégett vala, és azután Zápolya JÁNOSnak hatalmába jutott. Meglévén pedig a’ békekötés FERDINÁND, és JÁNOS között 1561-ben, az örökös Fő Ispánysággal egygyütt Gr. Révay Uraságnak bírtokába jutott, melly e’ Várat jeles épűletekkel tsinosíttatta. Bél Mátyás így ír e’ híres nagy Nemzetség felől: InCLVta ReVaIDæ stIrpIs antIqVIssIMa, saLVe! E’ Vár szolgáltatott nevet Túrócz Vármegye’ egy Járásának."[3]
Jegyzetek
- Hajný, Ján 1923 (sost.): Turčiansky Sv. Martin a vychádzky do jeho okolia. Turčiansky Sv. Martin, 15-18.
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.