Szerkesztő:Szilas/Fontos források

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából


Ókor[szerkesztés]

Magyar történelem[szerkesztés]

Genetika[szerkesztés]

Korona[szerkesztés]

  • Pálffy Géza (szerk): A Szent Korona hazatér: A magyar korona tizenegy külföldi útja (1205–1978). Budapest: Történettudományi Intézet. 2018. = Magyar történelmi emlékek. Értekezések, ISBN 978-963-416-139-4  
  • ↑ Glant: Glant Tibor: A Szent Korona a tengerentúlon és utolsó hazatérés (1944-1978). In Pálffy Géza (szerk): A Szent Korona hazatér: A magyar korona tizenegy külföldi útja (1205–1978). Budapest: Történettudományi Intézet. 2018. = Magyar történelmi emlékek. Értekezések, ISBN 978-963-416-139-4  

Bilat[szerkesztés]

  • ↑ Bárány: Bárány Attila (szerk) – Fazekas Gergely Tamás (szerk) – Pusztai Gábor (szerk): Németalföld emlékei Magyarországon - magyar-holland kapcsolatok. Takács Miklós (szerk). Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó. 2017. = Loc Memoriae Hungaricae, 5. ISBN 978 963 318 636 7  
  • ↑ Borhi: Borhi László: Nagyhatalmi érdekek hálójában: Az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolata a második világháborútól a rendszerváltásig. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet; Budapest: Osiris. 2018. ISBN 978-963-276-258-6  
  • ↑ Sivirsky: Sivirsky Antal: A holland-magyar kulturális kapcsolatok öt évszázada. Budapest: (kiadó nélkül). 1986. ISBN 963 205 160 2  

'56[szerkesztés]

Mo 1945 után[szerkesztés]

Rendszerváltás után[szerkesztés]

Földrajz[szerkesztés]

  • ↑ Afrikaföldr: Probáld Ferenc (szerk): Afrika és a Közel-Kelet földrajza. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 1996. ISBN 963 463 006 5  
  • ↑ Ázsiaföldr: Horváth Gergely, Probáld Ferenc, Szabó Pál (szerk): Ázsia regionális földrajza. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 1998. ISBN 9789632840215  
  • ↑ Ázsia, Au, Óceánia földr: Probáld Ferenc, Horváth Gergely, (szerk): Ázsia, Ausztrália és Óceánia földrajza. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 1998. ISBN 963 463 161 4  
    • ↑ Gábris: Gábris Gyula: Ausztrália természeti viszonyai. In Probáld Ferenc, Horváth Gergely, (szerk): Ázsia, Ausztrália és Óceánia földrajza. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 1998. ISBN 963 463 161 4  
    • ↑ Sárfalvi: Sárfalvi Béla: Ausztrália társadalomföldrajza. In Probáld Ferenc, Horváth Gergely, (szerk): Ázsia, Ausztrália és Óceánia földrajza. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 1998. ISBN 963 463 161 4  
  • ↑ Balázs-Sivatag: Balázs Dénes: A sivatagok világa. Budapest: Móra. 1982. ISBN 963 11 3014 2  
  • ↑ Bergman-Kamcsatka: Sten Bergman: Kamcsatka ősnépei, vadállatai és tűzhányói között. Cholnoky Béla (ford.). Budapest: Franklin. 1932. = A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára,  
  • ↑ Bergman-Kuril: Sten Bergman: A viharok hazájában: Természettudományos kutatóutazás a Kurili-szigeteken. Cholnoky Béla (ford.). Budapest: Franklin. 1934. = A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára,  
  • ↑ Eurföldr: Gábris Gyula – Horváth Erzsébet – Horváth Gergely – Kéri András – Móga János – Nagy Balázs – Nemerkényi Antal – Pavlics Károlyné – Simon Dénes, Telbisz Tamás: Európa regionális földrajza - természetföldrajz. www.tankonyvtar.hu. ELTE Eötvös Kiadó (2014) (Hozzáférés: 2016. április 1.) (pdf)
  • ↑ Probáld-Eurföldr: Probáld Ferenc (szerk): Európa regionális földrajza: Egyetemi és főiskolai tankönyv. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 2000. ISBN 963 463 319 6  
  • ↑ Hajdú - földrajztörténet: Az európai politikai földrajz fejlődésének jellegzetes szakaszai. In Pap Norbert – Tóth József – Hajdú Zoltán: Európa politikai földrajza: Egyetemi tankönyv. Pécs: JPTE TK Kiadói Iroda. 1997. ISBN 9636415943  
  • ↑ Hajdú - Észak-Európa: Hajdú Zoltán: Észak-Európa politikai földrajza. In Pap Norbert – Tóth József – Hajdú Zoltán: Európa politikai földrajza: Egyetemi tankönyv. Pécs: JPTE TK Kiadói Iroda. 1997. ISBN 9636415943  

Panoráma[szerkesztés]

  • Szabó R. Jenő: Nagy-Britannia és Észak-Írország. Budapest: Panoráma. 1976. = Panoráma útikönyvek, ISBN 963-243-089-1  
  • Kis Csaba: Európai miniállamok. Debrecen: Panoráma. 1985. = Panoráma útikönyvek, ISBN 963-243-114-6  

Más útikönyvek[szerkesztés]

Útleírások[szerkesztés]

Had+[szerkesztés]

Dipl-hsz-áb[szerkesztés]

Mono[szerkesztés]

Hollandia[szerkesztés]

  • ↑ Horst: Han van der Horst: Nederland: De vaderlandse geschiedenis van de prehistorie tot nu. (hollandul) Amszterdam: Prometheus. 2000. ISBN 90 5333 766 0  
  • ↑ Prak: Maarten Prak: Hollandia aranykora. Budapest: Osiris. 2004.   helytelen ISBN kód: 963 389 678 9 5333 766 0

Velence[szerkesztés]

  • ↑ Crowley-Velence: B. Szabó János (utószó): Jóban-rosszban, szomszédságban – Velence és a Magyar Királyság (1000–1500). In Roger Crowley: Kalmárköztársaság: Hogyan hozta létre és vesztette el tengeri hatalmát Velence. Ford. Makovecz Benjamin. Budapest: Park. 2018. ISBN 978-963-355-358-9  

ÚZ[szerkesztés]

Lexikonok[szerkesztés]

Izmusok[szerkesztés]

  • ↑ A tőke: Marx: A tőke I: A politikai gazdaságtan bírálata. Budapest: Kossuth. 1978. ISBN 963 09 0962 6  
  • ↑ Balogh: Balogh András: A gyarmatosítás és a nemzeti felszabadító mozgalom története Ázsiában és Afrikában. 1914-1939: Egységes jegyzet. Budapest: Tankönyvkiadó. 1991.  
  • ↑ Bihari: Bihari Ottó: Államjog. Budapest: Tankönyvkiadó. 1977.  
  • ↑ Gecse 1970: Gecse Gusztáv: Bevezetés a vallástörténetbe. Budapest: Kossuth. 1970–71.  
  • ↑ Gecse 1980: Gecse Gusztáv: Vallástörténet. Budapest: Kossuth. 1980. ISBN 963 09 1544 8  
  • ↑ Gecse 1985: Gecse Gusztáv – Horváth Pál: A marxista valláskritika és egyházpolitika. Budapest: Kossuth. 1985–86.  
  • ↑ Hahn: Hahn István: Istenek és népek. Budapest: Minerva. 1968.  
  • ↑ Közig: Dr. Back András (szerk): Közigazgatási szakvizsga: Kül- és biztonságpolitikai ágazat. Budapest: Magyar Közigazgatási Intézet. 2002.  
  • ↑ Krausz: Krausz Tamás: Lenin: Társadalomelméleti rekonstrukció. Budapest: Napvilág. 2008.  
  • ↑ Lenin-ÁF: Vlagyimir Iljics Lenin: Állam és forradalom: A marxizmus tanítása az államról és a proletariátus feladatai a forradalomban. Budapest: Magyar Helikon. 1967.  
  • ↑ Lenin-Imp: Vlagyimir Iljics Lenin: Az imperializmus mint a kapitalizmus legfelsőbb foka: Népszerű tanulmány. Budapest: Kossuth. 1977. ISBN 963 09 1151 5  
  • ↑ Marx-Engels: Karl Marx – Friedrich Engels: Marx és Engels válogatott művei: Három kötetben. Budapest: Kossuth. 1975. ISBN 963 09 0320 2  
  • ↑ Salgó: Salgó László: A gyarmatosítás és a nemzeti felszabadító mozgalmak 1870–1918 között: Egységes jegyzet. Budapest: Tankönyvkiadó. 1992.  
  • ↑ Tagai: Karl Marx – David Boriszovics Rjazanov: Leleplezések a XVIII. század diplomáciai történetéről. In Tagai Imre – Karl Marx – David Boriszovics Rjazanov: Marx és Rjazanov a titkos diplomáciáról. Budapest: Kossuth. 1990. ISBN 963 09 3437 X  

Közgáz[szerkesztés]

Kína[szerkesztés]

  • ↑ Balázs: Balázs Dénes: A dél-kínai karsztvidék természeti földrajza. Budapest: MTA földrajztudományi kutatócsoport. 1961. Különlenyomat a Földrajzi Közlemények 1961. évi 4. számából  
  • ↑ Gimeno: Daniel Gimeno (szerk): Nagy civilizációk – Ókori Kína. Ford. Bánki Dezső. Budapest: Kossuth. 2010. = Nagy civilizációk, 5. ISBN 978-963-09-6095-3  
  • ↑ HKína: Gilles Baud-Berthier – Jerome Kerlouégan – Francoise Wang: Hétköznapi élet a kínai császárok korában: 1368-1644. Ford:Aczél Ferenc. Budapest: Corvina. 2007. ISBN 978-963-13-5663-2  
  • ↑ Jordán: Jordán, Gyula. Kína története. Budapest: Aula (1999). ISBN 9639215198 
  • ↑ Man-Terrakotta: John Man: A terrakotta hadsereg. Budapest: General Press. 2007. ISBN 978 963 643001 6  
  • ↑ Polonyi: Polonyi Péter: Kína története. Kozmosz könyvek. Budapest: Kossuth. 1988. ISBN 963 11 5620 6  

Magyar-kínai[szerkesztés]

  • ↑ Matura: Matura Tamás: A magyar–kínai kapcsolatok elmúlt két éve. Külügyi Szemle, MMXII. évf. 2. sz. (2012) 9–23. o. ISSN 1587-9089
  • ↑ Tálas 2012: Tálas Barna: A kínai civilizáció újabb reneszánsza a XXI. század első évtizedeiben. Külügyi Szemle, MMXII. évf. 2. sz. (2012) 24–53. o. ISSN 1587-9089
  • ↑ Szobolevszki: Szobolevszki Sándor: Magyar–kínai kapcsolatok 1956–1959: Dokumentumok. Budapest: MTA Jelenkor-kutató Bizottság. 2001. = Iratok a magyar diplomácia történetéhez 1956-1989, ISBN 963 8312 72 6  

Japán[szerkesztés]

Mindennapok[szerkesztés]

  • ↑ HKína: Gilles Baud-Berthier – Jerome Kerlouégan – Francoise Wang: Hétköznapi élet a kínai császárok korában: 1368-1644. Ford: Aczél Ferenc. Budapest: Corvina. 2007. ISBN 978-963-13-5663-2  
    • La vie des chinois au temps des Ming; Larousse 2003
  • ↑ HGörög: Sophie Royer – Catherine Salles – Francois Trassard: Hétköznapi élet a görög aranykorban. Ford: Aczél Ferenc. Budapest: Corvina. 2010. ISBN 978-963-13-5944-2  
    • La vie des grecs au temps de Périclés; Larousse 2003
  • ↑ HRóma: Catherine Salles: Hétköznapi élet a római császárok korában. Ford: Aczél Ferenc. Budapest: Corvina. 2008. ISBN 978-963-13-5766-0  
    • La vie des romains au temps de césars; Larousse 2004
  • ↑ Montet: Pierre Montet: La vie quotidienne en Égypte au temps des Ramses. (hely nélkül): Hachette. 1989. ISBN 2010016084  
  • ↑ Frédéric: Louis Frédéric: Japán hétköznapjai a szamurájok korában 1183–1603. Budapest: Gondolat. 1974. ISBN 963 280 076 1  
  • ↑ Köpeczi: Köpeczi Béla: A francia felvilágosodás. Budapest: Gondolat. 1986. ISBN 963 281 612 9  

ÁTM, Tőkei[szerkesztés]

  • ↑ Ecsedy Ildikó: Ecsedy Ildikó – Simon Róbert – Ecsedy Csaba: A nomád társadalmak gazdasági és társadalmi szerkezetéről. In Tőkei Ferenc (szerk): Őstársadalom és ázsiai termelési mód. Budapest: Magvető. 1976. 132–136. o. = Elvek és utak, ISBN 963 270 084 8  
  • Tőkei Ferenc: Az „ázsiai termelési mód” kérdéséhez. Budapest: Kossuth. 1965.  
  • Tőkei Ferenc: Az társadalmi formák elméletéhez. Budapest: Kossuth. 1968.  
  • Tőkei Ferenc: Antikvitás és feudalizmus. Budapest: Kossuth. 1969.  
  • Tőkei Ferenc (szerk) – Ecsedy Ildikó – Vékony Gábor: Nomád társadalmak és államalakulatok. Budapest: Akadémiai. 1983. = Kőrösi Csoma Kiskönyvtár, 18. ISBN 963 05 3187 9  
  • ↑ Tőkei - Kínai filo: Tőkei Ferenc: Az ókori kínai társadalom és filozófia (bevezető tanulmány). In Tőkei Ferenc (szerk): Kínai filozófia. 2. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1980. ISBN 963 05 2357 4  
  • ↑ Tőkei-Konfuciusz: Tőkei Ferenc: Konfuciusz beszélgetései és mondásai. In Tőkei Ferenc (szerk): Kínai filozófia. 2. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1980. ISBN 963 05 2357 4  

Eurázsia, Oroszo[szerkesztés]

  • Richard Sakwa: Russia against the rest - The post-cold war crisis of world order - Cambridge Univ Press - 2017 - 978--316-61351-1 KÜM
  • ↑ Gazdag: Gazdag Ferenc: Előszó az orosz geopolitikai szövegggyűjteményhez. In Gazdag Ferenc (szerk) – Ljubov Siselina (szerk): Oroszország és Európa: Orosz geopolitikai szöveggyűjtemény. Budapest: Zrínyi. 2004. 7–14. o. ISBN 963 327 385 4  
  • ↑ Gecse: Gecse Géza: Orosz nagyhatalmi politika 1905-2021. Budapest: Ludovika Egyetemi Kiadó. 2022. ISBN 978-963-995-005-4  

Skandinávia[szerkesztés]

  • ↑ Andersson: Ingvar Andersson: A History of Sweden. 2. kiadás. Stockholm: Natur och Kultur. 1970.  
  • ↑ Nordenfalk: Carl Nordenfalk (szerk): Stockholm múzeumai. Budapest: Corvina. 1970.  
    • ↑ Isaksson: Olov Isaksson: Az Állami Történeti Múzeum és az Éremtár. In Carl Nordenfalk (szerk): Stockholm múzeumai. Budapest: Corvina. 1970. 21–24. o.  
  • ↑ Pósán: Pósán László: Skandinávia a középkorban. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó. 2012. ISBN 978 963 318 213 0  
  • ↑ Szűcs: Szűcs R. Gábor: Dánia. Debrecen: Press Publica. 2000. ISBN 963 9001 52 X  
  • ↑ Lappok: Kádár Zoltán – Nils-Aslak Valkepää – Kirste Paltto=: Lappok. Klemetti Näkkäläjärvi. Budapest: Npa Kiadó. 2014. ISBN 978 963 332 062 4  
  • ↑ Zelei: Zelei Anna: Norvég utakon: Kalandozások a fjordok között. Budapest: Fekete Sas. 2019. 485. o.  

Izland[szerkesztés]

  • ↑ Alda: Alda Sigmundsdóttir: The little book of the Icelanders in the old days. Reykjavík: Enska Textasmiþjan. 2014. ISBN 978-9935-9177-6-8  
  • ↑ Bernáth: Három izlandi történet (Hrafnkells saga, Gísla saga, Bandamanna saga), ford., bevezető, jegyzetek: Bernáth István, Szépirodalmi (1973) 
  • ↑ Gylfi: Gylfi Þ. Gíslason: The problem of Being an Icelander - past, present and future. Reykjavík: Almenna bókafélagið. 1973. ISBN 978-9979-53-513-3  
  • ↑ Izland '86: Nordal (szerk), Jóhannes, Valdimar Kristinsson. Iceland 1986. Reykjavík: Central Bank of Iceland (1987) (angolul)
  • ↑ Jón: Jón R. Hjálmarsson: History of Iceland. Reykjavík: Forlagið Publishing. 2014. ISBN 978-9979-53-513-3  
  • ↑ Kiss G: Kiss, Gabriella. Izland - leglátogatottabb régiói. Budapest: Dekameron. ISBN 9789639331518 (2008) 
  • ↑ N. Balogh Anikó: N. Balogh, Anikó (szerk., utószó). Edda. Budapest: Európa. ISBN 963 07 3653 5 (1985) 
  • ↑ Regék: Szőrös pisztráng. Budapest: Napkút. 978 963 263 053 3 (2008) 
  • ↑ S. László Katalin: S. László, Katalin. Izland. Tóni Túra. ISBN 963 502 621 8 (1996) 

Egyebek[szerkesztés]

  • ↑ Eötvös sport: Sentényi, Barna. A 150 éves Eötvös József gimnázium története - Az iskola sportéletének története. Budapest: Reáltanoda Alapítvány (2007). ISBN 978-963-87396-1-2 
  • ↑ Bojtár: Bojtár Endre: Bevezetés a baltisztikába. www.tankonyvtar.hu. Osiris (1997) (Hozzáférés: 2016. december 14.) (pdf)
  • ↑ SLO: Marjan Krušič (szerk): Slovenija: Turistični vodnik. Ljubljana: Založba Mladinska knjiga.  
  • ↑ Életrajzi jegyzetek: Életrajzi jegyzetek. In A világ egy üveggolyóban: Öt szovjet kisregény. Justus Pál, Lányi Mária, Seres J. Amália, Nagy Elek. Budapest: Európa. 1969. = A Világirodalom Remekei,  


Áltudomány[szerkesztés]

  • ↑ Pócs: Pócs Éva: Bárdos Dániel – Tuboly Ádám Tamás: Emberarcú tudomány. Áltudományok és összeesküvéselméletek szorításában. Budapest: Typotex. 2023. 283–324. o.  
  • ↑ Collins: Harry Collins: Előszó. In Bárdos Dániel – Tuboly Ádám Tamás: Emberarcú tudomány. Áltudományok és összeesküvéselméletek szorításában. Budapest: Typotex. 2023. 7. o.  

aktua[szerkesztés]

Nk kapcs, dipl[szerkesztés]

Erdély, Románia[szerkesztés]

Magyar nyelv[szerkesztés]

  • ↑ Nádasdy: Nádasdy Ádám: Milyen nyelv a magyar? Budapest: Corvina. 2020. ISBN 978 963 13 6643 3  
  • É. Kiss Katalin 2004. Anyanyelvünk állapotáról. Bp., Osiris.
  • Kiefer Ferenc (szerk.) 1992/1994/2000/2008. Strukturális magyar nyelvtan 1-4. Bp., Akadémiai.
  • Kiefer Ferenc (főszerk.) 2006. Magyar nyelv (Akadémiai kézikönyvek). Bp., Akadémiai.
  • Kiefer Ferenc (szerk.) 2003. A magyar nyelv kézikönyve. Bp., Akadémiai.
  • Kiefer Ferenc – Siptár Péter – É. Kiss Katalin 2003. Új magyar nyelvtan. Bp., Osiris.
  • ↑ Hajdú: Hajdú Mihály: Általános és magyar névtan. Budapest: Osiris. 2003. = osiris tankönyvek, ISBN 963 389 418 2  

A magyar nyelv története, rokonai[szerkesztés]

  • Bárczi Géza 1966, 1975. A magyar nyelv életrajza. Bp., Gondolat.
  • Bárczi Géza 1954, 2013. A magyar szókincs eredete. Bp., Tinta.
  • Bárczi Géza – Benkő Loránd – Berrár Jolán 1994. A magyar nyelv története. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó.
  • Benkő Loránd (szerk.) 1991. A magyar nyelv történeti nyelvtana I–IV. Bp., Akadémiai.
  • É. Kiss Katalin – Gerstner Károly – Hegedűs Attila 2013. Kis magyar nyelvtörténet. Piliscsaba. https://mek.oszk.hu/15000/15090/15090.pdf
  • Fejes László Mit olvassak? Finnugrisztikai szakirodalom. http://fu.nytud.hu/szakir.htm
  • Hajdú Péter 1966/1989. Bevezetés az uráli nyelvtudományba. Bp., Tankönyvkiadó.
  • Hajdú Péter 1981/1991. Az uráli nyelvészet alapkérdései. Bp., Tankönyvkiadó
  • Hajdú Péter – Domokos Péter 1978. Uráli nyelvrokonaink. Bp., Tankönyvkiadó.
  • Hegedűs József 2003. Hiedelem és valóság: külföldi és hazai nézetek a magyar nyelv rokonságáról. Bp., Akadémiai.
  • Honti László (szerk.) 2010. A nyelvrokonságról: a török, sumer stb. áfium ellen való orvosság. Bp. Tinta.
  • Honti László 2012. Anyanyelvünk atyafiságáról és a nyelvrokonság ismérveiről: Tények és vágyak. Bp., Tinta.
  • Komoróczy Géza 1976. Sumer és magyar? Bp., Magvető.
  • Kovács László - Veszprémy László (szerk.) 1997. Honfoglalás és nyelvészet. Bp., Balassi.
  • Nyest.hu https://www.nyest.hu/hirek Nyelv és Tudomány (MTA Nyelvtudományi Intézet)
  • Pusztay János 1977. Az "ugor-török háború" után. Bp., Magvető.
  • Sándor Klára 2011. Nyelvrokonság és hunhagyomány: rénszarvas vagy csodaszarvas? Bp., Typotex.

Etimológiai szótárak[szerkesztés]

Nyelvtörténetről, rokonságról népszerűen[szerkesztés]

  • NÉMETH ZSIGMOND (szerk.) 1990. Miatyánk 121 európai nyelven. Bp., Interart Stúdió.
  • PEI, MARIO 1966. Szabálytalan nyelvtörténet. Bp., Gondolat.
  • RÓNA- TAS ANDRÁS 1978. A nyelvrokonság. Bp., Gondolat.
  • SCHMIDT JÓZSEF 1923/2014. A nyelv és a nyelvek. Bp., Tinta.
  • TÓTFALUSI ISTVÁN 2012. Sertések a Bakonyban: kalandos nyelvtörténet. Bp., Libri.

Nyelvekről, nyelvészetről népszerűen[szerkesztés]

  • ANTAL LÁSZLÓ 1981. Nyelvek nyomában. Bp., Kozmosz Könyvek.
  • BLACK, MAX 1998. A nyelv labirintusa. Bp., Holnap.
  • CRYSTAL, DAVID 1998. A nyelv enciklopédiája. Bp., Osiris.
  • FODOR ISTVÁN (szerk.) 1999. A világ nyelvei. Bp., Akadémiai.
  • FODOR ISTVÁN 2001. Mire jó a nyelvtudomány? Bp., Balassi.
  • JANSON, TORE 2002. Beszélj! A világ nyelvei - tegnap, ma, holnap. Bp., HVG Könyvek.
  • KÁLMÁN LÁSZLó - NÁDASDY ÁDÁM 1999. Hárompercesek a nyelvről. Bp. Osiris.
  • KUGLER NÓRA - TOLCSVAI NAGY GÁBOR 2000. Nyelvi fogalmak kisszótára. Bp., Korona.
  • NÁDASDY ÁDÁM 2003. Ízlések és szabályok. Bp., Magvető.
  • NÁDASDY ÁDÁM 2008. Prédikál és szónokol. Bp., Magvető.
  • PINKER, STEVEN 1999. A nyelvi ösztön. Bp., Typotex.
  • SAPIR, EDWARD 1971. Az ember és a nyelv. Bp., Gondolat.
  • SZILÁGYI N. SÁNDOR 2000. Világunk, a nyelv. Bp., Osiris.
  • TERTS ISTVÁN 1976. A nyelvész szóra bírja a nyelvet. Bp., Magvető.

Nyelvészeti szakmunkák[szerkesztés]

  • ANTAL LÁSZLÓ 1977. Egy új magyar nyelvtan felé. Bp., Magvető.
  • ANTAL LÁSZLÓ 2005. A formális nyelvi elemzés. A magyar esetrendszer. Bp., Abacus.
  • APRESZJAN, JURIJ D. 1971. A modern strukturális nyelvészet elmélete és módszere. Bp., Gondolat.
  • BYNON, THEODORA 1997. Történeti nyelvészet. Bp., Osiris.
  • CSERESNYÉSI LÁSZLÓ 2004. Nyelvek és stratégiák, avagy a nyelv antropológiája. Bp., Tinta.
  • KÁLMÁN LÁSZLÓ - TRÓN VIKTOR 2005. Bevezetés a nyelvtudományba. Bp., Tinta.
  • KENESEI ISTVÁN (szerk.) 2011. A nyelv és a nyelvek. 6. kiad. Bp., Akadémiai.
  • NEUMER KATALIN(szerk.) 1999. Nyelv, gondolkodás, relativizmus. Bp., Osiris.
  • PLÉH CSABA - GYÖRI MIKLÓS (szerk.) 1998. A kognitív szemlélet és a nyelv kutatása. Bp., Pólya.
  • ROBINS, ROBERT H. 1999. A nyelvészet rövid története. Bp., Osiris - Tinta Könyvkiadó.
  • SAUSSURE, FERDINAND DE 1916/1997. Bevezetés az általános nyelvészetbe. Bp., Corvina.
  • SZÉPE GYÖRGY (szerk.) 1973. A nyelvtudomány ma. Bp., Gondolat.
  • SZEREBRENNYIKOV, B. A. (szerk.) 1986. Általános nyelvészet. A nyelv belső struktúrája és a nyelvészeti kutatás módszerei. Bp., Akadémiai.
  • TELEGDI ZSIGMOND 1986. Bevezetés az általános nyelvészetbe. 4. kiad. Bp., Tankönyvkiadó.

Írás, helyesírás[szerkesztés]

  • A magyar helyesírás szabályai. 2015. 12. kiadás. Bp., Akadémiai. https://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh12#F7_1_ 0_1
  • DOBLHOFER, ERNST 1962. Jelek és csodák. Letűnt írások és nyelvek megfejtése. Bp., Gondolat.
  • FÓNAGY IVÁN 1977. Írásjel; Íráskép (két címszó). In: Király István (főszerk.) Világirodalmi Lexikon V. kötet 111-143. Bp., Akadémiai.
  • GYURGYÁK JÁNOS 1996. Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Bp., Osiris.
  • KÉKI BÉLA 2000. Az írás története (A kezdetektől a nyomdabetűig). Bp., Vince.
  • KESZLER BORBÁLA 2004. Írásjeltan: Az írásjelhasználat szabályai, problémái és története. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó.
  • LACZKÓ KRISZTINA – MÁRTONFI Attila 2004. Helyesírás. Bp., Osiris.
  • NÉMETH GYULA 1934. A magyar rovásírás. Bp., Magyar Tudományos Akadémia.
  • Sándor Klára: A székely írás nyomában. Typotex Kiadó, Budapest, 2014. ISBN 978-963-2793-87-0.
  • SZEMERE GYULA 1974. Az akadémiai helyesírás története (J8~2-1954). Bp., Akadémiai.
  • TEVAN ANDOR 1956/1984. A könyv évezredes útja. Bp., Gondolat.
  • VÁRKONYI NÁNDOR 1943. Az írás története. Bp., Turu

Mátészalka[szerkesztés]

  • ↑ Ujváry: Ujváry Zoltán (szerk): Mátészalka története. Farkas József, Orosz István. Debrecen: Ethnica. 1992. ISBN 963 47 1812 4  
    • ↑ Boros: Boros László: Mátészalka természeti földrajza. In Ujváry Zoltán (szerk): Mátészalka története. Debrecen: Ethnica. 1992. ISBN 963 47 1812 4  
    • ↑ Istvánovics–Kurucz: Istvánovics Eszter–Kurucz Katalin: Mátészalka és környékénének története az őskortól a honfoglalásig. In Ujváry Zoltán (szerk): Mátészalka története. Debrecen: Ethnica. 1992. ISBN 963 47 1812 4  
    • ↑ Németh: Németh Péter: Mátészalka története 1367-ig. In Ujváry Zoltán (szerk): Mátészalka története. Debrecen: Ethnica. 1992. ISBN 963 47 1812 4  
    • ↑ Módy: Módy György: Mátészalka története 1367-től 1549-ig. In Ujváry Zoltán (szerk): Mátészalka története. Debrecen: Ethnica. 1992. ISBN 963 47 1812 4  
    • ↑ W. Vityi: W. Vityi Zoltán: Mátészalka környékének birtokviszonyai a középkorban. In Ujváry Zoltán (szerk): Mátészalka története. Debrecen: Ethnica. 1992. ISBN 963 47 1812 4  
    • ↑ Orosz: Orosz István: Mátészalka újkori története a jobbágyfelszabadításig. In Ujváry Zoltán (szerk): Mátészalka története. Debrecen: Ethnica. 1992. ISBN 963 47 1812 4  
    • ↑ Takács: Takács Péter: Mátészalka története 1850-től 1945-ig. In Ujváry Zoltán (szerk): Mátészalka története. Debrecen: Ethnica. 1992. ISBN 963 47 1812 4  
    • ↑ Kováts: Kováts Zoltán: Mátészalka népessége a XVIII. századtól napjainkig. In Ujváry Zoltán (szerk): Mátészalka története. Debrecen: Ethnica. 1992. ISBN 963 47 1812 4  
    • ↑ Farkas: Farkas József: Villamosítás Mátészalkán. In Ujváry Zoltán (szerk): Mátészalka története. Debrecen: Ethnica. 1992. ISBN 963 47 1812 4  
    • ↑ Nyéki: Nyéki Károly: Mátészalka sajtója. In Ujváry Zoltán (szerk): Mátészalka története. Debrecen: Ethnica. 1992. ISBN 963 47 1812 4  
    • ↑ Dankó-1: Dankó Imre: Mátészalka művelődéstörténete. In Ujváry Zoltán (szerk): Mátészalka története. Debrecen: Ethnica. 1992. ISBN 963 47 1812 4  
    • ↑ Dankó-2: Dankó Imre: Mátészalka múzeumának története. In Ujváry Zoltán (szerk): Mátészalka története. Debrecen: Ethnica. 1992. ISBN 963 47 1812 4  
  • ↑ Farkas: Farkas József: A zsidók Mátészalka társadalmában: Jews in Mátészalka. (magyarul, angolul) Debrecen: Kossuth Lajos Tudományegyetem. 1989. = Studia folkloristica et ethnographica, 25.  

Maják[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Szilas/Fontos_források&oldid=27072979”